Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Vízelemzések - CSAJÁGHY GÁBOR: A nógrádszakáli szén-savas ásványvíz - A Széchényi II. számú fúrás vizének elemzése

kívánt célnak megfelelő nagyságú becsiszolt nyakú üvegnek a fenekéig érő üvegcsövén át úgy vezetjük be, hogy ott az többször megcserélődjék. Ezután buborékmentesen lezárjuk; ha szükséges, szobahőmérsékletre lehűtjük és a vizsgálatot, illetve annak helyes előkészítését lehetőleg a helyszínen elvégezzük. Hangsúlyozni kívánom, hogy az apparátus elsősorban állóvizek, tavak és aknákban összegyűlendő, 5—6 m rétegvastagságú vizek kiemelésére jó. Használatára először 1947. tavaszán került sor, amikor a Császárfürdő Istenes Szt. János és Szt. Antal forrásainak az alknájából származó vízében határoztam meg a szulfid ión mennyiségét. A készülék egyébként jól bevált, és kivitelezéséért a dicséret Tudományegyetemünk II. sz. fizikai intézetének főműszerészét, Lindenmayer Károlyt illeti meg. A szécsényi JI. számú fúrás vizének elemzése. CSAJAGHY GÁBOR A Szécsény község határában levő I. számú fúrás vize. hasonlóan a közelben levő sósbartyáni fúrások vizéhez, az erősen jódos, bromos, konyhasós vizek csoportjába tartozik. A II. számú fúrásból kivett vízminta a három elem köziül csupán kloridot tartalmazott csekélyebb mennyiségben. A kloridtartalom a mélységgel csökkent, a ihidrokarl>onátok mennyisége — vagy ami ugyanazt fejezi ki: a lúgossági fok — peclig emelkedett. A 220.10 m mélységet túlhaladva, a kloridok mennyisége ismét emelkedni, a lúgosság pedig ismét csökkenni látszik. Az elemzési adatok a következők: Klorid-ion Lugosság 14,2 m-es talpállásnál kanalazott víz 4118 >mgfll !»7.32" 1412.60—tl48.60m-bdl ., ., 283 „ 98.95" tMO.10 m-es talpállásnál] ., .. 2111 ., 101.35° 290.10 m-es talpállásnál ,. ., 328 .. 76.63" A szokatlanul magas lúgosság jelezte, hogy nem mindennapi összetételű, erősen liidrokarlionátos jellegű vizet tárt fel a fúró, ezért indokoltnak látszott közelebbi vizsgálata. Az összes keménység aránylag alacsony értékéből következtetni lehetett arra, hogy a kalcium és magnézium mennyisége csekély, tehát a nagy mennyiségben jelen levő hidrokarbonát minden valószínűség szerint nátriumhoz van kötve. Ezt a feltevést a további vizsgálatok igazolták is. A vizsgálathoz természetszerűleg a legmagasabb lúgossági fokot mutató, tehát a legtöbb hidrokarbonátot tartalmazó vízmintát kellett választani. Ez a minta a fenti vizsgálati adatok alapján a 220.10 m-es talpállás mellett, 150.30—220.10 m-es nyitott szakasznál kanalazott vízminta, volt. A vízmintát a mélyfúrás üzemvezetősége vette és küldte be a Földtani Intézet kémiai laboratóriumába. A mintavétel pillanatától a vizsgálat megkezdéséig több hét telt el, ami különösen a szabad szénsav meghatározása szempontjából fontos körülmény, mert elősorban ennek a mennyisége változik meg raktározás közben. A szabad szénsav mennyiségének csökkenése maga után vonhatja. a vas-, mangán-, kalcium- és magnéziiuiisók egy részének kicsapódását is. Mindezeket figyelembe véve az alábbi elemzési eredményeket csupán tájékoztató adatoknak szabad tekinteni. Kationok: Iváliumion 0.0212 0.50 0.0043 0.002." Nátrium ion 2.2002 88.08 2.7599 2.2571 Kálciumion 0.0997 4.58 0.1139 0.2057 Magnéziumion 0.0903 6.84 0.0264 O.OL73 Ferroion nyomok 0.0022 0.0011 Lithiumion nincs megh. 0.0016 0.0013 Ammóniumion nincs megí]. 0.0015 0.0009 Anionok: Hidrolkarbon'átion 6.1441 92.71 6.6725 6.3118 Kloridion 0.2113 5.49 0.5456 0.0973 Szulíátion 0.0936 1.79 nincs meghatározva Jodidion 0.00018 nincs meghatározva Bromidion 0.00106 0.01 nincs meghatározva Metaborátion nincs megh. 0.1073 0.1637 Meltakovasav 0.0255 nincs megh. 0.0230 Összesen: 8.8871 g 10.2352 g 9.0885 Szabad szénsav 1.2290 g nincs megh. 3.4931 Összesen: 10.1161 g 10.2352 g 12.5816 g Az összeállítás adataiból láthatjuk, liogy a víz az erősen alkalikus, hidrokarboriátos, szénsavas vizek csoportjába tartozik. Összetételére nézve meglepő egyezést mutat a polenai és szolyvai ásványvizekkel. A hasonlóság mégjobban kitűnik, lia a két uralkodó alkotórész Tnilligrammegyenérték-százalékait hasonlítjuk össze; Szécsény Polena Szolyva Na-ion mg. egy. ért. % 88.0«% 93.48% 89.06% HIOÜs ., „ .. „ % 92.71% 85.18% 93.89% Azt hiszem nem volt érdektelen leszögezni, hogy a szécsényi II. sz. fúrás vizének milyen volt az összetétele a megadott mélységlien, mért erre akár balneológiai, akár geológiai szempontliól szükség lehet. * Moll, Groó, Kunszt.- Magyarország fürdőinek, üdülőhelyeinek és ásványvizeinek ismertetője. — 1942. .153