Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Külföldi Szemle - OTO DUB: Szlovákia felszíni vizei, mint az üzemi vízszükséglet beszerzési forrása. A párolgás megoszlásit Szlovákiában Ismerteri: CSEHILY GÉZA

Mivel a táblázat egyenértékű összehasonlítható értékeket ad, egyes folyóit vízhozamának összehasonlításánál igen előnyösen alkalmazható. A párolgás értékének megállapításába csak a Wild-féle párolgásmérő szolgál, a műszer azonban csupán a szabad vízfelületík párolgására vonatkozó relatív értékek meghatározására alkalmas. A műszer adatait nem lehet kielégítőnek minősíteni, hisz még a szabad vízfelületekre vonatkozólag sem ad pontos adatokat, a talaj felszínéről elpárolgó vízmennyiség megállapítására pedig egyáltalán nem megfelelő. Figyelembov éve azt, hogy Szlovákia, 48.891 km

2 kiterjedésű területéből a szabad vízfelületekre csak kb. 300 km

2 jut, megérthetjük, hogy milyen fontos a talaj felszíni párolgásának megállapítása. A felszíni párolgás elsősorban a talaj összetételétől függ (Poljakov szerint az általa vizsgált homoktalajból 189, a tőzegből 323, a vályog talajból pedig 390 mm volt az évi párolgás értéke), de nagy a növénytakaró jelentősége is. A párolgás havi értékének alakulása szempontjából a szerző az éghajlati és párolgási, továbbá a Wild-műszer által mért adatok és tényleges párolgási értékek közötti összefüggéseket vizsgálja. Különösen a szovjet Kuzin P. S. hidrológus által ajánlott, és az átla„ gos párolgás, valamint a telítettségi kiegészítés közötti összefüggésen alapuló módszer bizonyult megfelelőnek. Ha a „F" az évi párolgás mennyisége, di, <U a havi telítettségi kiegészítés értéke, akkor a havi párolgást kifejező „k": v _ di + d2+ + di2 A Volga vidékére Kuzin a k értéket 13.9-ben állapította meg. A havi párolgás így megállapított értékeit Kuzin az átlagos havi hőmérséklettel hozza összefüggésbe és így megszerkesztette a havi párolgás vonatkozó görbéit. A Wild-féle műszer adatainak felhasználásánál a szerző abból a feltevésből indult ki, hogy a műszerrel mért adatok a fennálló időjárási viszonyok mellett a legnagyobb lehetséges párolgást adják, míg a tenyészidő alatt a növényzet által előidézett nagyobb párolgás a Poljakov által ajánlott módszer szerint számítható. A közölt adatokból jellemzésül a Pozsonyra vonatkozó adatokat ragadom ki (a párolgás évi értéke 520 mm): H 6 n a P o k X II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 7o 2.3 3.5 fi.6 9.9 13.8 17.6 14.5 12.4 9.5 5.f. 2.5 1.9 mm 11.9 18.2 "4.4 51.5 71-7 91-5 75.5 64.5 49.4 28.6 13-n 9.8 A szerző elvégezte az egves hónapoknak vízhozamszerinti meghatározását s és ehhez a gyakorisági (frekvemciós) és integrál görbéit használta fel. A legkisebb vízhozamok megállapításához tudnunk kell, hogy ezek akkor fordulnak elő, amikor a folyók kizárólag a felszín alatti vizekből táplálkoznak. Szlovákiában leggyakrabban ősszel és a télvégi hónapokban fordulnak elő, tehát az éghajlati és a hidrológiai tényezőkkel függnek össze. A legkisebb napi vízhozamokat feltüntető térkép összeállítása nem indokolt mert minden területtel külön kell foglalkozni. Az a megállapítás sem általános érvényű, hogy a fajlagos vízszállítáis'fordított arányban áll a vízgyűjtőterület kiterjedésével. A legkisebb napi vízhozamok meghatározására (l/sec/ km

2 értékben kifejezve) a szerző a következő képletet ajánlja: _ • (

> pO'065 Az „A" áillandó értékeinek meghatározását a következő felsorolás szolgálja: Ai = 5.58 (a Felső Vág, az Árva feletti mellékfolyók, a Felső Garam mellékfolyói), Ai = 3.72 (a Poprád, az Alsó-Vág, a Garam alsó szakasza), Ai = 1.15 (a kárpáti homokkő vidékének folyói: a Felső-Árva, a Latorca, a Laboré, az Ondava, a Tapoly, továbbá az alacsonyabb vízgyűjtőkből táplálkozó folyók), ^4 = 0.58 (Morva és Szlovákia déli részének folyói: a Dudvág, az Alsó-Nyitra, az Ipoly). A legkisebb vízhozamok számításánál és alkalmazásánál megfontolandó, hogy indokolt-e a szélsőséges kis vízhozamokat figyelembe venni és nem célravezetőbb-e minden esetben összeállítani a gyakorisági táblázatot, amely feleletet ad a kis vízhozamok előfordulásának valószínűségére és tartósságára. Csehily Géza .276