Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - FINÁLY LAJOS: A Budapest-Angyalföldi szennyvízderítő telep tervezésével kapcsolatban felmerülő kérdésekről

ben. A mi esetünkebn 220 liter/fej/nap fajlagos vízfogyasztásnál a szükséges legkisebb hígítás nyers szennyvíznél 226-szorosra, ülepítés után120-szorosra adótlik. Tehát ülepítés a Dunaiig kis vize miatt szükségesBár az előadott két szempont máris döntően indokolja a szenny vízderítés bevezetését, nézzük meg még- a kértlés biológiai oldalát is. Imhoff szerint a csupán házi szennyvizeket tartalmazó csatornavíz összes. 5 napi biokémiai oxigénigénye (a következőkben B.O.I.*) 54 g/fej/ nap. Az angyalföldi szennyvizet ma még nem ismerjük. A tervpályázati feltételek csak várható összetételről beszélnek. Ennek alapján készült az I. táblázat is. Eszerint a várható B. O. 1.5 3.26 főnek, a napi 98.500 in

3 házi szennyvíz tehát tob. 300.000 főnyi lakosságnak felel meg. A fajlagos szennyvízmennyiség- valamivel több lesz tehát, mint 300 l/fej/nap. Ugyanilyen számítás szerint az összes (házi és ipari) szennyvízmennyiség lakos-egyenértéke kereken 900.000 fő. Ez a teljes szennyvízmennyiség- napi 155 tonna összes, illetve 40 tonna lébegő és 115 tonna oldott hordalékot visz majd a Dunába. A Dunaágban ez a mennyiség kis víznél mindössze 2 mg/l-el, ülepítés után ineg éppen csak 1 ang/l-rel emelné a lebegő anyagtartalmat. Ezek olyan kis értékek, hogy semmiféle szennyvízkezelést nem indokolnak. Mégis meggondolásra késztet, hogy milyen nagy a különbség a Mederutcánál és a szigetiszentmiklósi vízműnél vizsgált vízminőségek között, az utóbbi rovására. Az öszszehasonlításnál azonban vigyáznunk kell arra, hogy a két helyen a mintavétel egészen különböző időben és vízállásnál történt. A klorid-ion, továbbá az oldott Og-tartalom és a gyors oxigénfogyasztás arra engednek (következtetnli, hogy a szigetszentlmiiklósi vizsgálat lényegesen nagyobb vízállásnál történt. Annál feltűnőbb ugyanitt a lebegőanyagtartalom és a B. O I

5. igény majdnem agyformán több mint háromszoros értéke. Ezt véleményeim szerint a fővárosi szennyvizeknek kell tulajdonítani. A rákosvölgyi főgyűjtő várható szennyvize az ötnapos B. O. I.v-4, kisvíznél. a táblázat szerinti 1.9 értékről a pesti Dunaágban 4.4 mg/l-re, vagyis mintegy 2.3-saeresre, a nagy Dunában 2.9 mg/l-re, vagyis mintegy 1.5-szeresre emelné. Ezeket az oxjigóniigényeket a Duna vizének oldott oxigéntartalma elég bőven fedezi. A Dunaágon való pár órás átfolyás alatt a reakció éppen csalk hogy megindul, a nagy Dunában pedig a legmélyebb pont elérésekor ínég mindig 6.4 mg/1 oldott oxigéntartalom martad, a táblázatban foglalt értékökkel számítva és mind a felületen át, mind pedig a producfeusek által történő oxigónpótlást figyelmen kívül hagyva. Fair közelítő számítása szerint, ha a víz hőmérséklete 15° C, megengedhető 0

2 hiájiy 4 mg/l, az Oj telítés értéke 10.2 mg/l, a megengedhető B. O. (közvetlenül a szennyvízbeöinlós alatt, ha itt, az 0

2 tartalom 10-2—4 = 6.2 mg/1 8.8 mg/l. ha pedig az O2 tartalom 10.2 mg/l 16.0 111 g/l. Utóbbi esetben a folyó O2 tartalma kb. 3 napi folyás után éri el a minimális megengedett 6.2 mg/l kritikus értéket. Ez alatt az idő alatt a Duna 1 m/sec átlagos folyási sebesség mellett kereken 260 km-t tesz meg. A teljes reganerálódási idő ill. út ennek általában a négyszerese körül szokott lenni. Az említett folyamatot a 3. ábra szem•OOXj— 1 1 x 1 i 0 folyási >dö tnap.' - hm of fiow (doy) Fig. 3. ábra. Oldott (J» regemorúcióia. _ Haté, of dissolved Os rearation. „t" értékei. — Vatues of „C: Sebes vízfolyásra — of rapid stream 1.8—2.3 nap — day. Nagy folyóra — for large river 2.3—3.8 nap — d-ay. Tóra — for luké 3.,-fc—5.9 nap — day. lélteti. Ez persze megint csak kép, anélkül, hogy a számszerű értékek a mi esetünkre pontosan érvényesek lennének. Az élővíz oxigénfelvétele, telhát az elhasználódott oxigén pótlása, igen sok körülménytől függ (telítettség-, hőmérséklet, felület állapota, folyás jellege, világosság stb.). Tájékozásul szolgálhat erre nézve a 4. ábra. A protlucens szerveFig. 4. ábra. Nagy l'otyók oxigén felvétele. — Oxigén absorplion of large rivers. Ha a felvétel — If reaemtion — nyugodt felszínnél — u-ith calni surface — 1.4 g/m

s/nap — gmlsq. míday —, akkor — then — mérsékelt biullánios felszínnél — irith agitated surface — 5.4 g/in

s/niap — gmlsq. ml day, teljos felkavarásnát — witli thorougli ayitation — 50.0 g/rn

2/nap — gmlsq. míday. zetek oxiigiéntermelése általában meghaladja, sőt többszöröse is leliet a felületen át történő oxigén felvételnek. Ez utóbbi a hőmérséklettől függő telUcttség függvénye. (5. ábra.) A felületen át felvett oxigén azonban nem hatol le egyformán a mélyebb rétegekbe, így a felület gyorsabban telítődik s oxigén felvétele csökken, bár a víz egész tömegében átlagosan még nagy lehet az oxigénhiány. A léha tolás sebessége a felület állapotától (szól, hullámzás, sitib.) és a folyási sebességtől (pl. höinpölygés) függ. Előfordul túltelítettség is. Ez lehet negatív, vagy pozitív természetű. Előbbi akikor áll elő, ba a telített víz gyorsabban melegszik fel, mint ahogy az oldott oxigén felhasználódik.. Utóbbit a piioducensek túl produkciója idézheti elő. Az előadottakból megállapítható, hogy a Duna elszennyezése a rákos völgyi főgyűjtőn át ti

1 1<S7