Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - Kálmán György–Zamaróczy Dezső: Az Úrkút környéki karsztvizek elemzései

Katiónok : Kalcium-ión (Ca"') 195'6 mg/l Magnézium-ión (iWg") 38'4 mg/1 Anionok : Klorid-ión (C/*) 11'4 mg/l Hidrokarbonát-ion (HCO

3') 356*9 mg/1 Szulfát-ión (S0

4') 356-0 mg/l Metakovasav (H

2Si0

3) 14-0 mg/l Érdekes, hogy a két leghasználtabb ivóvíz, a felsőcsingeri ivóvíz forrás és az úrkúti vízakna vize valamennyi helyi előfordulás közül a legkeményebb vizet szolgáltatja. Tehát éppen a legkevésbé alkalmas vizeket használják fel legnagyobb mértékben. Tekintettel a vidék nagy vízszegénységére, némileg érthető a magasabb követelmények háttérbe szorulása. 10. A felsőcsingeri bányateleptől mintegy 300 m-re É-ra fekszik a Gizella majori foglalt forrás. A major vízellátását szolgálja. Vízét eocén mészkőből kapja. Víznívó magassága a t. sz. f 345 111. Vízhőmérséklet 10.5° C. Lúgossági fok (Lunge sz.) 6.32 Összes keménység 19.38 Karbonátkeménység 17.70° Maradvány keménység 1.68° Hidrokarbonát-ión (HCO

s) 385.6 mg/l Szilárd maradék (120° C-on) 390.0 mg/l 11. Hollókút forrás a Kövesárok déli végén fekszik. A forrás bazalt és eocén mészkő határán tör fel. Víznívó magassága a t. sz. f 394 111. Vízhőmérséklet 10.6° C Lúgossági fok (Lunge sz.) 6.30 Összes keménység 18.44° Karbonátkeménység 17.64° Maradvány keménység 0.80 Hidrokarbonát-ión (HCO

s) 384.4 mg/l Szilárd maradék (120° C-on) 406.0 mg/l Mint az elemzési adatokból is kitűnik, az Úrkút környéki vizek kivétel nélkül karsztvizek, s jól egyeznek azokkal az adatokkal, melyet Szádeczky

4 a karsztvizek alaptípusául megadott. Eszerint a 300—800 mg/l közötti szilárd maradék, 40—220 mg/l Ca, 10-—40 mg/l körüli Mg, igen kevés alkália, az anionok közül a hidrokarbonát uralkodása, a csekélyebb Cl és S0

4 mennyiség jellemzi őket. A metakovasav mennyisége 10—30 mg/l között változik. Szokásos karsztvizeinknél a Ca Mg aránv feltüntetése. Szádeczky

5 a karsztvíz alaptípusára nézve ezt középértékben 1 : 0'4-nek találta, Szenttornyai

6 a dorogo vízvezeték és sárisápi forrás tízeinek elemzése alapján 1 : 0'6-hoz arányt találta jellemzőnek, ami kb. megfelel a dolomit összetételének. ') Hidr. Közi. 1941.. XXI. p. 80. ») Hidr. Közi. 1941. XXI., p. 8(1. «) Hidr. Közi. 1938, XVIII.. p. 491. Vízelemzéseinkből a következő Ca: Mg viszonyok számíthatók. 1. sz. táblázat. Ca : Mc arány Származás Mintavétel magassága m-ben Ca : Mg BÚlyaránv Ca : Mg egyenértéksúlyarány Forrás a Rieger-tó mellett + 434 9-5 : 1 5-8 : 1 Úrkúti vízakna + 384 8-7 : 1 5-3 : 1 Kút TJrkút K.-i végén + 405 5-8 : 1 3-5 : 1 Felsőcsingeri ivóvíz + 310 5-1 : 1 3-1 : 1 111. akna vize + 220 1-6 : 1 0-98 : 1 A magassággal tehát a viszonyszám fokozatosan növekszik, míg mélyen a tükör alatt kb. egyenértéksúlynyi mennyiségben oldódik a kettő. A magnézium mennyisége az egyes vizekben közel állandó, s így a nagy ugrásokat elsősorban a kalcium mennyiségének változásai adják. A relatív magas kovasav tartalmat az erősen tűzköves mészkövek magyarázzák. Közelebbről vizsgálva a vizek összetételét, azok között háromféle típus különíthető el. Az első típust jellemzi kb. 390—440 mg/l. tehát középértékben kereken 400 mg/l szilárd maradék, alacsonyabb összes keménység, s íg^ kisebb Ca és Mg mennyiség, jellemzően kif(maximum 2-6°) maradvány keménység, ebből kifolyólag kis szulfát tartalom. Tárolókőzetük túlnyomóan eocén mészkő. Víznívójuk magas. (2. sz. táblázat) 2. sz. táblázat. Első számú vfzttpus. Származás Mintavétel mag. m-ben Tárolókőzet Maradv. kem. Összes kem. Szilárd marad. mg|l Kislődi erdei miocén + 435 kongl. 0-56° 22-88° 442-0 Forrás a Riegertó mellett + 434 eocén 2-53° 18-80° 396-2 Mocsolyszárkút . . . + 417 eocén 0-96° 22-46° 430-0 Kút a nyiresben . + 409 eocén 0-28° 19-80° 396-0 Hollókút-forrás . . . + 394 eocén 0-80° 18-44° 406-0 Gizella-majori for+ 345 eorén 1-68° 19-38° 390-0 A második típusba sorolható vizek színtje az előzőnél általában alacsonyabb. Vizeik felismerhetően kréta mészkövekkel állanak összeköttetésben. Igen kemény vizek, szilárd maradékuk 600—860 mg/l között, maradvány keménységük 5—20° között változik. (3. sz. táblázat.) 3. sz. táblázat. Második számú víztípus. I Kút Űrkút K.-i végén Úrkúti vízakna . . Kút a Bányaház alatt Felsőcsingeri ivóvíz Mintavétel mag. m-ben 405 384 380 310 Tárolókőzet kréta kréta kréta eocén (kréta) Maradv. í kem. Összes kem. 5-25° 14 06° 9-36° 19-83° 27-73° 35-40° 29-74° 36-21° Szilárd marad, mg/l 608-8 783-6 728-0 855-2 Megvan tehát itt is a különbség a magasabban fekvő eocén és a mélyebb mezozoos kőzetek karsztvizei között, amint erre Emszt K. esztergomkörnyéki elemzései alapján Rozlozsnik—Róth— 181