Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - PÁKOZDY VERONIKA, UNGÁR TIBOR és VÁRADI F. PÉTER: A Maros homokjának ásvány-kőzettani vizsgálata. (Szeged.)

feldobódik, majd lecsúszik a lankás parton. E: a sötétebb részt igyekeztünk elkülöníteni és ez képezi a 4. sz. mintát. Az üledék azon sajátságai iközt, melyekből a keletkezés körülményeire következtethetünk, fontos szerepe van a mechanikai összetételnek. Homokmintáink mechanikai elemzését nedves szitálással végeztük el- A vizsgálatok eredményeit az alábibi táblázat foglalja össze: A homo'kminták mechanikai állapotát jellemzik a koptatottsági vizsgálatok• Ezeket SZÁDECZKY-KARDOSS E- szerint végeztük. A 3- sz. minta egyes frakcióiban talált különböző koptatottságú szemcsék gyakoriságát az alábbi táblázat (II. táblázat), ugyanezt grafikusan a 3. álbra tünteti fel. (1. görbe 0.05—0.1 mm; 2. görbe: 0.1—0.5 mm; 3. görbe: 0 5—1,0 mm; 4. görbe: 1,0 mm felett.) II. TABLAZAT - TABLE 11. I. TABLAZAT — TABLE 1. Külöml.özft koptatottságú szemcsék gyakorisága The frequeney of the diverse worn partieles 1. minta 2. minta 3. minta 4. minta mm Sample 1. Sample 2. Sample 3. Sample 4. > 1.0 0.02 0.02 0.10 0.04 1.0 — 0.5 0.46 0.55 1.17 0.34 11.5 — 0.2 70.56 71.60 70.24 54.95 0.2 — 0.1 26.00 19.79 24.18 37.84 0.1 — 0.05 2.21 4.69 3.10 4.70 < 0.05 0.75 3,5 1.21 2.13 mm la lb 2a 2b 3a 3b 4a 4b mm koptatottsági degree of fokgyakoriság the wear. > 1.0 0 4 4 1 2 9 12 4 1.0 — 0.5 0 2 1 4 10 11 5 6 0.5 — 0.1 1 0 4 12 8 8 . 2 4 0.1 — 0.05 3 5 10 5 5 1 4 2 A fenti adatokat grafikusan az 1. és a 2. ábra tünteti fel. Ezekből látható, hogy az 1-. 2. és a 3. sz. minta szemoseösszetétele egymáshoz igen hasonló, mindhárom erősen egynemű. A kőzetnek több mint 70%-a jut ezeknél a maximumfrakcióba. A maximum mindnél a 0-5—0.2 mii- iqo% liméteres frakcióba esiik. A 4. sz. minta — összemosottságának megfelelően — kevésbbé egynemű, a maximum-frakcióba mindössze 55% tartozik. A maximum helye is jelentősen a kisebb szemcsenagyságok felé tolódott. Ennek oka, hogy az öszszemosottság következtében ebben a nehézásványok felszaporodtalk, amit ezen minta sötétebb színe is elárul. A nehézásványo'k pedig a kis frakcióban jelennek meg nagyobb menynyiségben. Ez érthető, ha meggondoljuk, hogy azonos hordalékmozgató erő esetén a nagyobb fajsúlyú ásványnak kisiebb szemcséje is leülepedhet. Végeredményben tehát a nehézásványok százalékosan nagyobb menynyisége szállította le ezen mintánál az átlagos szemcsenagyságot. Mint látható, a koptatottság a szemcseátmérő növekedéséveti általában erősbödik. Ennek magyarázata a következő lehet: A folyóhordalék mozgása általaiban kétféle: 1. g-örgetett és 2- lebegtetett. A görgetett hordalék a mederfenékikel érintkezve mozog. A mederfenéken tovaihajtott isziemcsék kopása nyilván erő6Ű 10 05 0'2 0-1 mm Fig. 1. ábra. A marosi homok szemcseösszetétole. Grain size analysis of Maros river sand. Fig. 2. ábra. A marosi homok szmneseösszetétele. Grain size analysis of Maros river sand. 85