Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - ZILAHI-SEBESS GÉZA dr.: Adatok a parajdi sósvizek mikroszkópos állatvilágának ismeretéhez

Szerző érdekes tanulmánya a parajdi sóbánya környékén előforduló kisebb sósvizek makroszkopikus állatvilágát- mutatja be. Számos itt ismertetett faj eddig még nem is volt ismeretes irodalmunkban. Ennek alapján alkalom adódhatik a gyengébben sós forrásvizek élővilágával való összehasonlításra is. U. D. C. 591.9:551.481.16(439.21 Parajd) Adatok a parajdi sós vizek makroszkópos állatvilágának ismeretéhez") DR ZILAHI-SEBESS GÉZA Parajd (Praid) az Erdélyi medencében, a Kisküküllő forrásai közelében fekszik. Mellette, mint az ismeretes, konyhasót bányásznak. A parajdvidéki sótelepek éppúgy, mint a többi erdélyi sóelőfordulások a miocén tenger szülöttei. A kősótömzs itt hegyként kiemelkedik. Fedőjét agyagos réteg képezi. Az agyag alól helyenkint, de különösen ott, ahol a Korond-vize átszeli a sóhegyet, a kősó mint szálbanálló kőzet is előbukkan. A Korond-vize áttörési területén a folyócska mellett több helyen találhatunk kisebb-nagyobb tavacskákat, melyek vize többé-kevésbbé sós. Különösen sok, pocsolyaszerű tavacska van a'jelenleg is művelés alatt álló régi bánya aknája közelében elterülő hepehupás, régebb hányónak használt részen. Az ott szétszórt tavacskák területe egyenkint alig 2—5 m

2, vizük pedig sekély, legfeljebb y

2 méter. Nagyobb területű természetes tavacska csak innen pár 100 m-rel K-re, az áttörés belsejében található, de az is sekély. Kiadósabb mennyiségű sósvíz csak a ma már művelés alatt nem álló újabb-táró (volt Erzsébet-táró) közelében, a sósfürdőben van együtt. A természetes tavacskákat a sóhegyből kiszivárgó és a régi tárnából eltávolított vizek táplálják. A fürdő vizét az új tárnából kivezetett és némileg hígított bányavíz szolgáltatja. Gyűjtéseim színhelyét e vizek és partszegélyük képezték. A gyűjtések ideje 1943. évi nyár dereka, július második fele volt. * Az erdélyi sósvizekkel már többen foglalkoztak és különösen a mult század végén volt divatos ezeknek a vizeknek a vizsgálata. A mikro- és makrofaunájukat általában be is gyűjtötték és ismertették. E tekintetben csak Sill V., Mayr G., id. Entz G. és Horváth G. munkáira utalok. Vizsgálataik főleg a Dés, Szamosújvár, Torda és Vízakna környékén található sósvizekre szorítkoznak. A Parajd (Praid) környéki sósvizek állatvilágáról ismertetést nem találtam. Az erdélyi és más sósvizek területéről közölt adatok szerint a konyhasós vizek faunája fajokban meglehetősen szegény, a fauna összetétele pedig a különböző területeken nagyjából hasonló. Gyűjtéseim alapján megerősíthetem ezt. Néhány napos parajdi tartózkodásom alatt eredetileg nem szándékoztam hidrobiológiái meg*) A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1949. évi december 1-i ülésén elhangzott előadás. Date on Animál Life in the Parajd Lakes. By 0. Zilahi-Scbess, deur £s sc. (English text on p. 160.) figyeléseket végezni. Célom szárazföldi rovargyűjtés volt. Emellett intézeti igazgatómtól megbízást kaptam, hogy Arterniakat rögzítsek későbbi vizsgálatai számára. Természetesen hidrobiológiái vizsgálatokhoz szükséges felszerelést nem vittem magammal, pedig az ott tapasztaltak ezt kívánatossá tették volna. Artemiák gyűjtése közben határoztam el, hogy intézetünk gyűjteménye számára más állatokat is gyűjtök e sósvizekből. Az alkalmas felszerelés hiánya miatt természetesen csak a nagyobb állatokat gyűjthettem be. Az apróbbtermetű állatokról emiatt nem is tudok beszámolni. Ugyancsak hiányoznak gyűjtésemből az alsóbbrendű állatok is. Eredményként a következő állatokat sikerült hazahoznom : A) A vízből: Artemia salina L. és Moina brachiata Jur. a rákok csoportjából; Haliplus fluviatilis Aubé, Hygrotus inaeqalis F., Bidessus geminus F.,. Laccophilus obscurus Pz., Berosus spinosus Stev., Philydrus bicolor F., Helmis Maugei Bed. var. Megerlei Duft. a bogarak közül; Ephydra macellaria Egg, Culex annulipes Mg. és Stratiomyida lárvák és bábok a kétszárnyúak köréből; Sigara hyeroglyphica L. és Sigara Fussii Fieb. a poloskafélék közül; végül a Bombinator pachipus Bp. fejlett és fejlődő példányait a békák közül. B) A víz felületéről : A víz felszínéről Gerris lacustris L-t gyűjtöttem. C) A vízpartról: Közvetlen a vízparton a Saldula saltatoria L. f. marginella Fieb., Halosalda lateralis Fali. f. fallax Verh. és Halosalda lateralis Fali. f. concolor Put.-t gyűjtöttem. Ezek a poloskák gyakran a vízre is rászaladnak. Ugyancsak a partszélen gyűjtöttem a Bembidion varium 01. és a Phosphuga atrata L. ab. brunnea Hbst. nevű bogarakat. E felsorolást látva mindjárt kitűnik, hogy vannak közöttük az édesvizekből, illetve nem konyhasós területekről ismeretes fajok is. Ugyanez a helyzetkép vetődik elénk a legkülönbözőbb vidékeken előforduló konyhasósvizek állatainak jegyzékéről. Felmerül tehát a kérdés, hogy vájjon a sósvizek faunájának milyen vonatkozásai vannak az édesvizekhez ? Átmennek-e az édesvízi állatok sósvizekbe és viszont ? Vagy vannak kizárólag sósvízi szervezetek a belföldi sósvizekben is ? 101