Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Tudományos cikkek. (Külföldi Dokumentáció.) - Szovjet hidrológiai, hidraulikai és hidrotechnikai szakmunkák és szakcikkek

töző főcsatornán át 10 m'/sec öntözővizet juttatunk a Berettyón át a Sebes-Körösbe. Ilymódon a főcsatorna részben kiegyenlítő csatornaként is szierepelne a Tisza és a Körösök között. Egyébként — az általános kép könnyebb áttekinthetősége kedvéért — a Körösmenti (holtágakban tár.pzható víz mennyiségét nem vettük számításba. Ez a vízmennyiség aránylag jelentős. Kelen József tanulmánya szerint, mintegy 18 millió m

3-re tehető. Az egyidejűleg öntözhető területek nagyságának megállapítására két feltételezést mutattunk be- Ami azt a kérdést illeti, hogy melyiket kell elfogadnunk a kettő közül, imég nagyon sok öntözési tapasztalatot kell szereznünk. Mindenesetre megállapítható, hogy az abszolút minimum alapján való számítás megbízhatóbb adatot ad abban az esetben, ha a 0.3 l/sec kat. hold átlagos fajlagos vízszállításról kell valóban gondoskodni. Ha azonban kisebb öntözővízszalgáltatás is elegendőnek bizonyul, akkor a második — az ábrán bemutatott — feltételezés is megállja majd a helyét. Mindenesetre a mai helyzetből nem lehet elég biztonsággal extrapoilalni a maihoz képest 20szoros kiterjedésű terület öntözési kultúrájára ós vízfogyasztására. Ezért a tanulmány célja nem is lehet más, minthogy valószínű képet adjon _ a Tiszacsatornázás következtében lehetségessé váló kisvízelosztási lehetőségékről, amelyeknek feltárása a további tervezésihez ad kiindulást. m L|F|Ö|L|D|I| D|O|K U|M E N|T ÜHDH A Hidrológiai Közlöny Szerkesztősége a Hidrológiai Társaság alapvető célkitűzéseinek megfelelően sorra rveszi fel a cserét a külföldi hidrológiai jellegű tudoraányos szerveikkel. Legközelebbi számunkban részletesen felsoroljuk majd azokat a külföldi tudományos társaságokat és tudományos lapszerkesztőségeket, amelyek már cserekapcsolatban állnak Szerkesztőségünkkel. Ebben a számunkban megkezdjük külföídli dokumentációs szolgálatunkat, amellyel hozzá akarunk járulni részben a Társaság kutatód fáradságos munkájának sikeréhez, részben az Országos Dokumentációs Szolgálat nagyszabású feladatainak megoldásához. Az alábbiakban az 1945—1948-as évek gazdag szovjet hidrológiai, hidraulikai és hidrotechnikai szakmunkáit foglaljuk össze: A nagyvonalú szovjet tudományos tevékenységet és hidrotechnikai munkásságot talán legjobban egy-két számadattal jellemezhetjük: Az a négy év alatt megjelent 15 hidrológiai, hádnaulikalL és hidrotechnikai szakmunkából álló szakirodalom, amelynek dokumentációs adatait közöljük, 5264 oldal terjedelmű és 2245 szövegközti ábrával, számos táblaraeliléklettel és táblázatta! gazdagított: Hidrológiai szakmunka: 1. Apollov R. A.: Hidrológiai ismeretek. — Hidrometeorológiai kiadás. Moszkva, 1945. — 500 oldal, 213 ábra, 147 táblázat. Hidraulikai i szakmunkák: 2. Arkhangelski V. A.: Szaibadfelszínű nem permanens áramlás számítása. — A Szovjetunió Tudaimányos Akadémiájának kiadása. 