Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Kivonatok

Küszöb feletti szektorgát működésének vizsgálata Escande L(Franeianyelvfi szöveg, táblázatok és ábrák a 66. oldalon. — Tlecherches sur le fonctionmement des vannes secteurs placées sur un seuil déversant. Par L. Escande, ingéneur I. E. T., Iirofesseur a la Faculté des Sciences, direcfceur de l'Ecole Nationale Supérieure d'Electroteohnique et d'Hydrauliqne de Toulouse. — Texte írancais, tableanx et figures p. 66.) U. D. C. 532.532.001.57 Korábbi kutatásainkban behatóan vizsgáltuk a széles küszöbön való átbukás jelenségeit

2 és a sík zsiliptáblák alatti átfolyás törvényszerüségeit.3 Később kiterjesztettük a kutatásokat egy küszöb felett felszerelt szektorgát működésének vizsgálatára is. Az elért eredményeket alábbi sorainkban ismertetjük: A Vizsgált kismintát (1. ábra) üvegcsatornában szereltük fel. Az ábrán látható, piezóméteres csövekből álló multimanométer a küszöb és a szektorgát mentén segíti elő a nyomások mérését. A vízhozamokat egy külön —- a nagy pontosság elérésére -— tanulmányozott, bonyolult alakú mérőbukóval hajtottuk végre (2. ábra). . A küszöb egy 0.12 m-es terhelésnek megfelelő CREAGER-szelvényű bukó. Az eredmények hasznosításának megkönnyítésére ' minden kísérleti értéket kismintánál 100/12-szeresen nagyobb méretű szerkezetre vonatkoztatunk. Ezzel a megállapodással a vizsgált küszöb egy ff = 1 m terhelésű CREAGEB-profilmak felel meg, ós a zsiliptábla egy R = H VJ~ — l.ili m sugarú, vékonyfalú körszektorból áll. Kísérleteink során három eltérő esetet vizsgáltunk meg: A szektorgát forgási tengelyét három eltérő állásban helyeztük el úgy, hogy amikor a tábla alsó éle teljes zárásnál a küszöb „0" csúcsára feküdt, akkor a körív érintője ugyanezen a ponton az alábbi szögeket zárta be a függőlegessel (3. ábra): 1. eset a = 30° 2. eset a — 45° 3. eset a = 60°. Mind a három esetben a lefolyást különböző felső duzzasztásoknál (h) és eltérő táblanyílásoknál (A) vizsgáltuk. (A (h) és (A) értékeket a küszöb „0" pontjára vonatkoztattuk.) A vizsgálat az I. táblázatban feltüntetett értékpárokra terjedt ki. Mind a 42 végrehajtott vizsgálatnál (14 A—h értékpárnál és három a esetében) meghatároztuk: a vízfelszín helyzetét, a vízhozamot, a nyomások elosztását a táblán és a küszöbön. A 4. ábra megadja h függvényében a forgási tengely három helyzeténél és a szektortáblia különböző A nyílásánál egy egyméteres sáv vízhozamgörbéit. Az 5., G. és 7. ábrák egyes görbeseregei az 1., 2. és 3. esetnek megfelelően adják meg a küszöbön különböző h felső duzzasztásoknál és különböző A nyílásoknál a nyomások eloszlását, vízmagasságban kifejezve. Az ábrákból kiolvasható, hogy mélyebb felső vízszínnél (7t=0.50 m, vagy 0.75 m) a nyomásminimum annál jobban jelentkezik, minél kisebb a zsilipnyílás. Magasabb felső vízszineknél (h = 1.00 m, vagy 1.25 m) ez a (minimum A növekedésével először csökken, majd növekszik. A 8. ábra — a tengely 1. helyzetének megfelelően — 5 különböző grafikont csoportosít A 0.166 m, 0.333 m. 0.500 m, 0.666 m és 0.833 m értékeihez. Mindegyik grafikon h különböző értélkei. mellett adja meg a nyomásokat a szektortáblánál, vízmagasságban kifejezve és a tábla falára merőlegesen ábrázolva. A 9. ós a 10. ábra ugyancsak a zsiliptábla mentén uralkodó nyomásokat mutatja, ez esetben a forgástengely 2. és 3. helyzetéiben. A nyomások, aszerint amint távolodnak a felső víztől, először érezhetően a hidrosztatikai törvény szerint növekednek, majd meglassul a növekedés a zsiliptábla nyílása felé haladó víz fokozatos sebességnövekedése következtében fellépő hirtelen nyomáscsökkenés miatt. Ezek az eredmények megegyeznek a B. G-ENTILINI nek a vízszintes fenekű csatornákban működő szektorgátakra vonatkozó megfigyeléseivel.

