Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - SARLÓ KÁROLY dr.: Újabb adatok a Margitszigeti hőforrások kémiai összetételéhez

Ezt inkább a teljesség okáért közlöm, mert bár a víz ugyanabból a furatból származik, de nem azonos [mélységből tört elő, amit a hőmérsékleti különbség is elárul. így tehát az összehasonlításra talán

1 nem egészen alkalmas, de mégis tájékoztat, hogy miféle vizet lehetett az 502 m-es mélységiből kapni. Az itt következő két táblázatiban a Margitsziget Csárdaudvari- és a Dagály-utoai Béke-forrás (V. táblázat), illetve a Margitszigeti I. és III. és a Béke-forrás (VI. táblázat) elemzési adatait isimertetem. VII. TÁBLÁZAT. A klór-ión csökkenése (1943 — 949) Margit I. f. Margit III. f. Béke f. Év hó mg/kg mg/kg mg/kg 943 IV. 88.1 81.1 — 944 III. 78.6 76.1 80.fi 947 XII. 59.1 58.1 61.6 948 VII. 59.1 58.1 57.4 949 I. 56.1 . 56.1 949 II. 55.6 55.4 55.6 9 9 III. 55.6 55.6 949 V. . 56.1 55.1 55.1 A számszerű adatokihoz miost már nem sok hozzáfűzni való akad. Mind az abszolút számok,. mind a Than-féle egyenérték-%-ok adatai azt Than K. Í22'9mg (1870) EmsztK. 123-0mg (1922) bizonyítják, hogy 1949-re mind a három forrás vize csaknem teljesen egyformává vált. Ennek a változásnak a menetét a hánoim forrásnál- a klórión mennyiségének 1943—1949. közt észlelt csökkenésével, az alábbi táblázat szemlélteti (VII. táblázat). Az összes oldott alkotórészek mennyiségének csökkenése és a víz kémiai jellegének megváltozása tekintetében kétségkívül a Margitsziget Iszámú fúrása vezet. Ezt az alábbi grafikonban (2. ábra) a kloridión csökkenésével mutatóim be. Kiindulópont az 1871., illetve az 1922. évből való, csaknem teljesen azonos számadat, a 123 mg/kg Cl'. Következő pont az 1936. augusztus 17-i elemzés 103 4 mg/-os klórión adata, majd 1941-től a fév májusáig a féléves adatok átlagértékei szolgáltatták a graJfiilkon megszerkesztéséhez szükséges támpontokat. Ugyanilyen természetű változást látunk a Csárdaudvari- és a Béke-forrás kémiai összetételében is. Itt azonban a különbségek nem ennyire szembeszökőek, mert az első, és az ez évi észlelés közt mindössze hét, illetve a Békeforrásnál csak öt év telt el. Annyi kétségkívül bizonyos, hogy ennek a hány atlásii folyamatnak 1922 és 1936 közt kellett megindulnia, de hogv tmikor, azt pontosan megtmondani nem lehet. Erre választ adni nem a kémikus feladata, valamint arra a imásilk — az ennél még nehezebb — kérdésre sem, hogy vájjon az egyes alkotórészeknek ez a jóformán állandónak látszó csökkenése most már befejezettnek tpfcintihel ő-e vagy pedig tovább folytatódik-e esetleg addig, hogy a végén talán már csak egy egészen egyszerű, foénmentes héwízael is megelégszünk maid? Nem fenyeget-e pl. — legalább is belátható időn belül — a víz hőfokában vacy hozamában beállható csökkenés veszélye is? VIII. TABLAZAT. Margitszigeti T. sz. mélyfúrás (Margit-forrás) Az alkotórészek abszolút mennyiségeinek veszteséire : az alkáliákban (Na-iónban kifejő, ve). a kalcium — iónban Ca a magnézium — iónban Mg a klór — iónban Cl a hidrokarbonát — „ HC03 a szulfát — iónban SOÍ a kovasavban m— HaSiOs a szabadszénsavban COj . . * a kénhidrogénben H<S az összes oldott anyagban 45.3 °/o-os 14.8 0.3 54.9 6.1 30.5 32.5 53.fi 75.0 28-9 A Than-féle egyenérték °/o-okban mutatkozó . eltérések °/o-nkban kifejezve : 1945 1949 2. ábra. A margitszigeti I. sz. fúrás vízének kloridion-csökkenése. az alkáliákban. (Na-iónban kifejezve) az esés 30.5 °/o-os a kalcium — iónban Ca 9.2 „ a magnézium — „ Mg az emelkedés 27.3 „ a klór — „ az esés 42.5 „ a hidrokarbonát — „ HCOs . . . . az emelkedés 20.1 „ a szulfát — ., SOi az esés 11.1 „ 93