Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - TAMÁS GIZELLA: Adatok a budapesti Dunaszakasz algavegetációjának ismeretéhez

Az eddig kevéssé ismert Duuaszakasz törpe növényi szervezeteinek rendszerező feldolgozását és Behning szovjet kutató világhírű munkaja alapján a Volga növényi világával való részletes összehasonlítását mutatja be az alábbi tanulmány. Eredményei könnyebbé teszik ia mennyiségi megfigye'ések végzését, s ezzel hozzájárulnak a Duna oxigénellátásának és haltáplálékának eredményes vizsgálatához, azaz az ötéves terv keretén belül a halászat fejlesztéséhez és a szenny víztisztító telepek gazdaságos létesítéséhez. V. I). C. 582.24/26 : 581.9 (282. 243.7 : 439.151) Adatok a budapesti Dunaszakasz algavegetációjának ismeretéhez* TA MAS GIZ B LLA A budapesti Dunaszakasz élővilágának vizsgálata a mult század vége felé indult meg, egyes botanikusok és zoológusok egyéni kutatásaival. Az . első adatokat Schrőder közölte 1897-ben az óbudai-ág planktonjáról. 1913-ban Kottász József Cladocerá adatokat, egy évvel később Jungmayer evezőlábú rákokat, Náday Lajos pedig Rotatoriákat ismertet. A véglényeket Entz Géza és Krepuska Gyula dolgozatai tárgyalják. A florisztikai és faunisztikai dolgozatok mellett 1916-ban egy ökológiai irányú közlemény is megjelenik Unger Emil tollából. „Adatok a Duna faunájának és ökológiájának ismeretéhez" címen- 1921-ben Gimesi Nándor teszi közzé a lágymányosi holtágban végzett phytoplankton vizsgálatainak eredményeit. Következő évben Cholnoky Béla összefoglaló cikkében a Bacillariákra vonatkozó ismereteket gazdagította. A budapesti Dunaszakasszal szoros kapcsolatban lévő soroksári Dunaág algavegetációját Halász Márta 1936-ban és 37-ben megjelent dolgozataiból ismerhetjük meg. A legutóbbi évek kutatásai közül Woynárowich Elek hidrobiológiái és Éber Zoltán phytoplankton-vizsgálatait kell megemlítenem, amelyek a budapesti Dunaszakasz biológiai viszonyainak ismeretét lényegesen előbbre vittékAz egész Dunakutatás történetében legfiatalabb közlemény, mely az egyetemes Dunakutatás érdekeit szolgálja Dudich Endre 1948ban megjelent összefoglaló dolgozata, a Duna állatvilágáról. E rövid történeti áttekintés után, melyet a teljesség kedvéért ismertettem bevezetőmben, rátérek saját vizsgálataim tárgyalására. A kutatásokat 1946-ban kezdtem el a .Margitszigettől a lágymányosi vasúti összekötőhídig terjedő Dunaszakaszon s azok a plankton, a litorális bentosz, továbbá a kikötőtalpak és vizijárníűvek perifitonjának algavegetációját ölelik fel. Sajnos megfelelő eszközök hiányában csak minőségi jellegűek. Vizsgálataim célja a tudományos megismerés mellett a gazdasági szempontból fontos, később végzendő mennyiségi vizsgálatokhoz biztos alapok megteremtése volt. * A Msgyar Hidrológiai Társaság TAmno'ógiai Szakosztályának 1949 június 2- iki ülésén elhangzott előadás. — Doktori értekezés. Bírálók: G-imesi Nándor dr.. egyetemi ny. r. tanár és Andreánszky Gábor dr.. egyetemi ny. r. tianár. .206 A gyűjtéseket rendszeresen végeztem; planktonminták vételéhez a szokásos 20-as számú szitaselyemből készült hálót, a bentosz és perifiton begyűjtéséhez pedig egyszerű kaparókést használtam. A begyűjtött anyagot lehetőleg élő állapotban vizsgáltam át, egy részét kb. 4%-os formaiinban rögzítettem, másik részét egyszerű, vezetéki vízből készített kultúrákban helyeztem el. Cyanophyceák és Conjugatak meghatározásához az irodalomban ismert festési eljárásokat alkalmaztam, a Diatomeakat pedig koncentrált kénsavban való roncsolás után, illetve rézlemezen kihevítve vizsgáltam. A meghatározott fajokat lerajzoltam, egy részükről mikrofénykép is készültKutatásaim folyamán állandóan figyelemmel kísértem a víz hidrográfiai viszonyainak alakulását is. A hőmérséklet a hidrogénionkoncentráció, a szennyeződés, az átlátszóság és a színeződés észlelését magam végeztem, míg a vízállás, a vízsebesség és a vízhozam adatokat a Vízgazdálkodási Hivatal Vízrajzi Osztálya bocsájtotta rendelkezésemre, amiért ezúton is köszönetemet fejezem ki. — A hidrográfiai viszonyok külön ismertetésére nem térek ki mert nagy vonásokban úgyis szerepel az élőhelyek tárgyalásánál. A három főbiotópon a bentálon, pelagiálon és faciálon belül a litorális bentosz és a plankton algavegetációját tanulmányoztam tüzetesen, a profundális bentosz a Duna e szakaszán csak különleges gyűjtőeszközökkel érhető el, de növényvilága különben is szegényes. Neuszton az erősen áramló és hullámzó vizén nem alakul ki. A kikötőtalpak és vízijárművek élőbevonata, a perifiton életkörülményei és az életközösség összetétele alapján a litorális bentosz sajátos jellegét mutatjaA budapesti Dunaszdkasz plankton-ja, mint a potamoplankton általában fajokban nem túl gazdag. A miliőtényezők közül a víz mozgása, erőteljes sodra a legjobban érvényre jutó tényező az életközösség kialakításában. Dudich szerint éppen a plankton szervezeteket rostálja ki legerősebben a víz sodra. Contributian to the knowledge of Algae found in the River Danube at Budapest. By (>. Tamás. (English text p. 253.)