Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - FINÁLY LAJOS: A budapest-angyalföldi szennyvízderítő telep tervezésével kapcsolatban felmerülő kérdésekről

reagálva a pelyhesedés szempont] álból igen hatékony csapadékot ad. Ez mesterséges tiszi ítószerek alkalmazásánál elmarad. Sőt a keletkező tartós emulziók igen kedvezőtlenül befolyásolhatják a pelyhesedést. Az egyik angol mű^mioisószergyáir prospektusában azt igyekezett igazolni, hogy az ő ezerének kizárólagos alkalmazása esetén is még mindig kielégítő hatást lehet elérni eleven iszapos derítő berendezésekikel. Ezzel szemben adataiból világosan kitűnik, hogy ugyanolyan saellőztetési idő mellett a közönséges szappannal és a mű-mosószerrel párhuzamosan végzett #szennyvíztisztítási kísérletek (között az utóbbi rovására a tisztított víz B. 0. I.-e 36, 66, ill. 152°/o-fcal emelkedett a különböző töménységnek megfelelően. Bevezetőben említettük, hogy a szennyvizet ülopítés után miért kell fertőtleníteni. Fertőtlenítésre ezidőszerint majdnem kizárólagosam cr*ak klór szolgál, bár más anyagokkal, továbbá ibolyántúli sugárzással és ultrahanggal is folynak már kísérletek. A klórt vagy gázalakban, vagy vízben oldott állapotban bocsátják a fertőtlenítendő vízhez. Hatása állítólag azon alapul, hogy irreverzibilisen elpusztít olyan enzimet, amely a kórokozó csirák lé feltételeihez nélkülözhetetlenül szükséges. Az ülepített szennyvíahez adagolt klór egy része a .szerves anyagok oxidál ás ára használódik fel és csak egy része végez tulajdonképpeni fertőtlenítést. Ahhoz tehát, hogy biztosak legyünk a fertőtlenítés megtörténtéről, szükséges. hogy a klórral kezelt szennyvízben lekötetlen állapotú klór, ha igen kis mennyiségben is, de imég kimutatható legyen. A szükséges behatási időt általában 15 perere szokták felvenni. A klórral való kezelés azonban nem pusztítja el az összes csirákat 6 a megmaradók, ha egyébként kedvező feltéte'ek közö t vannak- igen gyorsan szaporodnak. Itudolfs kísérletei szerint cm

3-ként 5 millió csirát tartalmazó víziben 100°/o klór adagolás után a -csirák száma 10 perc alatt 5000-re csökkent, további 72 óra alatt azonban 53 millióra szaporodott. A Dunábain a nagy hígítás következtében a szabad maradék klórtartalom anynyira felhígul, hogy szintén félni kell a túlélő baktériumok utánszaporodásától. Itt említjük meg, hogy a klór, oxidáló hatása révén igen hatásosan használható a derítőbe kerülő szennyvíz és ezzel együtt magának a déritőnek is a szagtalanítására. A szennyvízihez adagolt klór elsősorban éppen a szagot okozó gázokkal- ezek közül is legkönnyebben a kéntartalmúakkal lép reakcióba. Az ülepítő- medencében leülepedett iszap további kezelése már nem hidrológiai kérdés, csupán az iszap kezelése során esetleg keletkező iszapvíz és az iszap trágyázásra való felhasználása lehet érdekes. Különböző iszapkezelési eljárások közül hazánkban csakis olyan irányozható elő, amely az iszap mezőgazdasági trágyaértékét megmenti. Hazánkban, sajnos, kevés tapasztalatunk van igazi szennyvíz-iszappal való trágyázásra. De ez a kevés nagyon biztató. A külföldi tapasztalatok és felfogás a következőkben foglalható össze: A kirothadt és szikkasztott iszappal való trágyázás 1. növeli a talaj nedvességtartó képességét, 2. javítja a talaj (különösen az agyagos talaj) szerkezetét, ezzel növeli a talaj szellőző képességét, s így serkentőleg hat a biológiád oxidációs folyamatokra, 3. nagyimennyiségű baktériumot és véglényt viisz a talajba, ezzel gyorsítja a bomlási folyamatokat és a talaj tápanyagait különösen a gombák tevékenysége revén a növényzet számára felvételre a'kalmasabbá teszi, 4. néhány hasznos ásványt juttat a talajba és nem tartalmaz gyom-magvakat, 5. a növényzet növekedését serikentő, vitaminhatású anyagokat (pl. indol, skatol, vajsav, ecetsav, propionsav) visz a talajba. Ezzel szómban hátrányos hatású lehet, ha nagy a zsírtartalma (a talajvíz mozgását nehezíti), mert a zsír bomlásából keletkező szerves savak a talajt megsavanyítják, ,jkiégetik". Ez ellen 3—4 évenkénti meszezéssel azonban egyszerűen és olesón lehet védekezni. A tapasztalatok általában arra mutatnak, hogy az ilyen meszezés iszapfrágyázásisal kapcsolatban mindig előnyös. A szennyvíziszap a főtápsóelemeken (N, P, S, Ca, Mg, K, Fe, C, H. 0) kívül kis mennyiségben tartalmaz olyan járulékos sókat, illetve ezek féméit is, amelyeik (pl. Cn, Mn, Zn, Br, Or, Pb, stb.) hatása éppen kis mennyiségben érvényesül. Minthogy a szennyvíziszap tápsótartalmia az egyes sófajtákat nem tartalmazza mindig a talaj igényeinek megfelelő arányban, a trágyázás helyesen a legnagyobb mennyiségben jelenlévő fajta alapján történik és a hiányt mesterséges tápsó hozzáadásával pótolják. A szennyvíziszap humusztartalma kisebb ugyan az istállótrágyáénál, de még mindig igen jelentős, különösen homokos, vagy nagyon agyagos talajoknál. Összefoglalóul megállapíthatjuk, hogy még nagy befogadó vízfolyás esetében is gondosan kell megvizsgálnunk a szennyvízbevezetés következtében beálló változásokat- E téren hasznos útmutatást adnak más folyókon végzett tanulmányok. Az egészségügyi, esztétikai és biológiai szeinpontokat külön-külön is megvizsgáljuk, és ugyanakkor az egész kérdést együttesen is tanulmányozzuk. A szennyvíztisztítási technika ugyan ma már jól kialakultnak látszik, a fizikai és biológiai je^nségeknek valódi mechanizmusa és az ezek-közötti alapvető összefüggések azonban még nem teljesen kiderítettek. Ezen a téren az elméleti és a gyakorlati szakembereknek a szerzett tapasztalatok kellő kiértékelésével még nagy kutatómunkát kell végezniök. A külföldi eredményeket kiterjedt kutató munikával kell ellenőriznünk, továbbfejlesztenünk. Minthogy hazánkban az ipari termelés mellett a mezőgazdasági termelés is igen fontos szerepet játszik, a kutatásnak és kísérletezésnek ki kell terjednie a városi szennyvízből leülepített iszap hazai viszonyainknak legjobban megfelelő értékesítési lehetőségeinek és módjainak kivizsgálására és megoldására, figyelemmel a derített szennyvíznek értékesítési lehetőségeire és módjaira is. A szennyvízderítési feladatok megoldásánál az elméleti, a kutatási, a tervezési és a kivitelezési szerveknek együtt kell működniök és a telj s sikerig még nagy áldozatokat kell hozniuk.333