Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - ERŐS PÁL dr.: A pontyos tógazdaságok takarmányozásának törvényszerűségei és tervgazdálkodásunk új irányelvei

tették az üzemtervek az előitányzott haltermést, azonban alapjuk inkább becslés volt, törvényszerűségek biztos ismerete hiányában. Az üzemtervezés kiindulásakor szükséges a természetes hozam meghatározása, ennek nagysága vágy becslés útján történt, vagy az előző évi összes hozamból számították ki, éspedig úgy, hogy az állandónak vett takarmányegyütthatóval osztottuk a felhasznált takarmánymennyiséget, a nyert hányados a takarmányhozamot fejezte ki, melyet az összes hozamból levonva, kapjuk a takarmányozástól függően változó 2. ábra szerinti ci helytelen értékét. Ha a takarmányegyüttható szerepe ilyen eltéréseket okoz a természetes hozam meghatározásakor, ez egyértelmű azzal, hogy eddigi üzemterveink bizonytalan alapon álltak. A gyakorlat eme körülményt azáltal igyekezett egyensúlyozni, hogy a csillagfürt takarmányegyütthatóra, ^-ra nem 2-5, hanem 3, 3'5, sőt még ennél magasabb értékeket is vettek számításba üzemterveik elkészítésénél. Különböző szerzők szintén más és más értékekben határozzák meg eme állandó együtthatókat. Értekezésünkben foglaltak elképzelésünk szerint ezt a bizonytalanságot kiküszöbölik és lehetőséget nyújtanak a következőkre: 1. A természetes hozam pontosabb meghatározását teszi lehetővé és ezzel alapot nyújt helyesebb és korszerűbb gazdálkodásunkhoz. 2. Megállapítható a takarmányozás gazdaságos mértéke. 3. Az összes hozamok yAE kiszámítására pontos módozatokat nyújt. 4. A kihelyezési darabszám megállapítását teszi lehetővé. 5. A különböző természeteshozamú tavakban a takarmánymennyiség helyesen osztható el. 6. Lehetséges próbahalászat segítségével az üzemet gazdaságossági határokon belül irányítani és ellenőrizni. A továbbiakban példa alapján bemutatjuk az elképzelésünk szerinti új üzemtervezés módját és az üzem irányítását a fenti 6 pontnak megfelelően és tárgyaljuk az elméleti számítást és a gyakorlati célokat teljesen kielégítő grafikus megoldást is. 3 kq/kh III. táblázat y,AE és y'AH' parabolák egyenleteinek együtthatói. Atoterm. hozima Az ös&zes hozamok egyenlete yAE = — ax

2 + bx + c AH' parabola egyenlete y'AH' = ax + C 1 kh.-on az egyenlet együtthatói az egyenlet igyütthatói nat. Ert./ Kat. joch Koeffizienten Koeffizienten nat. Ert./ Kat. joch a l> c a c 1 2 3 4 5 6 10 — 0.001333333 0.4 10 0.001333333' 10 20 — 0.000666666 0.4 20 0.000666666 20 30 — 0.000444444 0.4 30 0.000444444 30 40 — 0.000333333 0.4 40 0.000333333 40 50 — 0.000266666 0.4 50 0.000266666 50 60 — 0.000222222 0.4 60 0.000222222 60 70 — 0.000190470 0.4 70 0.000190470 70 80 — 0.000166666 0.4 80 0.000166666 80 90 — 0.000148148 0.4 90 0.000148148 90 100 — 0.000133333 0.4 100 0.000133333 100 110 • — 0.000121212 0.4 110 0.000121212 110 120 — 0.000111111 0.4 120 0.000111111 120 130 — 0.000102560 0.4 130 0.000102560 130 140 — 0.000095237 0.4 140 0.000095237 140 150 — 0.000088888 0.4 150 0.000088888 150 160 — 0.000083333 0.4 160 0.000083333 160 170 — 0.000078431 0.4 170 0.000078431 170 180 — 0.000074073 0.4 180 0.000074073 180 190 — 0.000070175 0.4 190 0.000070175 190 200 — 0.000066666 0.4 200 0.000066666 200 210 — 0.000063492 0.4 210 0.000063492 210 220 — 0.000060606 0.4 220 0.000060606 220 230 — 0.000057970 04 230 0.000057970 230 240 — 0.000055555 0.4 240 0.000055555 240 250 — 0.000053333 0.4 250 0.000053333 250 260 — 0.000051282 0.4 260 0.000051282 260 270 — 0.000049380 0.4 270 0.000049380 270 280 — Ó.000047610 0.4 280 0.000047610 280 290 — 0.000045977 0.4 290 0.000045977 290 300 — 0.000044444 0.4 300 0.000044444 300 Fig. 5. ábra. FutterertiSgnisse in Abl.üngigkeil von Fütterung und natürlichem Ertrag. Csf = Lupine ; auf der vertikalen Achse: Yt = Futterertiágnis und C = natürlicher Ertrag je Katastraljoch. Auf der horizontalen Achse: Werte des natürlichen Ertrages. Evégből közöljük a takarmányhozam yt, az összes hozam yAE, valamint a takarmányegyüttható és a takarmánygazdaságossági együttható értékeinek grafikus ábrázolását, valamint eme értékek változásának táblázatait. Ezek alapján az üzemtervezés könnyen elvégezhető. 1. A természetes hozam c értékének kiszámítása pontosan a fentebb közölt példa alapján történik (33. és 34. egyenlet). Az I. táblázatból ugyanez az érték meghatározható, ha a feletetett takarmánymennyiség oszlopában megkeressük a kapott összes hozamhoz legközelebb álló értéket és ennek sorában kiírjuk a talált természetes hozamot. Az 5. ábrán a takarmányhozamok yt vátozását tüntetjük fel. Az x tengely a természetes hozamokat ábrázolja, míg az y tengely o érték feletti része a takarmányhozam értékeit mutatja, a görbék egyegy takarmánymennyiségnek változásait ábrázolják a természetes hozam szerint. Az y tengelyre ugyanebben a léptékben, de a 0 pont alá felhordjuk a természetes hozam változását és az így kapott OA egyenes, valamint a görbe megfelelő értéke közötti távolság adja az összes hozamot. A 6. ábra az összes hozamok yÁE értékét tünteti fel. A tógazdaságban kapott összes hozamérték és az ott felhasznált takarmánymennyiségnek megfelelő metszésponthoz tartozó x érték adja a természetes hozam értékét. Nagyobb pontosság céljából interpolációt végzünk. Közöljük yt értékeit feltüntető II. és yAE egyenletének együtthatóit tartalmazó, III. táblázatot, amely számításainkat megkönnyíti. Megjegyezzük, hogy az így kapott természetes hozam a tó trágyázása esetén a természetes hozam és a trágyázási hozam összegét jelenti. 134