Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - HORTOBÁGYI TIBOR dr.: Magyarország halastavainak mikrovegetációja I.

III r^ p D I I I A Ebben a dolgozatban a halastavak élővilágára vonatkozó kutatásainak egy részletét mutatja | IIL/r\wDlwl UUlA be a szerző. Munkája nagyfontosságú, kezdeményező lépésnek vehető abban az irányban, hogy felkutassuk tavaink teljes élővilágát, hogy ismerjünk minden alsórendű növény- és állatfajt is. Enélkül nem lehet ugyanis halastavaink termelését biztonságosan irányítani és a halhozamot fokozni. U. D. C. 582.251.26 (439.123 Zimona) Magyarország halastavaínak mikrovegetácíója L (Vízvirágzás a Barcsi Erdőgondnokság Zimonai Tógazdaságának II. sz. taván.

1) DR HORTOBÁQYI TIBOR A halgazdálkodás mennyiségi és minőségi termésfokozása szempontjából alapvetően szükséges halastavaink élővilágának felkutatása. A halak táplálékukat ugyanis az alábbi főforrásokból merítik : 1. Plankton. Vannak halak, amelyek egész életükben csupán planktonnal, azaz a vizek szabadvízi, lebegő mikroszkopikus növény- és állatvilágával élnek. Fiatalkorban azonban valamennyi hal csak planktonnal táplálkozik. 2. Neuston. A vizek felületén hártyaszerűen elhelyezkedő életközösséget nevezik neustonnak. Csupán nyugodt vizeken fejlődik ki. Sekélyebb és széljárta tavakban a neuston a planktonnal összekeveredik, ilyenkor a seston kifejezést használjuk az élővilág megjelölésére. 3. Nekton. A nyíltvízi szabadonúszó nagyobb szervezetek tartoznak ide. Ezek főtápláléka azonban ismét a plankton, illetve a seston. 4. A partok növény- és állattársulása. 5. Benthos, vagyis a fenék élőlényei. Az elmondottakból nyilvánvaló, .hogy táplálkozásélettani szempontból a halak részére a plankton, illetve a seston a legfontosabb élelemforrás. Megerősíti ezt a megállapítást az is, hogy a plankton, seston egyúttal a vizek legnagyobb területére kiterjedő életközösség. A plankton-, illetve a sestonvizsgálatok jelentőségét az intenzív halgazdálkodás szempontjából ma már a nagy haltenyésztő államok egyöntetűen elismerik s az ilyenirányú kutatásokat felkarolják és támogatják. Hasonló kezdeményezések hazánkban már a mult század végefelé megindultak. A Természettudományi Társulat 1897-ben adta ki Daday Jenő : »A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka« című könyvét, melyben a szerző, az általános ismereteken kívül, összefoglalja az addig ismert, tavakban élő és haltáplálékul szolgáló mikroszervezeteket. Több, mint 50 év távlatából nézve, e dicséretes kezdeményezést ma már csupán előtanulmánynak vehetjük egy nagyobblélegzetű, a korszerű kutatások eredményeit figyelembevevő munkának, mely hivatott halastavaink mikróvegetációját nemcsak szisztematikai, hanem ökológiai és életközösségi (biocönotikai) vonatkozásban is behatóan ismertetni. Örömmel könyvelhetjük el, hogy a hazai mezőgazdaság fejlesztésének ötéves tervében ilyenirányú kutatások számára méltó alkalmat biztosítottak. Halastavaink természetes táplálékhozamának kvalitatív és kvantitatív megismerése lehetőséget ad majd azokra a kísérletekre is, amelyek a »vad« biocönozist a halak számára kívánatos irányban módosítani kívánják. Ei a tanulmány első lépés szeretne ebben az irányban lenni. A megvizsgálandó anyag a somogymegyei Zimonai tógazdaság II. sz. eutroph jellegű halastavából származott, melyet dr. Szabó Zoltán kísérletügyi fővegyész adott át feldolgozás céljára. Az anyagot dr. Erős Pál erdőmérnök gyűjtötte 1949 június 2-án a tavon észlelt vízvirágzásból.

2) A mikroszervezetek hihetetlen tömegű elszaporodása, amint erről dr. Erős erdőmérnök levélben tájékoztatott, már tavaszkor elkezdődött s szeptemberben még mindig, megszakítás nélkül, sőt fokozott méretekben tartott. A halastó 4-5 kat. hold terjedelmű, pontyai közepes fejlődést mutatnak. Dolgozatomban a júniusi és a szeptemberi tömegvegetációt dolgozom fel. A júniusi vízvirágzásban az alábbi fajok vettek részt : CYANOPHYCEAE. 1. Microcystis viridis (A. Braun) Lemm. — Fig. 1. — A coloniák alakja gömb, nyomott gömb, ellipszis vagy szabálytalan. Egy-egy coloniában aránylag nem sok sejt él együtt. A colóniák csoportosan láthatók. Mindegyiket egy szilárdabb, vastagabb, a mikroszkóp alatt jól látható burok védi. A coloniaburkon kívül még vékony, színtelen, mintegy 1—2 ^ széles nyálkaréteg is megfigyelhető. A coloniák mérete: 16—172x16—60 [i. A gömbalakú sejtek átmérője 4—5 Általában a sejtek gázvakuolumosak, azonban nem ritkák az olyan coloniák, amelyekben a sejttartalom homogén vagy éppen átmeneti állapotú. Az 1 a ábra négy coloniát mutat be a jól látható és vastag szilárd burokkal és az azt körülölelő lágy, vékony, színtelen nyálkaréteggel. Az lö-i rajzok a coloniák változatos alakjait szemléltetik. A Microcystis viridis hazánkból eddig nem ismert. Legközelebb a baranyamegyei Bellyei-tóban fordul elő. A vízvirágzásban 6%-nyi tömegével alárendelt jelentőségű szervezet. 2. Microcystis aéruginosa Kg. — Fig. 5. — A colonia gömb, megnyúlt vagy szabálytalan alakú. ') Előadta a Magyar Hidrológiai Társaság l.imnológiai Szakosztályának 1949. évi november hó 19-én tartott ülésén. •) Vízvirágzáson a mikroszervezetek oly nagymérvű elszaporodását értjük, hogy tömegük szabad szemmel is láthatóvá lesi, a vizet pedig jellemzően megszínezik. Fleuraison des alques dans l'étang á poissons No II. Zimona. Par T. Hortobágyi d«H- és sc. (Résumé p. 156.) 95