Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - Jászfalusi Lajos dr.: Adatok a Duna szentendrei-szigeti szakaszának és mellékpatakjainak halászati biológiai viszonyaihoz

I 1*1 -r-i—\ |\/r

i-0-7-ri±0 Szerző alábbi tanulmányában többéves halászati biológiai vizsgálatalt mutatja be. Eredre A rNYlh/ to ményeiből azt a fontos következtetést lehet levonni, hogy folyóink beható limnológiai-pota i 1/ \1_ I l—l M rnológiai tanulmányozása s ezzel kapcsolatban új tapasztalatok és megfigyelési eredmények nélkül halgazdálkodásunk és folyami halászatunk nem fejleszihetö eléggé. Szerző adatai arra utalnak, hogy dunai halászatunk most nem elég eredményes, még bőségesen akad tennivaló a halászat korszerűsítése terén is. Ezt pedig még sok, hasonló értékes helyszíni tanulmányozásnak kell megelőznie. U. D. C. 639.313:591.5 (282.243.73) Adatok a Duna szentendrei-szigeti szakaszának és mellékpatakjainak halászati biológiai viszonyaihoz*) DR. JÁSZFALUSI LAJOS (Befejező közlemény.) IV. A DUNA (SZENTENDREI SZIGETI SZAKASZ) MELLÉKPATAKJAINAK HIDROLÓGIAI ÉS HALÁSZATI BIOLÓGIAI VISZONYAI. A) Balparii mellékpatakok. 1. Török, vagy Nagy-patak. Hossza 16 km. Pest vm., szobi járás. A Török-patak három patakág nevezetesen a Szén-patak, Nagy-patak és Zlebipatak egyesüléséből keletkezik, melyek Királyréten folynak össze. Mindhárom patak a Börzsöny hegységből ered, sorrendben a Csóványos (939 m), Nagyhideghegy (865 m), és a Nagy Inóc (813 m) aljáról. Fent felsorolt patakok völgye még »V« alakú, de az egyesülésüktől már tálaiakii a völgy, sőt Szokolvától még jobban kiszélesedik, majd újból össz.ébbszűkül, egészen a kismarosi határig. A Danába is itt Kismarosnákömlik, 105 m tengerszintfeletti magasságban. Királyrétig a forráspatakok völgye erdős, azufán már csak itt-ott láthatók erdőrészletek, általában kaszálók övezik a partokat. A forráspatakok szélessége 0,8—1,5 m, mélységük 0,10—0,25 m. Az egyesüléstől a patak szélessége 1-—2,5 m, mélysége pedig 010—0,40 m, de vannak olyan helyek (gübbenők), ahol a vízmélység 1 m körül van. A patak általában andezit, és andezit konglomerát kőzeteken folyik keresztül, kevés mészkő is akad. A fenék szerkezete végig köves, ittott látható csak homokos-iszapos szakasz. A gyorsfolyású szakaszok gyakoriak, zubogókkal tarkítva. Nagyobb nyári esőzések után három nap múlva már kitisztul. A víz hőmérséklete Királyrétnél 1947. VII. 14-én 20 C°, míg a Szén patak forrásvidékén a víz ugyanakkor 11 C° volt. 1948. VII. 23-án a legalsó szakaszon a víz hőfoka 23 C

ö. Az adatokból kitűnik, hogy a patak nyáron nem melegszik fel túlságosan, ezért alkalmas sebespisztráng betelepítésre. A patak vizének pH-ja 1947. VIII. 6-án vett vízminta alapján 8,39, míg Ca tartalma 49 3 mg/l. Parti növényzete : Scirpus, Mentha, Tussilago, páfrányok, fűfélék, fűzbokrok, míg a beömlés tájékán (Kismaros határában) már magas fűz, éger és nyárfák borítják a partokat. Vizi növényvilága : Algák (Diatoineák, Cladophora), ritkábban mohák, melyek a köveket vonják be. *) A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1949. évi november hó 10-én tartott ülcsén elhangzott tlőadás. Gyakoriság Vizi állatok 3 db körül Megjegyzés számolva Megjegyzés Vlollusca Ancylus fluviatilis + + + + Limnaea, Bythvnia .... + Az egyesüléstől Crustacea Gammarus tatrensis Kar. + + +' + Dudich meghatároz. Ephemcroptera + + + Rhithrogena + + Plecoptera Protoneinura + + Leuetra ' + + Diptera Chironomidae + + Atherix + Trichoptera + Hydropsyche + + Fam. Sericostomatidae + + + + Brachycentrus + Hirudinea Glossosiphonia + + + Turbellaria Planaria + + Vízi Coleoptera Pisces Salmo trutta m. fario . . Csak felső szakasz. Leuciscus leuciscus .... + + + Szokolyától lefelé Alburnus alburnus + + Szokolyától

1 lefelé Nemachilus barbatulus. . + + + Szokolyától lefelé Phoxinus phoxinus .... + + + Szokolyától lefelé Barbus barbus + Betorkolásnál Conditions hidrobiologiques piscicoles du tranfon Kismaros - Alsógöd-Szentendre du Donube et du ses ruisteaux tributaires, .L. Jászfalusi. d

eu

r és sc. A hidrobiológiái vizsgálatokat: 1947. VII. 14„ 1948. VII. 23., 1947. VIII. 6. és 1949. IX. 20-án végeztem. A patak tápláléktermőképessége a felső szinttájon B = IV, míg az egyesüléstől B = VI. Megjegyzés : A Török-patak völgyében iparvasút van, mely a Zlebi- és a Nagy-patak völgyébe megy föl. Királyrétnél kb. 2 kat. hold halastó van. az Érdőgondnokság kezelésében. Ezt a tavat két forrás-ér táplálja. A vizsgálat napján 1947. augusztusában az egyik forrás-patak, mely ugyanazon völgyfelső szakaszáról jön, teljesen kiszáradt, a másik helybeli csurgó-forrásnak kb. 8 1/mp vízhozama volt, hőmérséklete pedig 10 C°. Az idők folyamán ebbe 2jQ5