Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
1-2. szám - SALAMIN PÁL: Francia hidrológiai kutatások. Szervezet munka
A folyók és patakok vizsgálatánál a már említett új módszeren kívül további matematikai eljárásokat is alkalmaztak, így pl. a Rajna vízhozamát Bázel-nél statisztikai vizsgálat alá vetették. Különösen fejlett az árvizek vizsgálata Franciaországban. Ennek a tudományágnak központját Grenobleban találjuk. Itt megtekinthetjük a világ szinte minden folyójának statisztikai alapon feldolgozott árvizi adathalmazát. Érdekes adatként emeljük ki az előbbi nagy feldolgozásból tegy francia folyónak szélsőséges árvizét, melyet 1944 október 12-én egy 5 órás, összesen 600 mm-es csapadék váltott ki. Igen fejlett a Páris-i egyetemen az iszapok vizsgálata. A Laboratoire de Géographie Physique et Géologie Dynamique-ban végzett iszapvizsgálatok nemzetközi jelentőségűek. A kísérletek vezetője Wentworth, Kopetzky, Atterberg, Schenk és Thoulet osztályozási módszeréből kiindulva új csoportosítást vezet be a mozgó anyagokra: kavics > 2 mm, homok < 2 mm, por < 0.02 mm, prékolloid < 0.001 mm, kolloid < 0.0001 mm. A több mint egy évtizede folytatott kutatások Páris környékének vízfolyásait és a tengerpart jó részét feltárták. A kutatások közül kiemeljük a nehéz ásványok gyakoriságának megállapítását célzó értékes munkákat is. Az Oceanográfiai Intézet kiadványában megjelent nagyobb folyótorkolata tanulmány a hasonló célú vizsgálatoknak szolgálhat forrásul: A kutatások során a szerző különösen behatóan vizsgálta a lerakódások mechanizmusát, a torkolati lerakódások kialakulását és a kapcsolatos hidrodinamikai jelenségeket. Részletesen feltárta a hőmérséklet változásának hatását, a szalinitásnak, a víz pH értékének, az oldott oxigéntartalomnak, a lebegő hordaléknak a szerepét. A vizsgálatot kiterjesztette a folyótorkolatok flórájának és faunájának megismerésére is. A meteorológiai megfigyelő állomások sorából kiválasztjuk a tudományos kutatásokat is folytató központokat: Bordeaux, Le Puy, Lille, Lyon, Marignane. Nancy, Rennes, Paris, Strasbourg, Toulouse, Tours-1. Ezeknek a munkáját hangolja össze a Francia Meteorológiai Társaság, melynek kiadványa a „Meteorológia". A fenti meteorológiai tudományos központok részben a Nemzeti Meteorológiai Hivatal közvetlen alárendelt megfigyelő állomásai, részben megyei és kerületi szervek, vagy egyetemi kutató állomások, mely utóbbiak szintén a N. M. H. ellenőrzése alatt állanak. Az átszervezett Meteorológiai Hivatal és a Meteorológiai Társaság elsőrendű célkitűzései közé tartozik a meteorológiával kapcsolatos alkalmazott tudományok igényeinek kielégítése. A szolgálatot, a kutató munkát nagyrészt ennek a fejlődési iránynak megfelelően szervezik meg. A meteorológiai megfigyelések, adatfeldolgozások a legközvetlenebbül kell, hogy alátámasszák a mezőgazdaság igényeit, az ipar kívánságait, a kereskedelem, a közlekedés követelményeit, a közegészségügy, a sportok, a turisztika igényeit, a biztosítások előírásait. Az összefoglaló tudományos munkák közül megemlítjük a legutóbb kiadott nagy klimatológiai tanulmányt, amely munka Franciaország klimatológiai adatait fogja egybe. Itt említhetők meg a Szajna vízgyűjtő területén végzett átfogó meteorológai tanulmányok is. Ezekben a tanulmányokban a valószínűségszámítást alkalmazták, és sikerült iseddig még fel nem derített törvényszerűségekre rávilágítani. A részletkutatások sorában a szárazsági indexre vonatkozó kutatások újabb eredménnyel jártak. Két száraz esztendőre levezették az évi és a havi szárazsági indexszámot a Földnek majdnem egész területére. Értékes tanulmányokban részletezték továbbá a franciaországi szélsőséges időjárási helyzeteket: az 1945. évi szárazságot, az utóbbi évek hideghullámait, 1946 februárjában jelentkezett különleges hóesést, stb. A legújabb kutatási és adatfeldolgozási irány pedig a biológiai idő- és téregységekkel akar számolni. Meg akarják állapítani időben és térben a növényzetnek, az állatnak és az embernek biológiai, ökológiai küszöbértékeit. Ezek a küszöbök vonatkozhatnak egyes jelenségekre, mint a hőmérséklet, de tartozhatnak a jelenségeknek bizonyos csoportjához is, mint pl. a nedvesség, a fény és az idő csoportjához. A meteorológiai kutatások, majd az adatfeldolgozások ezekhez az ökológiai küszöbökhöz igazodnának. Igen kiterjedt hálózatát ismerhetjük meg Franciaországban a kémiai kutatóintézeteknek. Az egyetemi jelentősebb intézetek az alábbiak: Besangon, Caen, Clermont-Ferramd, Lille, Montpellier, Rennes, Rouen, Strasbourg, Toulouse, Paris„ Ezeket az intézeteket kiegészítik az ipari, az állami, stb. laboratóriumok. A tudományos társaságok közül a Francia Kémiai Társaságot említhetjük meg. 2 2 A kémiai intézetek munkája elsősorban új vízvizsgálati eljárások kidolgozása szempontjából érdekli a hidrológust. Maguknak a vizsgálati eredményeknek felhasználása (biológiai hatások megállapítása, különböző vizek összehasonlítása, stb.) már az alkalmazott tudományok művelésével kapcsolatban létesített tudományos központok feladata, amiért erre a feladatra jelentésünk második részében, ezeknek a központoknak vázolásánál térünk majd vissza. Hasonlóképen ott ismertetjük majd a Tudományos Kutatások Nemzeti Központjának fizikaikémiai és biológia i-k é m i a i laboratóriumait. Ezeket a feladatköröket átfogóan képviselik a tudományos életben a fizikai-kémiai és a biológiaikémiai tudományos társaságok. 2 3 2 2 Société Chimique de Francé. Paris. 2 3 Société de Chimie-physique. Paris. Société de Chimie-biologique. Paris. (Folytatjuk.) 51
