Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

1-2. szám - MAUCHA REZSŐ dr.: A természetes vizek kémiai összetételének grafikus ábrázolása

rodott pont alakjában jelentkeznék. Minthogy azonban az említett sók ionjai sohasem vesznek részt egyenértékű mennyiségben a víz kémiai összetételében, annál hosszabbak az egyes vizekre vonatkozó vektorok, minél több származéksó jelenlétével kell számolnunk. Ezek a cserebomlás útján keletkező és sók mennyisége. Ezért a projekció nem nyújthat felvilágosítást a víz valóságos sótartalmának kvantitatív viszonyairól, annak kémiai típusát azonban mindenesetre kifejezi. Ha azt kívánjuk, hogy az ábra a víz típusa mellett a sótartalomról, sőt a biológiai körülményeknek Fig, 4. ábra. tDiagonális projekció. A vektorok hosszúsága a vizek sótartalmával arányos. Diagonat-I'rojektwn. I e\tor-Langen proportional zum Salzgehalt der Wüsser. az eredetileg feloldott sókkal azonos ionokat termelő származék sók, a nátrium- és magnéziumhidrokarbonát

t a kalcium- és magnéziumklorid és végül a nátrium- és kalciumszúlfát. A vektorok hosszúságát és irányát tehát tulajdonképen e sók és ionjaik menynyisége szabja mteg, nem pedig az eredetileg felvett Fig. 5. ábra. Diagonális projekció. A vektorok hosszúsága a vizek hasznosítha'ógzéndioxid tartalmával (termelőképességével) arányos. Diagonal-Projekt ion. Vektor-Lüngm proportional zum verwertbarem CO.

t Gehalt (Mologischem Ndhrivert) der Wüsser. megfelelően a víz termelőképességéről is felvilágosítást nyújtson, a sugáralakúan elhelyezkedő vektorokat a sótartalommal (4. ábra), vagy az asszimiláció során fontos szerepet játszó hasznosítható széndioxid mennyiségével (5. ábra) arányos hosszúságúnak rajzoljuk. Folytatás a 27. oldalról. (Csajághy Gábor: A hévizi gyógyiszap kémiai, fizikai és termofizikai vizsgálata.) hővezetőképessége 25—40-szer kisebb, mint a konvekciómentes vízé. Ez az oka annak, hogy az iszap szerves anyagai a termikus tulajdonságok, elsősorban a hötartóképesség kialcCkulását döntően befolyásolják. Összegezve a vizsgálati eredményeket, megállapíthatjuk, hogy a hévizi gyógyiszap tulajdonságai megfelelnek azoknak a követelményeknek amelyeket a Peloid-Jelentés irányelvei szerint lefolytatott vizsgálatok alapján kiváló minőségű gyógyiszaptól elvárhatunk. IRODALOM: Report on Peloids: Archives of Medical Hvdrology 1938. 1, 11. K. Stockfisch u. W. Benade: Diie Gliarakterisierimg der HeiLsohlamime und verwandter Stoffe auf Grund mikroskopischer, dhemischer, dispersoidanalytischer Unfersuchungen, sowie ilire pihysikalischem Eigemschaften. Miitteilungen aus den Laboratorien der Preusisischen Geologischen Landesianstalt. Heft 11. 19Ö0. IV. Benade: Moore, Schlamme, Érden (Peloide). De,r Rheumatismus. Bánd 10. 1938. S. W Souci: Ohana'kteristik, Untersuchung und Beurleilung der Peloide. Handbucli der Lebensmittelchernie. Band VIII. Drdttel Teái. Untersuchung u. Beurteilung des Wasisers II. IMI. Buzágh A.: Kolloddika. I. kötet. 1946. J. Jákob: Anleitung zur chemisohen Gesteinsanalyse. 1928. A. W. Groves: Silicate Analysis. 1937. J. Kühnau: Der Stoffweohsel im Bad. Balneologe. 1935. J. Kühnau: Die Haut als Vermiltler balneologischer Reize. Balneologe 1936. P. Ke'ller: Die Ioneindurohlássigkeit d, Haut in Badewássern. Balneologe 1935. 30