Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

11-12. szám - Az Ob-Aral-Káspi víziösszeköttetés. DAVIDOV mérnök terve. Ismerteti: CSEHILY GÉZA

gét. összesen évi 300 km' vízmennyiség biztosításáról van szó, ami kereken 10.000 m'/sec vízszállításnak felel meg. Az Óbból és a Jeniszejből a fenti vízmennyiség mindén hátrány nélkül igénybevehető, hisz az említett folyók völgyében a távoli .lövőben kiépítendő öntözések vízszükséglete csupán 32 km

3. A szükséges munkálatokat röviden a következőkben foglalhatjuk össze. Az Ob folyón, az Irtis torkolata alatt, Bjelogorje városánál épül meg a világ legnagyobb erőtelepe, amely 78 méter magas gáttal 75 méterre duzzasztja az Ob vizét. A gát mögött keletkező és hazánk területének* két és félszeres kiterjedésével egyenlő nagyságú tározó hasznos térfogata 4.500 km

8 lesz. A felduzzasztott víz az Irtiszen és a Tobolon keresztül egészen a vízválasztóig, a Turgáji-Kapuig terjed, amely átlagban 2t> m-re van a duzzasztott vízszint fölött és legmagasabb pöntja is csak 50 méterrel van az említett vízszint fölött. Az Ob és Irtis folyók régi elhagyott medrében megépítendő és 10.000 m*/sec vízszállítású csatorna átlagos bevágása íO m, a legnagyobb bevágás a terepszint alatt pedig 75 m lesz. A vízválasztó átlépése után a csatorna a Turgáji Kapu déli oldaléira jut és követve a Turgáj folyó medrét a Cselkar Tangiz-tóba torkollik. Tovább délre az Irgiz-Turgáj száraz medrét felhasználva éri el az Arai tavat. A csatorna az Aral-tóból kiágazva a Szari-Kamisi katlanba jut. ezt kitölti és az Uszboj folyó száraz medrét követve a Kaspi-tengerbe torkollik. Bjelogorjétől a Kaspi tengerig terjedő távolság 4.000 km. ebből 1800 km a kisebb Havakra, az Aral-tóra és a völgy zárógát szakaszára jut, 950 km hosszú a nagy folyók felhasználandó régi elhagyott medre, míg a megépítendő műcsatorna hossza 1250 km. A tározó és a Kaspi-tenger szintje közötti 90 m magaságkiilönbség óriási energiaforrást biztosít az uráli iparvidék és a sivatagtól elhódítandó területek villanyerő szükségletének kielégítésére. Ezen a szakaszon öt erőmű építését tervezik: egyet-egyet Bjelogorjénél és a Turgáji Kapunál, további hármat az Uszboj folyón. & A gigászi elgondolás végrehajtása természetesen óriási munka elvégzését kívánja. Csak a bjelogorjei gát építése 400 millió m" földmunkát és 10 millió m' betonmunkát jelent. A terv meg valósítása nagy anyagi eszközöket és időt igényel, hisz az elvégzendő munkálatok nagysága példátlan az építkezések történetében. Műszaki akadálya a jelenlegi lehetőségek mellett sincsen, míg az atomerőnek felhasználása nagyban meggyorsítja és megkönnyíti majd az építkezés megvalósítását. DAVIDOV javaslata szerbit az építkezés több szakaszban volna megvalósítható. így a bjelogorjei gát is három részletben épülne, és ennek megfelelően a vízválasztón átvezető csatorna szállítóképességét is fokozatosan növelnék. Az első szakaszban a csatorna emésztőképessége 1000 m'/sec lenne (ötmilliárd m

3 földmunka), ez később 5000 mVsec-ra volna fokozható, míg végső kiépítésében a 10.000 m

3lsec emésztőképességű csatorna 18 milliárd m' földkiemelést követel majd. A vízigénybevétel növelésével csökkenne a bjelogorjei tározó energiatermelése és ezért később a Jeniszej vízhozamának javarészét szintén az Óbba terelnék át. Ebből a célból a Tunguzka torkolata alatt épülne meg a jeniszeji vízlépcső. A felduzzasztott víz a Kasz és a Kely folyók felhasználásával az Óbba jutna és így biztosítaná a bjelogorjei erőmű termelését az öntözőidény alatt is. A Jeniszejből 9.400 m

3/sec vízmennyiség kerül fit az Óbba és csupán 1000 m'/sec marad a mederben a hajózónt biztosítására. A Jeniszej—Ob közötti csatorna újabb vízierő hasznosítást jelent és így Davidov terve végső kiépítése után a következő erőforrásokkal gazdagítja Szibéria nemzetgazdaságát: .32

3