Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - PAPP SZILÁRD dr.: Tanyai ivóvízellátás és fejlesztése

A tanyai ivóvízellátás fejlesztésével kapcsolatosan mutat rá a szerző :i tanyai vízellátás műszakilag

1 lielyes megoldására alábbi tanulmányában. Míg- a falusi ivóvízellátásnál a nagyfokú szennyezettség következtében legtöbbször csak fúrt kutak jöhetnek számításba, addig a tanyák sokkal kisebb mértékben szennyezett udvarain a hidrológiailag és technikailag megfelelően telepített aknás kutak jelentik a legtöbb esetben a megoldást. Kivételt képezitek a tanyacsoportok, a tanyai iskolák és az ötéves terv során létesítendő tanyai központok, ahol inkább a szokásosabb falusi víz szolgáltató berendezéseket, a fúrt kutakat alkalmazzuk. I . I). C. (>28.18 Tanyai ivóvízellátás és fejlesztése* P A I' I" SZILÁRD I) lí Az ország lakosainak települési viszonyai magukkal hozták a városi, a falusi és a tanyai ivóvízellátás kialakulását. Közegészségügyi kultúránk mai fejlettebb fokán városi vagy városias ivóvízellátás alatt vízvezetéket kell értenünk és ahol még nincs, ennek megvalósítására kell törekednünk. Ide kell sorolnunk az ipar- és bányatelepeink, valamint nagyobb üdülőink és a 10.000 lakosnál nagyobb lélekszámú községeink túlnyomó részét is. Kisebb községeink esetében csakis a kedvező hidrológiai adottság, vagy a más víznyerő lehetőség teljes hiánya teheti indokolttá egyelőre a vízvezeték építését. Falvaink lakosainaik ivóvízellátása és annak továbbfejlesztése egyelőre lúrott kutak útján történik, mivel az ásott, aknás kutak a régi településű községek belterületén igen erősen szennyezett, kemény és igen sokszor kellemetlen ízű vizet szolgáltatnak. A tanyai lakosság ivóvízellátásában azonban a fúrott kutak mellett nagyobb szerep jut az ásott, aknás kutak nak, mivel tanyai környezetben a talajvíz szennyeződése nem olyan mértékű, mint a sűrűn lakott községek területén. Ennek ismertetésére az I. táblázatot állítottam össze, mely beu a nagyobb számú ta n y a telepit lések kel bíró megyék tanyáinak kútviszonyait tüntettem tél. A táblázat adatai szerint a feltüntetett 10 megye megvizsgált 2077 tanyai kútja közül 406 fúrott kutjit tartunk nyilván, .míg a többi 1671 kút a talajvíz kihasználására épült ásott, aknás rendszerű. Legtöbb fúrott kutat hajdú-, biharés békésinegyei tanyákon ismerünk, 43.7, 34, illetve 31.6 százalékban. Legkisebb a tanyai fúrott kutak aránya Bács és Pest megyében. S.7, illetve 9.1 százalékkal. A nyilvántartott 1671 tanyai ásott kút közül elvégzett vizsgálataink szerint 1286 kútnak a vize bizonyult ivásra alkalmasnak, ami az ásott, aknás kutak számárnak 76.9 százalékát teszi ki. Szembeállítva ezt a 30.1%-os országos átlaggal, meg kell állapítanunk, hogy a tanyai ivóvízellátás esetében az ásott, akoáis kutak vize sokkal kisebb veszéllyel fogyasztható, mivel azok kereken 77%-ban ivásra alkalmas vizet szolgáltatnak, ha a kút felső szerkezete zártan, szivattyúval van kiképezve. így elsősorban Békés, Hajdú és Szolnok megye ásott, aknás tanyai kútja i jöhetnek számításba, aihol az I. TÁBLÁZ AT Tanyai ivóvízellátás adatai. a 3 = x — 1 J 1.1 Jí = H X 5S S ! "atí Megye '£ 5 x i -2 ff fi ' I >| C-r-* n ^ C ié — •< J5 - 15 I'est 696 63 9.1 633 174- 1 75.11 Szolnok 382 i:4 16.7 318 258 81.11 Heves 62 11 17:7 él 40 78.5 Haj (In 197 '86 43.7 111 94 84.5 Szabolcs Hl t:« 18.7 65 4H 61.5 Bihar .">11 17 34.0 33 26 79.0 Békés IS:I SS 31.6 125 107 1 85.fi Csanád 242 7H 28.9 172 121 7».4 Csongrád 93 14 15.) 79 60 75.sBács 92 S 8.7 84 66 78.:, összesen : 2.1177 40H 19.6 1.671 1.2811 7(5.9 * A Magyar Hidrológiai Társaság líUi) augusztus hó 13-i szegedi vándorgyűlésén elhangzott előadás. — Köz lemény az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügy Osztályáról. ivásra alkalmas vizű. ásott kutak száma meghaladja a 80%-ot. Legrosszabb a helyzet e tekintetben Szabolcs vármegyében, ahol az ásott, aknás tanyai kutaknak csak 61.5%-a használható, de még így is jóval az országos átlag fölött van. Ha a falusi és ti tanyai ásott, aknás kutak szennyeződései között fennálló különbségek okát keressük, megtaláljuk abban, hogy a legfelső talajvízréteg a területek lakottsága következtében falvainkban erősen szennyeződött. Falvaink legnagyobb részében, szűk területen, az udvarokon trágyadombok, nem szigetelt jstállók, sertésólak, pöcegödrök találhatók, és az állattartás következtében az udvarok úgyszólván trágyalében úsznak. A szűk gazdasági udvar közepén többnyire ott találjuk a kutat, melynek aknája sokszor csak durva kövekből összerakott falazatú, ami csak arra való, hogy az akna össze ne dűljön, de nem akadályozza meg azt, hogy a szennylé a falon keresztül be ne szivárogjon. A falazás nem emelkedik ki a földből, a szokásos rozoga íakáva legfeljebb csak arra jó, hogy ember, vagy nagyobb állat a kútba ne essék. Mivel pedig a kút rendesen nem épült kiemelkedő helyen, a környezetből az esővíz és a vízvételmi szétfröccsenő víz elfolyása a kúttól nincs biztosítva. Rnniek következtében a földszintig vagy még addig sem érő fal felett a kútkörnyék piszkos, felszíni vize könnyen a kútba csoroghat. IFasserrerxorgunu t'ptt WnselgehSften und dereit Ver besserung. Von T)r. Sz. Papp. Auszug S. 79.)