Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - LUKÁCS ANDOR: A Sión végzett vízhozammérések tanulságai

I A kiszámított és felrakott pontok az indokolt szóródás ellenére is igen jellegzetes vonal köriil helyezkednek el. Az ábrákon határozottan felismerhető a feneket ós a partélt megközelítő vízállásoknál a nagyobb súrlódás, míg a közepes vízállásoknál a viszonylag nagyobb c, illetve k érték. Ez a jelenség nyilván a fenék, illetve a partokat erősen benövő bokrok vízfolyást gátló hatására mutat. A 2. ábra szerint a borjádi szelvényben a szélsőséges értékek a következők: +250 cm-nél k = 40-0, c = 45-5; 140 cm-nél k = 48-8, c = 52-2. A Sión a hajózásnak az összes zsilipek megépítéséig való biztosításához számos kérdést kell megoldanunk. Ezeknek egyikével foglalkozunk az alábbiakban: Ha a Balaton vizével való takarékosság miatt csak kevés víz engedhető Siófoknál a Sióba, s ezért valamely zátonyos mederszakaszon a hajózás akadályba ütközik, kérdés, hogy mi az a legkisebb mennyiség, amivel növelve a bebocsátott vízmennyiséget, a hajóknak a zátonvos szakaszon való átjutása még lehetővé válik? A legegyszerűbb természetesem, az lenne, ha a kívánt vízállásnak a vízhozamgörbe szerint megfelelő vízhozamot tartósan folyatnánk. A nyár végi éls ősz eleji balatoni kisvíz azonban a fürdőélet, valamint a tavi hajózás veszélyeztetése nélkül csak a legszükségesebb esetben és mértékben csökkenthető. A vízzel való takarékosság tehát azt kívánja, hogy csak olyan ..vízlökés"-(ket adjunk a Sióba, amelyek éleaendők a hajóknak a zátonyos szakaszon való átsegítéséhez. A kérdés pontosabban fogalmazva a következő: A Sió valamely adott szelvényében, rövid ideig, megadott vízállást kell előállítani. Ennek elérésére metanvi ideig, milyen mp-kénti víztömeget kell a s

;ófoki zsilipen beereszteni 1 A megoldásra két módszert mutatunk beAz egyik, a grafikus eljárás Visentini-tői; a másik, a számítási eljárás Puppinitől származik. Mindkét módszer

1 eredetileg a csapadékból származó maximális vízhozam meghatározására szolgál a tározás hatásának figyelembevételével. Ezek a módszerek alkalmasak arra, hogy átalakítva és általánosabbá téve az általunk felvetett kérdések megoldására használjuk fel. Visentini abból indult ki, hogy a mederbe jutott vízmennyiségeiknek csak elgy része folvik tovább, a másik része t_á r o z ó d i k a mederben. Eljárása a csatornák méretezésére szolgál. Az eljárás alkalmazásához ismernünk kell a méretezendő szakaszra felülről énkező vízmennyiség időben való eloszlását. Ez a. mi esetünkben azáltal adott, hogy ismerjük a Sióba a 1 Magyarnyelvű ismertetésük megtalálható „Németh Endre: A korszerű mezőgazdaság- vízi feladatai" című. a Mérnöki Toválbbképző Intézet á'.tal kiadott füzetben. Olasz eredetiben „dr. M. Visentini: Sulla determiiLaziono deU'ei'fetto degli invasi sui deflussi di un corso d'acqua" címen az „Annali dei Lavóri Pubblioi" 1932. évfo'yamábán és dr. ing. prof. Umbertn Puppini: Ooel'ficienti udOmetrici per oanaCi di banifica" címen a „L'Ingegnere" 1931. évfolyamában. I S £L i A : / K A H állandó vízhozam débil contfanl VIII. 12 12 vin.ia ors heurc P9P Pia. 3/«. ábra. siófoki zsilipen beeresztett vízhozamokat az ielő függvényében, más szóval a; hozzáfolyó vízhozamok idősorát, amely a zsiliptáblák időnkénti átállítása következtében lépcsős ábrát mutat (3. a—b. ábra, a vonal). A belépési szelvény ismert vízíhozam idősorához megszerkesztjük a vízfolyás valamely alsóbb szelvényében a várható idősort (b vonal). A két idősor nem lehet alakra egybevágó, mert a b idősor által határolt területnek a tározott vízhozammal kisebbnek kell lennie az a-val határoltnál. Ezenkívül fc-nek a-hoz képesti idővel annyival el kell tolódva lennie, amennyi idő (t) ahhoz kell, hogy a víz a-ból b-be jusson. A szerkesztés céljára vagy ezt az időtartamot választjuk meg alkalmasan — ez által az a—b távolságot is megadva —- vagy az a—b távolságot választjuk szabadon és ebből számítjuk a víz leérkezésének időtartamát. Ha az a—b szelvények távolságát Mel, a leérkezés időtartamát í-vel, a közel egyforma szelvényekben előálló középsebességet v* -v.al jelöljük, a számítások a Vk = f képlet segítségével elvégezhetők. Az l, illetve t megválasztására később még visszatérünk. A szerkesztéshez ismernünk kell a víz tározódására rendelkezésre álló térfogat nagyságát is. A különböző vízállásokhoz tartozó keresztszelvényterületeknek l távolsággal való szorzata adja m

3-ben a tározó térfogatot. Nekünk azonban — miivel vízhozamokkal, m

3/sec dimenziójú mennyiségekkel dolgozunk — a mp-ként tározódé vízhozamra van szükségünk. Ha a tározótérfogatot í-vel osztjuk, nyilván a t idő alatt tározódó átlagos vízhozamot kapjuk eredQm'/sec 1 J7 Y/Z a.j Siófok\ r—' /' 9 r c/j Mezőkomérom 1\ \ •p' /" / J /' /', / . .. j \\ lr i^-ííif-t iz it i i ii it m tz /J « £ t 1 /do Fig. -S'b. ábra. 6 Í2 Í8 22 6 h it ' 2J 261