Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - SÜRÜ JÁNOS dr.: A Budapest-környéki sósvizek kérdései

Ez a tanulmány nagyon érdekes adatokat és sok eredeti gondolatot tartalmaz a budapestkörnyéki sósvizek vegytani viszonyaival kapcsolatban. Bemutatja az említett vizek nagyarányú sótartalma felhasználásának kérdését, majd egyéb, a forrásvizekben oldott szerves és szervetlen anyagok kedvező biológiai hatását részletezi. Fentiek alapján egészen új Irányban indulhat meg a budapesti gyógyforrások tudományos vizsgálata és gyakorlati hasznosítása. U. D. C. 551.491.3/.4 (439.151) A budapestkörnyéki sósvizek kérdései") DR SÜRÜ JÁNOS Őrszentmiklós, Rákospalota, Üjpest, Pestújhely, Pesterisébet valamennyi sósvizére közösen jellemző az, hogy számottevőleg klorid-bromid-jodid tartalmúak és olyan szintekből származnak, amelyek a sósvízzel egyidejűleg gázalakú szénhidrogéneket is bocsátanak ki magukból, az illető mélyfúrás nyomán. Átlag 160—450 m közötti mélységről van szó és literenként a kloridion 7—14 g, a bromidion 0.03—0.14 és a jodidion 0.003—0.036 g között mozog. A pesterzsébeti fúrás kivételével a többit jelenleg részben szándékosan, részben hanyagságból kődarabokkal eldugaszolták, úgy, hogy a vízhozam egyelőre nem mérhető. Rendszeres biológiai vizsgálatokkal szigorúan igazolható, hogy mind e háromféle halogén egyebeken kívül az élőlények sejtjeiben állandóan jelenvaló s az életműködéshez elengedhetetlenül szükséges. Akár növényi, akár állati a sejt, részben szervetlen, részben szerves vegyi kötésben szerepelnek a halogének. Nemcsak a magyarországi, hanem minden külföldi szénhidrogén (akár gáz, akár folyékony) előfordulásban e három halogénes sósvizek is élválaszthatatlanul együtt szerepelnek. Olyannyira, hogy ismerünk pl. romániai sósvizet a Prahova völgyében, mely vízben a KJ tartalom 180 gr/liter, ez természetesen már csúcsérték. Ugyanide számítandók a bitúmendús palavidékek sósvizei is. Nemcsak e halogének, hanem a vanádium is a folyós és szilárd szénhidrogének állandó kísérője. Lévén a vanádium az e szénhidrogéneket létesítő egykori élő szervezetekben igen sokféle és könnyen változó vegyértéke folytán hatásos oxigénközvetítő az életvegyfolyamatok lebonyolításánál (

x). Igen jellemző e sósvizek állandó káliumtartalma is. A káliumról régen tudvalevő, hogy az élősejtek anyagcsereforgalmában egyenesen nélkülözhetetlen. Ugyanez áll ezen sósvizek nátriumjáról. Mindezek a biogeochemiai tények még nem voltak ismeretesek annak idején az erdélyi Mezőségen kálisótelep után kutató geológusok előtt. Ha pedig valamennyi magyarországi szénhidrogénnel együtt előforduló sósvizet vegyileg megvizsgáljuk, több-kevesebb oldott szerves anyagot mindig találunk bennök. Mindezek a szerves anyagok bizonyos szempontból határozottan más jellegűek, mint *) A Magyar Hidrológiai Társaság Gyógyvizbizottságának az 1949. évi július 28-án tartott ülésén elhangzott előadás. Les eaux salées des environ de Budapest. Par Dr J. Silrü, (Résumé p. 159.) ') Sürü J. : Technikai Kurír 1935. 6. (1) 4. Chem. Abs. 1935. 29. 2699. — C. Ellis : The chemistry of Petroleum Derívates. Vol. II. 48; egyes alföldi, néha elég nagy mélységből, sokszor lignites rétegekből származó artézi vizek szerves anyagai. Természetesen felvetődik a kérdés, vájjon hova sorolhatók vegyileg e szerves anyagok és hogyan volnának ezek vegyileg közelebbről jellemezhetők. A kérdés felette fontosnak mondható általánosságban is, mert elég sok fürdő- és ásványvíz szerves anyagot is tartalmaz. Már igen régen, még a vegyelemzési módszerek megalapítása előtti időkben felbukkant és elterjedt a fürdő-ásványvíz gyógyhatásának felismerése. A múlt század 70-es éveiben pedig Fresenius, az elemző vegytan egyik elsőrangú világnagysága az általa szervetlen alkatrészeire megvizsgált ásványvizeket, e vizsgálatai alapján személyesen utánozta és mesterségesen állította össze, de be kellett vallania önmaga előtt is, hogy ez nem járt a méltán várt teljes gyógyhatással, hanem sok esetben alig, vagy semmi hatása sem volt. A forrás gyógyhatásának fogalma alatt egy ideig a rádióaktivitást sejtették, de a kísérletek ezt jórészt megdöntötték. Lehetséges az igen nagy hígításban tényleg jelenlévő, de a most divatozó eljárások szerint készült vegyelemzésekben ma még ki nem mutatott kismennyiségű szervetlen alkatrészeknek oiigodinamikus hatását éppen úgy feltételezni, mint e vizekben oldott szerves anyagok szerepét többé el nem hanyagolhatónak tekinteni. Budapest fürdőváros jellegéből háramlik az a kötelesség a budapesti érdekelt szakmájú tudósokra, hogy legalábbis kellően körültekintő alapossággal, ha kell úttörő módszerek felfedezésével vizsgálják meg ezt a kérdést, ezt a két felvetett szempontot. Gondoljunk arra a kétségtelen tényre, hogy a jód a növényi és állati testben bizonyosfajta szerves vegyi kötésben biológiailag felette hatásos és pl. a tokaji bornak akkor is van gyógyhatása a benne kimutatott szerves kötésű kálium- és foszforvegyületek révén, amikor az egész szesztartalmat kipárolták belőle, inig más borfajtáknak távolról sincs ily nagy gyógyhatása. A tudományos szempontból sokféle vizsgálatot kiállott katadyn-elmélet, a főleg cseh és amerikai szerzők által kísérletileg szépen kidolgozott, valamint külföldi példákon nagymértékben úgy a szabad természetben, mint nagy létszámú lakosságonkimutatott myomelemek« élelmezési-élettani hatása, kétségtelenül elegendő kezdő útmutatásnak tekinthető az új irányelvű gyógyvízvizsgálatokhoz. A vegyelemzés mikrochemiai módszerei ma már annyira fejlettek és sokágúak, hogy ily kérdések és feladatok megoldása a biztos siker kilátásával remélhető. 153