4 Alumínumporral láthatóvá téve az egyes részek mozgását és erősen megvilágítva a lefolyó víz függőleges szimmetriasíkját, lefényképeztük a trájektáriákat. A 11. ábra h = 1.00 m duzzasztásnál ós A = 0.166 m-es táblanyílásnál mutatja a forgástengely három helyzetében a lefényképezett jelenséget. A 12. ábrán bemutatott jelenség alapfeltételei egyeznek az előbbi ábráéval, azzal az eltéréssel, hogy itt A nem a fenti, hanem 0.500 m értékű. Meg akartunk győződni egyben munkánk során arról is, hogy PRASIL grafikus eljárását alkalmazva, milyen közelítést érhetünk el. Ezért megvizsgáltuk grafikus úton a forgástengely három különböző állásánál, az A = 0.166 m és 0.500 m, valamint a h = ff = 1 m értékeknél a lefolyási jelenségeket. (II. táblázat, 13—18. ábra.) Az elméleti úton nyert értékeket összehasonlítottuk a kísérleti úton elért eredményekkel. A III. táblázatban aga mért, q' a PRASIL módszerével kapott' vízhozamokat jelenti. Az eltérések mérsékeltek és a számított értékek mindenütt nagyobbak voltak a mérteknél. Az utóbbi eredményt azzal indokolhatjuk, hogy a PRASIL-féle grafikus eljárás tökéletes folyadékra érvényes, amelynél a súrlódást teljesen elhanyagoljuk. A megkapott hálók megadják a küszöb mentén a sebességek eloszlását, amelyből LAG-RANGE képlete segítségével azonnal levezethetjük a nyomások eloszlását is. A 19—24. ábrákon felrajzoljuk mind a 6 vizsgált esetre az elméleti és a kísérleti nyomási görbéket. (IV. táblázat.) Látható, hogy az eltérések néha eléggé jelentősek, annak következtében, hogy a sebességek — amelyek négyzetesen szerepelnek a nyomások számításánál — meghatározása igen pontatlan a küszöb felülete mentén. (Magyar nyelven összefoglalta Salamin Pál.) ( Adatok a magyarországi termálig vizek „juvenilis" alkatrészeinek származására, valamint hőbőségére nézve. Szalai Tibor dr• Az Oslo-i nemzetközi Hidrológiai Kongresszuson bemutatott tanulmány. (Magyar nyelven a Bányászati és Kohászati lapok 194S. évi III. évfolyamának 7. számában jelent meg a fenti cimen. — Angol szöveg, ábra a 73. oldalon. — Origin and Heat Content of the „Juvenile" Consthtuents of Hungárián Thermal Waters. By T. S>.alai, D. Sc. — English texte with fig. on p. 73.) U. D. C. 551.491.3/8 [439.1J A tanulmány eredményei nyomán termális vizeinkben levő radioaktív anyagok származása a legegyszerűbben úgy magyarázható meg, ha feltesszük, hogy az egykori geoszinklinálisok közé ékelt gránitokból oldják ki a mélykarszt vizei ezeket az anyagokat. Ott, ahol a normálistól nagyon eltérő geotermikus grádiensek adódnak, feltételezhető, hogy a víz gránittömegek közelségéből jut a felszínre. A gránitokban végbemenő atómbomllás útján nyert hőenergiából származtatható ugyanis a normális geometrikus gradienstől való jelentős méretű eltérésre vezető hőbőség. Thermal Karstic Water in South Baranya County, Hungary. By E. Vadász, D. Sc. (Hungárián text with fig. on p. 81.) U. D. C. 551.497 [439.127] In the South Baranya Plain (fig. 1), in tilie environs of Siklós, Beremend and Puszta-Tapolca small scattered islets of remnant bedrock emerge from the Young Tertiary surface whieh consist of Middle Triassic and Lower Cretaceous strata whieh are residues of a scaly structure similar to the Villány and Harsány Mouutains. Their l'ormation goes fback to the Miocéné period, .120