Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - HORTOBÁGYI TIBOR dr.:Phacus concavus Hortob. nova species

Szerző a Phacus concavus alga leírásával gazdagítja hazánk növényvilágára vonatkozó ismereteinket. Az új Flagellatával együtt a környezetéhez tartozó másfélszáznál is több moszatfaj megoszlását is ismerteti. Egyre jobban szaporodó algológiai ismereteinket a gyakorlati élet a haltenyésztéssel kapcsolatban használhatja fel. U. D. C. 582.251 Phacus concavus Hortob. nova species DR HORTOBÁGYI TIBOR A Balaton déli oldalán fekvő Balatonboglár nyíltvízi sestonjában (az aljzat finom homok) egyévi beható kvalitatív és kvantitatív vizsgálat során 31-féle Phacust sikerült találnom. A 31 -féle szervezet a seston mikrovegetációjának kvantitatíve azonban jelentéktelen tagja. Míg kvalitatíve a Phacnsok a biotop 402 növényének 7-1%-át alkotják, addig kvantitatíve az év valamennyi hónapjában tömegük messze marad az algatömeg 0-5%ától is! Valamennyi Phacus coenoxen szervezet. A déli párt változatos biotopnak bizonyul a Phacusok számára. Ez abban is megnyilvánul, hogy a Phacus concavussal együtt 5 új species és 2 új varietas került elő az 1942—43. évben gyűjtött Fig. 1. ábra. 1. Oldalnézet. Vue de cóté. 2. Előlnézet. anyagból. Közülük utolsóként ismertetem dolgozatomban a Phacus concavus Hortob. Flagellatát: A sejt elölnézetben szabályos ovális. Hossza a kissé ferde és finom hegyben végződő végtüskével együtt 56-4 /t, szélessége 30 /u. A tüske hossza 11-6,«. Pellicula színtelen, hosszában vékony csíkok díszítik. A sejt elülső részében egy nagyobb, mögötte egy kisebb gyűrűalakú paramylon látható. Ezeken kívül a sejtben még több apró gyűrűalakú paramylont is megfigyelhetünk. A nagyobbak átmérője 17, illetve 12 /<, a kisebbeké 3-5—4,w. Klorofillszemcsék kis korongok. A homlokbarázda nem ér a test közepéig. A sejt oldalnézetben egészen lapos és gyengén ívelt. Pochmann rendszerében a Chlorophacus subgenus Proterophacus sectiojába tartozik. Legközelebb a Phacus prunoideus Roll Flagellatához áll. Eltér tőle : 1. Nagyobb. 2. Alakja szabályosan ovális. Phacus concavus Hortob. nova species. Par T. Hortobágyi deur és sc. (Résumé p.160.) A Phacus prunoideus Roll leírása meglehetősen hiányos. Pochmann is két kérdőjellel ismerteti monográfiájában (1. c. p. 174). Pochmann munkája 79. ábráján lévő szervezetek is valószínűen (p. 179) ide tartoznak (»(?) Ph. orbicularis Hübner«). Leírásukat azonban nem közli. Sem Roll, sem Pochmann nem említi növényeik gyengén hajlott alakját. 1943 márciusából származó nyíltvízi sestonmintában találtam. A víz hőfoka +11 C, a levegőé + 15 C, pH 8/7 volt. A ritkább Phacusok közé tartozik. A gyűjtéskor társaságában vele együtt 157 szervezet volt jelen. Az alábbi csoportokba tartoztak • Fajszám Tömeg Cyanophyceae 21 = 13-4 % 4-7 % Flagellatae 18= 11-5% 1-7% Dinoflagellatae 4 = 2-5 % 0-3 % Chlorophyceae 71 = 45-2 % 18-7 % Conjugatae 15 = 9-5 % 0-1 % Heterocontae 2 = 1 -3 % 3-8 % Bacillariaceae 25 = 160 % 70-7% Fungi 1 = 0-6 % — Összesen: 157 = 100 0% 100-0% A biocönozisban a Flagellaták elszaporodása nagyobb, mint februárban. A Chlorophyceák tavaszi maximumukat, a Conjugaták évi maximumukat mutatják. A seston 10 legismertebb szervezete a következő volt márciusban : Az algák hány Species o/

0.i

t alkotja Cyclotella ocellata Pant 15-5% Cymbella pi ostata (Berkeley) Cleve 9-2% Fragilaria construens (Ehr.) Grun. 5-7% Amphora ovális var. pediculus Kütz. 5-0% Ankistrodesmus falcatus var. spirilliformis G. S. West 4-9% Diploneispuella (Schumann) Cleve 4-2% Cymbella affinis Kütz 4-2% Planctonema Lauterborni Schmidle 3-8% Synedra acus Kütz 3-5% Navicula anglica var. subsalsa Grun 2-8

% Összesen : 58-8% Az év folyamán az Ankistrodesmus falcatus var. spirilliformis G. S. West most mutatkozott a legnagyobb tömeggel. LITERATURA Hortobágyi, T. : Adatok a Balaton boglári sestonjában, psammonjában és lasionjában élő moszatok ismeretéhez. Beitrage zur Kenntnis der im Boglárer Seston, Psammon und Lasjon lebenden Algen des Balaton-Sees. — Magyar Biol. Kut. Munk. XV. Tihany, 1943:75—127. Hortobágyi, T. : Üj Phacusok. Neue Phacusarten. — Botanikai Közlemények XLI. Budapest, 144:101—106. A. Pochmann ; Synopsis der Gaítung Phacus. Archív für Protistenkunde. 95. Bd, H. 2, Jena, 1942:81—252. 100