Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések. - CZIRÁKY JÓZSEF: Korreláció számítások a Duna vízállása és a Szent Imre gyógyfürdő forrásainak vízhozama között

t Gyógyforrásaink vízhozama és ,a Duna vízállása közti kapcsolatokat kutatja a korrelációszámítás alkalmazásával az alábbi tanú'many szerzője. Az eredmények, amelyek az ötéves terv gyógyfürdő fejlesztéseinél jelentősek, arra mutatnak, hogy valóban vannak összefüggések a vizsgált jelenségek között. V. I). C. 551.497:551.482.211.2/282.243.7/:519.272.1. Korreláció számítások a Duna vízállása és a Szent Imre gyógyfürdő forrásainak vízhozama között* CZIRÁKY JÓZSEF A FORRÁSOK ISMERTETÉSE A Szt. Imre- (Rác-) fürdő Budán, a Gellérthegy lábánál fekszik. A háború dúlása csaknem teljesen elpusztította, de újjáépítése folyamatban van, hogy a fizikai és a szellemi munkások olcsó tisztálkodási és gyógyulási lehetőséghez jussartalk. Történeti múltja Mátyás király koráig nyúlik vissza, akinek kedvenc fürdőhelye volt. 1870-ig csak egy, miajd kettő, a tabáni kútfúrások után pediig három forrás látta el vízzel a fürdőt. E három forrás, névszerinti a „Nagy-forrás", a „Mátyás-forrás" (másnéven „Kis-forrás") és a „Kénesforrás". Jelenleg a forrásokat csak fekvésük és vízhozamuk szempontjából vizsgáljuk.' A fürdő Nagy-forrása (1. ábra) a gépház alatt 1870 után létesített, dolomitba vájt 11,35 m hosszú hasadék, melynek szélessége 3,0—6,5 m. Van egy szélesebb, 0,76—0,84 m-es része és ebből nyúlik le egy keskenyebb, 3,45—1,75 m mély, dolomitba vájt sziklarés, amelyből nagy erővel tör felfelé a víz az alul levő dolomit-törmelékből. Kereszlrnel'szel". Coupe transversa/e. (A-A) Méréseink ós számításaink szerint a Nagy forrás vízhozamának évi átlaga a következő: Alaprajz. Plán. (B-B) 3m Fig. 1. ábra. A Szt. Imre gyógyfürdő Nagy-forrása. Source „Nqgy" des bains St. Imre. * A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1948 október 27-i illésén elhangzott e'őadás. ' Papp Ferenc dr. adatai alapján. É 1942. 1943. 1944. I/see 8,28 8,81 9,83 l/min 496,8 528,6 609,8 összesen 26,92 A három év száímtani átlaga: A = --p = 8,97 l/sec = 538,2 1/miin. Ez az átlag kereken 775.01)0 liter napi vízhozamnak felel meg. „Budapest székesfőváros üzemeinek és részvénytársa-ágainak évkönyve, 1935." adatai szerint a Nagy-forrás vízibősége 800.000 liter naponta, ami a fenti eredménnyel — kereken véve — megegyezik. A fenti adatokból az is megállapítható, hogy a Nagy-forrás vízhozama a háború előtt növekvő volt. Az évi átlagot a heti megfigyelésakiből kiszámított havi átlagokból számítottuk. Heti megfigyeléseket — sőt néha gyakoribbat — a Nagy forrásnál 1940 novemberétől 1944 novemberéig végeztünk. A mérések folytatását 1947 júniusában kezdtük meig s végezzük ma is.

2 Ebben a munkában csak az 1942—44-es mérési adatokat dolgoztuk fel, a későbbi (1947 júniusa és 1948 júniusa közötti) mérési eredményeket csak összehasonlításra használtuk fel: Megállapítottuk például, hogy a Nagy-forrásnál mért iheti vízhozamok számtani átlaga a jelzett 1 év alatt (377,1 1/iíec) kevesebb, mint az 1942—44-es időszaik leggyengébb évi átlaga. A Szent Imre-fürdő Mátyás- vagy Kis-forrását (2. ábra) egyszerű kőlap választja el a külvilágtól. 3 m mélyre leereszkedve, alig 1 m széles hasadékba lehet lejutni. A hasadék falai feketék, és csak helyenként bukkan ki a vülágossái-ga kőzet. A lejárat mellett, az ÉK-i falon 1.50 m magasban vízesésszerű cseppkő díszíti a falat, a mederben kavics van. A hasadék tetején rés látszik. A hasadék kőzete elbomlott márga, mely helyenként világossága, ismét más helyen sötétbarna, körömmel karcolható, agyagos tapintású. A barlang hossza 21 m, átlagos szélessége 1,5 m, a legkeskenyebb aésze 0,70 m, a legszélesebb helyen pedig 2,25 m. Magassága a jelenlegi végponttól számított 2,5 m-nél 2,75 m, a végpontnál 0.65 m, a 9 m-es szelvénynél 3,05 m. A 8—10 m-eis fíorrélations existant entre les hauteurs d'eau du Danube ei le débit des bains thermaux de St. Imre. Par J. Cziráky. (Eésuinié p. 383.) 2 A méréseket 1942-ig Lenkey Tibor, azóta a leg nagyobbrészt a szerző végezte. .354