Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - BOGÁRDI JÁNOS dr.: A Sajó hordalékszállítása és a hordalékos víz ülepítése

mertékének önkényes definíció alapján való figyelembevétele. Az iilepítés kérdésének egyik igen kiváló szakértője Cmnp professzor 1 2 már 1937-ben igen szemléltetően tárgyalta az ülepedés jelenségét. Igen hasznos lesz Cmnp kutatásait részleteseb­ben tárgyalni. Szerinte az iilepítés mértéke mind a hordalékülepedés jellemzőinek, mind pedig az ülepítő medence hidraulikus saját­ságainak függvénye- A hordalék eszményi me­dencében a vízsebességnek és saját ülepedé sí sebességének eredő sebességével fog mozogni, vagyis az egyes hordalékszemek által megtett utak párhuzamos egyenesekben fekszenek. A 7. ábra szerint mindazok a szemnagyságok, ame­VrdCr — •de, IMX. iVbi'tt. be . — viszonv ac szögek alapján. (24) Az = _ Q Lb értéket Camp' túlfolyás mérté százaléka (24) szerint r, vagy a teljes hor­daléktöménység százalékára áttérve rrdc r, vagyis " Lásd u 11 je " Lásd a 8. ,l«eryzetet. I25l lyeknek «vnaJ nagyobb az ülepedési sebesse gük, leülepszenek. Azokból a szemnagyságokból azonban, amelyeknél <* < ««. csak egy b'zonyos rész fog leülepedni, mégpedig az ábra szerint százalék. Hasonló három­szerinti H _ "<„ L ~ v . = Hr _ Hbv Q <» bL L Lb Lb ' V r <•<„ Q A (24) alatti képletekben L a medence hossza, b a medence szélessége, Q pedig az átfolyó vízmennyiség. (25) alapján az összes hordalékszemek leülepe­désének mértéke, l'igyelembevéve a (24) össze­függést is /V=l -CV0 + ­1 f'-dcr <2fi) '"'I í lesz. A (2(5) összefüggésből, ha az eloszlási függ­vény ismeretes, az iilepítés mértékét kiszámít­hatjuk- A számításra Camp grafikus módszert ajánl. Nagyarányú fejlődést jelentett az iilbpítés jelenségének vizsgálatánál a turbulens vízmoz­gás alapösszefüggéseinek meghatározása. Ismeretes, hogy a turbulencia elméleti fej­lődésével a legújabb kutatások lehetővé tették a lebegtetett hordalék szállításának sikeres ma­gyarázatát. Ezek a kutatások a lebegtetett hor­dalék szállítására vonatkozóan egyensúlyi álla­potot tételeztek fel, vagyis olyan állapotra vo­natkoznak, amikor a nehézségi erő hatására leülepedő hordalékmennyiség egyenlő a turbu­lencia révén a fenékről lebegésbe hozott horda­léktömeggel. Az elmélet alapja a Schmidt-féle differen­ciál egyenlet,' 1 de e dy ahol <" az ülepedési sebesség, «' a keveredési együttható, ? a víz sűrűsége és a tömény ­dy ség-gradiens, vagyis a töménység mélység, sze­rinti fajlagos változása. Az alapegyenlet megoldása viszonylagosan meghatározza a CD) — 127) tin kének, vagy az ülepítő medence felszíni terüle­tének egységnyi részére eső vízmennyiségnek nevezti. r, az ülepítési százalék, amely az <» < <*>„ ülepedési sebességgel leülepedő hordalék leüle­pedésének mértéke. A (24) összefüggés tulajdon­képpen Hazen formulájával azonos és azt mu­tatja, hogy adott vízhozamnál az < «>« iilepe­lési sebességgel leülepedő hordalék mennyisége egyenesen arányos a felszíni területtel és füg­getlen a mélységtől. Az 0 1<\, a túlfolyás mértéke, tulajdonképen az a megkívánt ülepedési sebes­ség, amelynél adott ülepítőmedence esetében a teljes hordalékmennyiség képes lenne leüle­pedni. Mindazok a hordalékszemek, amelyek '"o-nál nagyobb sebességgel ülepszenek le, teljes egészükben a fenékre ülepszenek. Ezeknek a hor­dalékszemeknek a teljes hordaléktöménység hez viszonyított iilépítése tehát I — c r o lesz, ahol cr„ az «-nál nagyobb sebességgel leülepedő hordalék kezdeti töménységének és a teljes töménységnek a viszonyát jelenti. Az ™ < <»„ sebességgel leülepedő hordalék leülepedésének -28i c o = c.e összefüggéssel a töménység mélység szerinti változását, vagyis a töménységet egy ismert töménységérték arányában adja meg. e az örvénylő vízmozgás keveredésének mórtéke és általánosan keveredési együttható nak nevezik, örvénylő vízmozgásnál a nyíró erő r = s(> '[' . ami lehetővé teszi e meghatározá­si/ sál a sebesség-gradiens ismeretével. « számí­tásánál természetesen a nyíró erőt a hordalék­mozgató erő képletével számítjuk ki. A Fenti értelmezés szerint t-t az t- _ —-— dr dy összefüggésből számítjuk ki. Ismernünk kell tehát a sebességeket és a sebességeknek a mély­ség szerinti változását. Természetes vízfolyások­nál « természetesen változik a vízmélység sze­rint és így az 6' görbe a legkülönbözőbb alakot mutatja.'•"> A 8. ábra néhány tipikus sebesség­eloszlás esetén " változásának menetét mu­tatja."* A 8. ábrán az A görbe Nikuradsesebes­ségmérési alapján, a li a logaritmikus sebesség­1 4 O'Brii n M. I\: Raviwv oí tbc U-eory oí turibiiient flow in its íela:ti"ii to sadUaiwiit irjvn-a>i>rtatU>n. Tivns. Ara. Gewli. tini oii, 1833. 1 5 JcHI.-iwur M. .-/•• Nyíl; IV'szinn csatornák ánunlási 1<,t ilíVci. — 'Moszkva, ilWB. 11 1 Lásd a 8. jegyzetet. IS

Next

/
Thumbnails
Contents