Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Magyar szemle. - KÉZ ANDOR és TAKÁCS JÓZSEF: Bibliotheca világatlasz

Fig. 4. ábra. Az ürsödi keserfivizes kutak keresztmetszeite. (1. Hrámusz, vályog, 2. sárga agyag. .'!. sárga agyag kék foltokkal, 4. loleg kék agyag sárga foltokkal, 5. kék agyag.) — CQ iiersohniU der örsöder Bitterwasscrbrunnen. (1. Humus-Lehm, 2. gelber Ton, 3. gelber Ton mit blauen Fleeken, 4. luiuptsaohlich blauer Ton mit gelben Fleoken, 5. blauer Ton.) Seit 1946 vVeiden mehrere Brunnen des örsödund Örmezőgelietes durch die unter meiner Leitung befindLiche Abteilung für Quellenforschung regelmássig untersueht. Das Ergebnis bisherigen Beobachtungen ist wie folgt: 1. Zur Zeit des Frühlings (Marz—April) Höchst-Grundwasserstandes steigt der Wassersp'egel in den Brunnen wesentlich; 2. gleichzeitig sinkt wesentlich die Konzentration des Bitterwassers• Die Konzentration steigt regelmássig nur nach geraumer Zeit u. zw. dann nur, wenn der Grundwasserstand (Donauwasserstand) niedrig bleiht. 4. Ili jedein Brunnen hat der cbere Teil der Wassersaule die geringste, der untere Teil die höchste Konzentration• 5. Die Temperatur der Wassersaule ist in v er s oh ie deiien Höhen verschieden u. zw. ist in kalteren Monaten der untere Teil der Wassersaule, in den warmeren Monaten der obere Teil davon wármer. Die in dem oberen Teile der Wassersaule beobachtete tiefste Temperatur war im Örsöder Brunnen Nr. 132 am 23 Marz 1947: 4.6° C. die Höohsttemperatur des oberen Teiles war im Ferencz József-Brunnen Nr. 5 am 20 Juli: 18.9° C. Am Boden der Wassersaule war die tioíste Temperatur 8° C, die Höohsttemperatur 14.6° C- In der Mitte waren die zwei áusseren Temperaturwerte 7° C in Marz und 12.9° C in September. Das Bitterwasser des Erzsébet-Salzbades wird für Heilbader, dasjenige der Örsöder und Örmezőer Gebiete wird unter den Namen ..Hunyadi János", „Ferencz József" und „Apenta" als Heilwasser mit Abfiihrwirkung verwertet. * Der Abteilung für Hydrologie des Internationalen (icodetisohen und Geophysischen Vereins eingereichte Studi-e, gelegemtlich seines Osloer Kongresses. (Auszug aus der in ungarischer Spraehe, in der Yeröfl'entlichung des Instituts für Balneologie und Reumatismusforschunig ersohienenen Abhandlung.) A budapesti keserűvizes telepek hidrogeológiájá. 'Irta: Vendl Aladár dr. (Magyarnyelvű kivonat a Hidrológiai Közlöny előző számának 53. oldalán.) JIBQBQQmSBIISMir KÉZ ANDOR és TAKÁCS JÓZSEF: Biblio theca világatlasz. (Budaipest, 1—304. o. szöveg; 1—4S. 1. térképanyag. U. D. C. 912(2/9). A kissé kisméretű, 20.5X18.5 cm nagyságú atlasz hosszú ideje az első komolyabb kiadvány a közel 30.000 helynevet tartalmazó névmutatójával. Az atlaszt fellapozva, címlapja után az ötletesen összeállított térképes tartalommá tatét találjuk meg, melyet a 6—7. oldalon külön betűrendes tartalommutató is kiegészít. Ezt a szerzők előszava követi, melyben megírják, hogy milyen nagy gond volt ennek a kis világatlasznak az összeállítása és a vele kapcsolatos földrajzi-világstatisztikai leírás elkészítése. A „Föld általában" c. rész (11—29. o.) közli a Föld egyes csillagászati adatait, a nemzetközi zónaidőbeosztást, majd különféle szempontú vllágföldrajzi statisztikát foglial össze (a világtengerek tagozódása, területe, legnagyobb mélysége, a Föld fontosabb szigetei, folyói, a legelterjedtebb nyelvek, vallások, stb.). Majd a fontos mezőgazdasági növények világtermelési adatai, az állatállomány, a Föld ásványi kincseinek és a bányászatnak a legújabb adatai, az energiatermelés és a főbb iparágak termei ésstatisztikái sorakoznak fel. Ezekből nagyszerűen tájékozódhatik az olvasó a világtermelés és fogyasztás jelenlegi mértékéről. A „Föld országai" c. részben (30—107. o.) ABCrendben megtaláljuk a hat világrész államainak politikai beosztását, valamint rövidrefogott gazdasági és politikai földrajzi jellemzését a legújabb, adatok alapján. Ugyanitt kerülnek felsorolásra az államok és különféle politikai területek (gyarmatok, dominiumok, különálló szigetek, stb.) nagyobb települései is, a lakosságszám feltüntetésével együtt. Szövegközti térképek (számozásuk: I—XXXV.) teszik élénkebbé, változatosabbá az államoknak ezt a sokszor ezernyi adatból álló ismertetését. Az atlasz végéhez csatolt névmutató (109—206. o.) helyneveit a szerzők a Magyar Földrajzi Társaság szabályainak megfelelő módon írták. A színes térképekből álló világatlasz lényege, a 48 térképlapból álló gyűjtemény a következő módon oszlik meg: 1. és 2. lapján világtérképek vannak (mezőgazdálkodás, ásványkincsek, világforgalom, stb.), a 4—10. lapján Magyarország térképeit találjuk, 12—14. és 28. lapjai Európa különféle részeit, 30—48. lapjai pedig a többi földrészt ábrázolják. A térképanyagból az 53 nagyobb terjedelmű térképet 23 kisebb részletkép kíséri. Utóbbiak egyes világvárosokat, sűrűn lakott területrészeket, szigeteket, stb. mutatnak be. Különösen szépek és jók a Szovjetunió térképei. Technikai szempontból ez a térképatlasz sokkal többet nyújt, mint a hozzá hasonló, korábban megjelent hazai kiadványok. Különösen értékesek gazdaságföldrajzi adatai, részben már a második világháború utáni világgazdaság eredményeivel. Egy-két téves adat került ugyan közéjük, de ez a sok tízezernyi helyes gazdasági és statisztikai adatból felépülő mű értékéből semmit sem von le. Láng Sándor dr. 80