Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - ZILAHI-SEBESS GÉZA dr.: Adatok a parajdi sósvizek mikroszkópos állatvilágának ismeretéhez

V. A bányatelep területén található többi sós tavacskában Artemiát nem találtam ugyan, de Ephydra- és Culex-lárva bőven volt. Ezeken kívül még Stratiomyida-lárvák éltek bennük. E tavacskák vize valószínűleg még a bányatelepi artemiás tóénál is kevésbbé sós. Az eddig említett vizekben magasabbrendű növényi életnek nyomát sem találtam, de mikroszkopikus vegetáció jelenlétére á fürdő zöld színezésű vize utalt. VI. Ezekkel ellentétben a bányatelepen, a többi sós pocsolya között találtam két kis tavacskát, melyben különböző egyszikűek, valamint hínár és vízi Ranunculusok tenyésznek. Vizükből Culex, Stratiomyida és kevés Ephydra-lárván kívül Cladocera rákokat és a Bombinator pachypus kifejlett és fejlődő példányait gyűjtöttem, míg a víz felszínén Gerris lacustrisok szaladgáltak. E két kis pocsolya vize tehát — a bennük élő állatokból és növényekből következtetve — csak igen kevés sót tartalmaz. Csaknem édesvizeknek vehetők. Tekintettel arra, hogy a külső viszonyok (mint a vizek kis terjedelme, sekély volta, napsütésnek kitettsége, felmelegedése, átlátszósága, talaja stb.) főleg a bányatelepi területen közel egyformák, mégis a belőlük gyűjtött állatok eltérő biocoenosisokban csoportosulnak, a vizek koncentrációbeli különbségeire kell gondolnunk, mint ható tényezőre. Erre utalnak a Thinemann-féle vizsgálatok is, melyeket Westphaliában végzett. Hogy ez tényleg így van-e, vagy más okok is közrejátszanak, azt csak behatóbb hydrobiológiai vizsgálatok dönthetnék el. Ilyen vizsgálatokat azonban — sajnos — sem akkor, sem azóta nem végezhettem. * Gyűjtéseim során tehát — mint az a korábbiakból kitűnik — 21 állatfaj, illetve fajváltozat került elő. Ezek között 12 olyan alak van, melyeket a Kárpátok medencéjében fekvő konyhasós területekről eddig nem említettek. Közülük néhány faj (Haliplus fluviatilis, Helmis maugei v. megerlei, Gerris lacustris) más konyhasós területek állatai között sincs megemlítve. A Halosalda lateralis két változata a Kárpátmedence faunájára — tudomásom szerint— új adat. Különösen érdekes a vendég-fajok között a Bombinator pachypus, mert a Kárpát-medence területéről eddig konyhasós vízből békát még nem említettek. A külföldi irodalomban is csak Florentin (Lotharingiából) és Semper (a Keleti-tengerből) említenek híg sós vizekből tékákat, köztük a Bombinator pachypust is. Ezekután még csak egy-két megjegyzést kell tennem a gyűjtött állatokról. Érdemesnek tartom a megemlítésre azt a jelenséget, hogy gyűjtéseim idején, afürdőben, a petével telt nőstények egy része karminpiros volt, barnássárga petecsomóval, másik részük és a bányatelepiek valamennyien színtelenek s csak a peték színe volt ezeknél is barnássárga. Morfológiai különbségeket azonban az eltérő színű alakoknál nem találtam. Valamennyien az Artemia salina f. typica formakörbe tartoztak. Az is feltűnő, hogy ottlétemkor az Artemiak úgy a fürdőben, mint a bányatelepi tóban általában a fenék közelében tartózkodtak. Csak elvétve jött fel egy-egy állat rövid időre a víz felszíne közelébe. Később, mintegy három hét múlva értesítést kaptam, hogy a fürdőben, a víz felszínén igen sok piros színű sóféreg van és úgy kellett mesterségesen eltávolítani, hogy a fiirdözőket ne zavarják. A Philydrus bicolorró\ azt kell megemlítenem, hogy a Parajdon gyűjtött állatok színe sötétbarna, csak a fejpajzs elülső sarkai és a pronotum oldalszegély tája sárgák, jóllehet a faj rendes színe világossárga. Sötétszínű példányokról említést eddig csak Seidlitz munkáiban olvastam. FONTOSABB IRODALOM: Chyzer, K.; Nachtrag zu Viktor Sill's Mitteilungen über die in den Salzsoolteichen Siebehbüigens vorkommende Artemia. (Verh. u. Mitth. d. siebenb. Vereins für Naturw. zu Hermannstadt. XIII. Jahrg. 1862.) Entz, G.; Az erdélyi sós vizekben élő Artemia salinaról. Orv. Term. tud. Ért. 8. köt. Entz, G.; A sósvizek faunája. (Pótfűz, a Termtud. Közl.-höz. XXXII. 1900.) Entz, G.; Die Fauna der kontinentalen Kochsalzwasser (Matem. u. Naturw. Ber. aus Ungarn. XIX. 1904.). Friedenfels, E.; Über Artemia salina und fandere Bewohner der Soolenteiche in Salzburg. (Verh. u. Mitth. d. siebenb. Vereins f. Naturw. zu Hermannstadt. Jahrg. 1880.) Fiedenfels, E.; Weitere Beobachtungen über Artemia und die Salzburger Soolenteiche. (Ugyanott, 1885.) Horváth, G.; A szamosfalvi sóstavakban élő rovarokról. (Természetrajzi Füzetek. I. 1877.). Mayr, G.; Beitrage zur Insectenfauna Siebenbürgens. (Verh. n. Mitth. d. siebenb. Vereins f. Naturw. zu Hermannstadt. IV. 1853.) Rylov, W. M. (Leningrád) ; Das Zooplankton der Binnengewasser. (Die Binnengewasser. XV. 1935.) Sill, V.; Ueber die in den Salzsoolteichen Siebenbürgens vorkommende Artemia. (Verh. u. Mitth. d. Siebenb. Vereins f. Naturw. zu Hermannstadt. Jahrg. XII. 1861.) Sill, V.; Beitrag zur kenntniss der Crustaceen, Arachniden und Myriopoden Siebenbürgens. (Ugyanott. Jahrg. XII. 1861.) Sirotinina; Materialen zur Fauna und Biologie der Wasserwanzen (Rhynchota) des Wolga-Bassins. (Arb. d. biol. Wolga-Station. Saratov. V. 1921.) Thinemann, A. ; Die Salzwassertierwelt Westphalens. (Verh. Deutsch. Zool. Oes. 1913.) Hesse—Doflein; Tiebau und Tierleben. Bd. II. 1914. 103