Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Külföldi Szemle - OTO DUB: Szlovákia felszíni vizei, mint az üzemi vízszükséglet beszerzési forrása. A párolgás megoszlásit Szlovákiában Ismerteri: CSEHILY GÉZA

mellett, az elméletileg várható legnagyobb árvízszintek idősora pl. valamely alsótiszai vízmérőén, a múlt század elejétől máig, olyan fűrészszerű ábrát mutatna, ahol a függőlegesen emelkedő szakaszok az egyes betöltósezósök megépülését jelzik. Hatásuk kisebb vagy nagyobb, attól függően, hogy a mérőénél, alatta, vagy felette, ós hogy milyen távolsággal történt a betiöltésezés. — A fűrószszerű ábra (7. ábra) vízszinteshez közelálló, de enyhén lefelé lejtő vonalai a medermélyülés hatására bekövetkezett csekélymértékű árvízszintsüllyedésre mutatnak. * * # Befejezésül eredményeinket a következőkben foglalhatjuk össze. Jelenleg a Tiszán, a felső szakaszon — Nagylónya felett — az ismertetett 1947 szilveszteri árvíz számított árvízszintje a mértékadó. Tokaj alatt az 1932. évi árvíz szintjét tekinthetjük mértékadónak azzal a kiegészítéssel, hogy a borsodi nyiltártér befcöltésezósének hatását a megfelelő szakaszon az előadottak szerint figyelembe vesszük. Záhony és Tokaj között eddig az 1888. évi az eddig észlelt legmagasabb árvízszint. Hogy ez az árvízszint mennyiben tekinthető ma (mértékadónak, ennek megvizsgálása legközelebbi feladatunk lesz. ^•QBQIslBBDIQQiaSQSBIQBfr OTO DUB : Szlovákia felszini vizei mint az üzemi vízszükséglet beszerzési forrása- — A párolgás megoszlása Szlovákiában. („Palivá a voda", Fűtőanyagok éa a Vrz. 1949/5—6. ez., „Meteorologioké zprávy", Meteorológiai Hírek, 1949/2. sz.) Szlovákiában megkezdték az országos vízgazdálkodási terv összeállítását és a tervezetet négy év alatt akarj áik elkészíteni. Ez a terv képezi majd a jövőben az összes vízimunkálatok alapját. Figyelembevéve azonban a folyamatban levő ötéves terv in agy szabású iparosító célkitűzéseit, már most is közli a rendelkezésre álló adatak felhasználásával a csapadék és a vízhozamok megoszlásának megközelítő értékű törvényszerűségeit. Nyilvánvaló, hogy az így közreadott adatokat később helyesbíteni kell, de helytelen volna most ezeket az adatokat figyelmen kívül hagyni. A hidrológia induktív tudomány. Törvényeit a tényleges észlelések alapján állapítja meg, de a matematikai statisztika módszereit itt is alkalmazhatjuk. A mai hidrológia tehát problémáit nem tudja kizárólag genetikusan megoldani, hanem az időbeni és térbeni „a posteriori" átlagos gyakoriságok alapján igyekszik megállapítani az értékek gyakoriságát és valószínűségét. A fejlődés és a szervezet jelenlegi állapotában Szlovákia vízrajzi szolgálata arra vállalkozhat, hogy megállapítsa: 1. a csapadék, vízhozam és párolgás sokévi mérlegét; 2. egyes évek vízháztartásának jellegét; 3. az átlagos évek vízhozamának és párolgásának havonkénti megoszlását; 4. az egyes folyók havi vízháztartásának alakulását; 5. a legkisebb napi vízhozamot. A sokévre szóló értékek megállapításánál előnyösen alkalmazhatók az 1931/40. évtized adatai, amelyek nemcsak jellemzők, hanem megbízhatók is. Szlovákia csapadéktérkéve (1. ábra) a működő észlelő állomások adatainak és annak a megállapításnak figyelembevételével készült, .274 hogy a csapadék a térszín feletti magasságokkal arányosan nő. A térkép adatainak pontosságát hátrányosan befolyásolja az, hogy a magas hegyeken elhelyezett észlelő állomások száma aránylag csekély. A vízhozam (2. ábra) és párolgási (3. ábra) térképet a rendelkezésre álló vízhozammérések adata.nak, illetve a csapadék- és a vízhozamadatok kiértékelése alapján állították össze. Nagyon érdekes a szlovákiai folyók osztályozása a matematikai statisztika alapján. Annak az elvnek alapján készült, hogy korrelációt az egyes évek vízhozamai között alig lehet kimutatni és csak a valószínűségi törvény alapján, alkalmazva a matematikai statisztika módszereit, lehet megállapítani az egyes vízhozamok előfordulásának, illetve túllépésének valószínűségét. A vonatkozó összefüggéseket kifejező görbék közül a szerző a Pearson III. típusú görbét tartja legjobbnak, amelynek jellemző paraméterei a variációs C* és az asszimetrikus C együttható. Ismerve ezek nagyságát és középértékét, a vonatkozó görbe megszerkeszthető és ebből a gyakoriságok megállapíthatók. A sokévi átlagos vízhozamok és a fajlagos vízszállítás között fennálló összefüggéseket: CJs

= 2 Cd, a 250 km

2-nél kisebb területű vízgyűjtőre vonatkozólag r _ 1.355 q 0.G5 míg a 250 km

2-nél nagyobb vízgyűjtőre vonat1 355 kozóllag Cv

= • (l egyenlő a vízhozam l/secAm

2-ben kifejezett értékével). Ilymódon minden folyóra nemcsák az átlagos évi vízhozam, hanem a vízhozam szélső értékei is megállapíthatók. A szerző a szlovák folyók részére az átlagos gyakoriság alapján a következő osztályozást állította össze. Átlagos gyakoriság r°o Vizes Száraz Átlagos gyakoriság p% Átlagos gyakoriság r°o évek Átlagos gyakoriság p% 0-10 rendkívül vizes reudkíviil száraz 91—100 11—2" különösen vizes különösen száraz 90-81 21—30 jelentősen vizes jelentősen Bzáraz 80—68 31—45 vizes száraz 67—56 46 átlagos hozamú 55