1947. — 134 o., 82 á. 3. Kotchine N. E., Kibel I. A. és Rose N. V.: Elméleti Mdromechanika. — Oguiz, 1948. — 535 o„ 179 á. 4. Mendeleev D. /.: Geofizika és hidrodinamika. — A Szovjet Tudományos Akadémia kiadása. LeningrádMoszkva, 1946. — 648 o. 5. Oglobine A. P.: Folyadékok mechanikájának alapelvei. — Oboronguez, Moszkva, 1945. — 136 o., 80 á. 6. Sadovsky M. A.: Robbanásnál keletkező hullám mechanikai hatásának kísérleti tanulmányozása. — Moszkva, 1945. — 44 o„ 21 á., 28 t. 7. Velikanov M. A.: Nyiit felszínű csatornák áramlási kérdései. — Moszikva, 1946. — 520 o., 97 á. Hidrotechnikai szakmunkák: 8. Alexandrov V. L.: Műszaki hidromeehanika. — Oguis. Moszkva, 1946. — 431 o., 260 á. 9. Chábaline A. F.: Az ivóvízellátás gyári berendezéseinek hasznosítása. — Metalilurguizdat, 1946. — 353 o., 156 á. 10. Coudrivtzev A. P.: Turbinaszivattyúk. — Machguiz, 1947. — 237 o., 191 á„ 4 t. 11. Coutais L. T.: A tőzeg hasznosítása. — Állami energiai kiadás. Moszkva, 1946. — 519 o., 317 á. 12. Grichin M. M.: Hidraulikai építmények. — Moszkva, 1947. — 569 o., 500 á. 13. Liakhniisky V. E.: Folyami kikötőik tervezése. — A Szovjet folyami hajózási minisztérium kiadása. Leningrád, 1947. — 323 o„ 114 á. 14. Raskine E. M„ Schtourman L. I.: Fúrások kihasználása R. E. D. rendszerű motoros szivattyúkkal. — Gostopteobizdat. Moszkva, 1947. — 62 o., 18 á. 15. Samguine A. N.: Lakott területek ivóvízellátása, csatornázása. — Moszkva, 1947. — 254 o., 17 á„ 12 t. (A fenti dokumentáoiós összeállítás az Houille Blanche (Grenoble) hidrológiai szaklap dokumentációs rovata alapján készült.) Megadjuk még az aláJbbiakhain a „Hidrotechnikai Építkezések" (Gid rotedh n icseszkoj e SztyroAtyelsztvo) legújabb számaiban megjelent hidrául lkai) és hidrotechnikai jellegű szakcikkek dokumentációs adatait: Hidraulikai szakcikkek: 1. Istomina V. S.: íA szivárgás kritikus sebessége. — H. É. 1948/10. sz. — 4 o„ 1 á. 2. Khomze V. A.: Küszöbök mögötti kimosás mélységének számítása. — H. É. 1948/9. sz, — 1 o. 3. Popova V. J.: Zsiliptáblák alatti átfolyás vízhozamtényezője. — H. É. 1948/10. sz. — 3.5 o., 3 á. 4. Streltzov A. M.: Nyiltfelszínű túlfolyók hasznosítására vonatkozó kísérlet. — H. É. 1948/9. sz. — 23 o„ 4 á. 5. Tarainovitch I. /.: Helyi kimosás legnagyobb értékének meghatározása. — H. É. 1948/10. sz. — 2 o. 6. Zalkindron E. P.: Kiegyenlítő medencék és nyomóvezetékek zsiliptábláinaik gyors zárása vízerőtelepeknél. — H. É. 1948. — 21 o., 8 á. Hidrotechnikai szakcikkek: 7. Kopp Z. /.: Kísérletek földgátaknak löszből való készítésére. — H. É. 1948/9. sz. — 2 o., 1 á. 8. Lukov V. G.: Űszó jég eltávolításának mechanikai módszere. — H. É. 1948/9. sz. — 1 o., 1 á. 9. Ofitzerov A. S.: Összetört jégmező nyomása egy műtárgyra. — H. É. 1948/9. sz. — 2 o., 1 á. 10. Outz K. E.: Gazdaságos szelvényű gát, — H. iÉ. 1948/9. sz. — 2, 5 o., 3 á. (A fenti összeállítás a MTESz útján a Hidrológiai Közlöny Szerkesztőségébe érkező lapokból készült.) —n —1. 114