Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - Venkovits István: Dorogi vízvizsgálatok

keménység, magasabb széndioxid tartalom és változatlan vagy esetleg alacsonyabb lúgossági fok jelentkezik. Tudomásunk van olyan kísérletekről, melyek széntelepek vízlágyító hatásával foglalkoznak. Ez a lágyító hatás laboratóriumi kísérletek során valóban előadódhat, a gyakorlatban azonban ezt nem sikerült még bebizonyítani. Az sem lehetetlen, hogy a laboratóriumi manipulációk során a tartozékos szénsav eltávozásával történik a CaC0

3 leválása és így a lúgossági fok csökkenése. A gyakorlat azt mutatja, hogy a felhagyott művelések és széntelepek bomló alkatrészei általában az összes keménységet és szabad széndioxidot növelik. Természetesen az oldatba kerülő aniónok, különösen a pirit bomlásából származó szulfát a karbonátokkal cserebomlásba lép és ezért tapasztalunk lényegtelen karbonátkeménység Csökkenést. Az alagút, amelyet a vízszint közelében hajtottak ki, alkalmas számunkra a leszálló vizek tanulmányozására is. Minden víz, amely a színt fölött található, vetők és bányászati feltárások mentén lejuthat a mélybe. Kerestük tehát ezeket az alkalmas helyeket és vízfeltárásokat s ezek elemzési eredményeiről további táblázatban számolunk be. Amint azt a 11. sz. táblázatból láthatjuk, a Magas hegy alatt, az alagút mennyezetéről teljesen mészkövön átszivárgó csapadékvíz alacsony lúgossági fokot, alacsony összes keménységet és szabad széndioxidhiányt mutatott. A Dorog II. akna 1590 m-nél vízcsurgás észlelhető a főtéből. A víz egy vető mentén szivárog le, melynek elemzési adatai élesen elütnek az eddig mélykarsztvíznek vett összetételtől. A kiugrás a karbonátkeménységből és a szabad széndioxid egészen alacsony összetételéből adódik. Az összes keménység elég ingadozó, de nagyjából belevág a mélykarsztvizek összes keménységének nagyságrendjébe. Az I. függő (Reimann) akna inélyesztése közben a mélykarsztvízszint fölötti rétegekből vizet tártak fel. (6. tábla.) Ezt összegyűjtve, vascsövön át levezetve, ivóvíz céljára használják fel. Ez inkább az összes keménység magas értékeiben, szabad szénsavmennyiségének alacsonyságában és hőfokban tér el a mélykarsztvíz összetételétől. Ugyanilyen körülmények között, de Tokodaltáró »A« aknájából származó víz, ugyancsak magas összes keménységével, szabad széndioxid alacsonyságával és hőfokával üt el az előbbiektől. A X. aknánál az új függőakna mélyítésénél feltárt víz megegyezik az »Á« akna értékeivel. Meg kell említenem egy-két mélyművelési területről származó, részben a szénrétegek között mozgó, részben öreg műveletekben keresztülfolyó víz összetételét is. Így a X. akna Zsigmondy I. sz. ereszke, vizét +97 tszf. magasságában magas lúgosság, magas összes keménység, magas széndioxidtartalom, az Auguszta lejtakna II. sz. feltöréséből származót is magas lúgosság, de alacsony összes keménység és szintén magas széndioxidtartalom jellemzi. Nagyon alacsony lúgosság, igen magas összes keménység (piritbomlás) állapítható meg ennek közvetlen közeléből. Az 1948. február 5-i VI. aknai vízbetörés előtt, az öreg műveletekben felduzzasztott víz magas lúgosságot, normális szabad széndioxidtartalmat és alacsony összes keménységet mutatott. Mindezeket összevetve, látható, hogy az aránylag hosszú időn keresztül és rendszeresen vizsgált vizek összetételében változás nem történt. A vizek között — kémiai jellegüket illetőleg — olyan különbségek vannak, amelyek állandók. Énnek egy nagyon jellemző példája, amit feltétlenül meg kell említenünk, a Tokodaltáró »A« akna vizének elemzési adatai. Amikor megtaláltuk ezt a vízmintavevő helyei, akkor a vizet vascsövön vezették az alagút szintjére. Három héten keresztül, ha csak a lúgosságot figyeljük, megállapítható, hogy ez az ötös érték közelében mozgott. A negyedik héten lereszelték a vascsövet, ezért innen nem lehetett vízmintát venni, de hogv kárba ne menjen az idő, melyet a vízminta begyűjtésére szántunk, az alagút szintjében, de túl az aknán, a ventillátornál vettünk elemzésünkhöz vizet eg\ kiképzett csorgóból. Ennek lúgossági foka 8'0 volt. A következő héten sikerült megtalálni az »A« aknából levezetett vascsó'nek a folytatását és ismét az aknából vehettünk vizet. Ennek adatai, mint ahogyan a 8. sz. táblázatból láthatjuk, nagyjából megegyeztek az első eredményekkel. A következő héten javítás végett leszerelték az egész akna csővezetékét. Kénytelenek voltunk vízmintáinkat ismét a ventillátor mellől, a csorgóból venni, melv más helyről származó vizet gyűjt,. Ezt ugyanerről a helyről három héten keresztül folytattuk és mindhárom esetben — az egyszer már elemzett víz összetételével — egyező eredményt kaptunk. Következő héttől kezdve felszerelték az »A« akna csövét, a vizet tehát az eredeti helyről vehettük és mindvégig a legelső elemzésekkel azonos kémiai összetételhez jutottunk hosszú hónapokon keresztül. Jóllehet itt térbelileg egymáshoz közelfekvő vizekről van szó, mégis döntően kiugrik ezeknek a kémiai összetételében mutatkozó és hosszú hónapokon keresztül is állandónak bizonyult különbség, ami feltétlenül igazolja azt a tényt, hogy a vizek vegyi összetétele szoros összefüggésben van azokkal a rétegekkel, ahonnan származnak. Tehát akkor, ha elemzéseink során e terület közelében a fenti vizek valamelyikének összetételét kapjuk, választ kaptunk azok eredetére is. Ez a példa megemlítésre kívánkozott. De ugyanezt megtaláljuk a többi esetben is. A geológusnak és a vegyésznek együtt kell működni, hogy a vízkérdésekben jól eligazodjanak. Tudnia kell, hogy milyen kémiai hatások történhetnek azzal a vízzel, amely a széntelepeken keresztülinenve magas lúgossági fokot, alacsony összes keménységet és pár méterre e víz tőszomszédságában fakadó víz már nagyon alacsony lúgossági fokot és nagyon magas összes keménységet mutat. A kémiai cserebomlások megmutatják nekünk a folyamat lezajlását, de ezen a helyen földtani ismereteket igényel, azokat sem nélkülözhetjük, amelyek tudtunkra adják, hogy a szénréteg fedőkőzeteiben milyen alkatrészek kerülhetnek az oldatba és melyek idézhetnek elő cserebomlásokat. A lúgossági fokok adatait figyelve, általában azt tapasztalhatjuk, hogy a fedővizek nem igen növelik a mélykarsztvíz ilyen értékeit. Kerestük a mélykarsztvíz összetételének eredetét. A csapadékvíz mészagresszív szénsavtartalma tiilságosan 185