Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - PAPP SZILÁRD dr.: Tanyai ivóvízellátás és fejlesztése

végett szükségesnek bizonyul, a nagykiterjedésű tanyatelepülések között, leglátogatottabb helyeken, mint pl. az iskolák előtt, vagy egyes tanyacsoportok körijyékén és a létesítés alatt álló tanyaközpontokban az időjárástól függetlenebb vízszolgáltató berendezések megépítése is, mint amilyenek a fúrott huták• A fúrott kutak esetében sem gondolok mindjárt a több száz méter mélységű, csak igen nagy költséggel megépíthető, félszökő vizű artézi kutak létesítésére, hanem elsősorban a kisebb, 50—100 m mélységű •zivattyús negatív artézi kutak építésére. Természetesen olyan tanyaközpontokban, ahol a kedvezőbb geológiai adottság folytán felszökő vizű artézi kút aránylag

1 kisebb mélységből. 100 -200 m mélyről nyerhető, célravezetőbb a felszökő vizű artézi kút fúrása, csak a nagymértékű vízpazarlás szakszerű meggátlásáról kell gondoskodnunk. így tehát nagyobb számú állatállomány esetéhen, vagy mezőgazdasági gépállomások helyén, vagy olyan helyeken, ahol esetleg a víz továbbvezetésére kerülhet sor, a felszökő vizű artézi kutak létesítése indokolt. A t a n y a i i v ó vizeli á t á s továbbfejlesztését tehát minden esetiben mind vízvegyéMesterséges úszó ikrafészek haltenyésztési hatékonysága a műszaki víztározókban. Prof• Szebencov és Michejcr. (A Mezőgazdasági Tudományos Központ t'olyóirattárá han. — Ribnoje Haz.iaisztro 1949/2. — l

T. I). C. (Í39. 3.) A víztömegeknek turbináik és zsilipek révén történő szétosztása folytán előálló vízsziniingadozáis különféle' éleit tani kövelikeziményekfcel jár. A vízállás tartós emelkedése a növényzet és tt gerinctelen állatvilág gyors fejlődését . vonja na.ga után és hatékonyan segíti elő ia hallak i. vasát ás táiplálikozá^át; viszont a rövid ideig tartó vízisziinteiniieilkadés tavasszal kedvezőtlievi a lialálloiniányra, miivel ivásra ösztönöz, .s a víz rövidesen beálló visszavonulása az ikrát, ivadékot és u ha.l'táiplá.lók'Ot egyarámt szárazra tf -zi s ezzel !) nsztu 1 áisulkat okozza. A vízgazdálkodási a műszaki tározók!).in. tehát úgy iklell irányítani, hogy. ne a halgazdaság kárára, hanem a.nnaik fejlesztésére szolgáljon.. Az öosiSBorosz Tud. Kísérleti Intézetntík a vizsziinti'iiga.dozás hátrányaiaaik kiküszöbölésére a szerzők álltai kimunkált 'miestarsógeis úszó ikíaifészfce nemcsak az iikrá.k kiszáradását és beiszapolódását teaz4 elkerül'eitőivé, hameni a halivá- és az inkubáció megfigyelését és ellenőrzésé! is lehetővé teszli. Az úszó ikrafészek egy m hosszú ós egy ni szóles erős létra, 5—6 ni hosszú lelógó kötelekkél, melyekre minden 40 cm-en nyír-, fenyő-, fűzve rz wzőikiből vagy nád- és gyékényszárakból összekötözött vesszőnyialábok vannak erősítve. Ezt az alkotmányt köveik ráerősítésével tartják függőleges helyzetben. A legfelső vesszőnyalábsor 25 30 cm-re a vízszint alatt viain, a legab-ó ugyanényszeti, mind bakteriológiai és hidrológiai -:zemponitból külön kell kivizsgálnunk, és az adott körülményekhez és a várható vízszükséglethez képest kell a legcélszerűbb megoldást megkeresnünk. Mivel a tanyai ivóvízellátásnak a helyzet adottsága, a szétszórt gyér településeik miatt túlnyomórészt ásott, aknás magánkutakra kell támaszkodnia, ezért az említett szempontok figyelemben tartása mellett, fúrott kútak létesítésére a falusi viszonylattal szemben csak ritkáid) esetekben kerülhet sor. Szükségesnek tartom azonban, hogy a már említett tanyacsoportosulások, iskolák, gépállomások a tanyaközpontok fúrott közkutakkal is rendelkezzenek és azt a tanyai lakosság bármikor felhasználhassa. Mivel az ötéves terv beruházásai során a kormányzat a tanyai lakosság egészségügyi színvonalának emelése érdekében is nagy áldozatokat hoz, lehetővé válik majd. hogy a kb. másfélmilliós tanyai lakosságunk életszínvonala mind egészségügyi, mind kulturális téren is rohamos léptekben emelkedjék, mert tanyai lakosságunk is mindenütt meg fogja kapni azt, ami egészséges és civilizált életéhez feltétlenül szükséges: a jó ivóvizet. nyiiVél a fenéik felett- 50 függőleges >ii»r mindegyikén 10—12 nyaláb, 5 m mélységet számítva: 1100—750 ikrafészeik koncentrálását eredményezi. A megfigyelés úgy történik, hogy sorjában a ví'zsziutire csómlaikba e,méláik a kötelékeit a hozzájuk kötött nyalábokkal, hogy megállapítsák az ikratétel Intenzitását a víz különböző mélységeiben a kikelés fázisait, időtartainál stb. Kezdetben el voltak különülve a különböző liaJlfajok iikráli, később összekeveredtek. Keszegés göndérikra mindenütt volt: egy nyalábon átlag 20.000 (d'b. A sügér füzérformábau rakja ikráit míely?ik kocsonyás zsinórba vánnialk átgyiaziva. A oompó ikrái szintén zisinórszerűen helyezkednek a kemény nádiszáraikon füigigőlegeaian léfelé sorakoznak. A felső vesszősoron 14—18°-nál a keszeg göndérikra irikubáoiójia 12 nap. mélyieibb, bűvöiselub vízben: 19 nap. Az úszó ikra fészkeikkel könnyen szaporíthatjuk az értékes (halfajokat és könnyen kiküszöbölhetjük ille've ritkíthatjuk a silány halállo:aányt. Védve az elisziapolódás és beszáradás veszélyétől, a tetszőleges ikrák kikelése Ibizitosítotilnak látszik. A haszontalan, vagy c-saik nemes Íhailaík .etetésére íalkailmlas tialkaiilmiániyhalaik (keszeg, göndér, küsz stb.) ikrafészkeit könnyű eltávolítani, esetleg süllő-, csukatenyésztő tógazdai ágok számára értékesíteni. A fészke körül szaporodás céljából csoportosuló silány halaikat könnyű kiifagtclosnii. Bizonyos, hogy amikor- a mezővédő erdősávültet vényeikkel kapcsolatban ia vízgyűjtők és mesterséges halasta.vak létesítésére U nagyszabású intézkedések történnek: a m esterségeis úszó ilkrafószkeik használatára is tágabb tér fog nyílni. I)r Lukács Káralj/