Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - SIK KÁROLY dr.: A rizs barnulásos megbetegedésének oka és megelőzése

MEZŐGAZDASÁG A rizsnek az egész világon elterjedt, veszedelmes és nagy kárt okozó barnulásos megbetegedésére vonatkozó legújabb kutatásokat mutatja be a szerző alábbi tanulmányában. A kutatások eredményei szerint a barnulásos betegséget redukciós talaj körülmények között keletkező ferro- és manganoiónok okozzák. Az okok felismerése útján megállapított termelési szabályok betartásával a betegség megelőzhető. U. D. C. 633.18:632.16:631.4 A rizs barnulásos megbetegedésének oka és megelőzése.* SIK KÁROLY DR. A rizs egyik egész világon elterjedt, veszedelmes és nagy kárt okozó betegsége a barnulásos megbetegedés („bruzone") l) 2), amely egyes telepek sóikat ígérő terméshozamát rövid idő alatt teheti tönkre. A betegség első szakaszában buja, sötétzöld fejlődésű a növény, míg az egészséges növésű salátazöld színű. Későbíb a beteg növény szárán, a levélbütykökiben sárgás-, barnás-, feketés elszíneződés jelentkezik, ugyanígy a rizsszemek héja is barna foltossá válik. A betegség előhjaladása során a blama színeződés sötétebb lesz, feketés árnyalatot ölt, a szár a levélbütyök felett elsorvad és a növény elpusztul. A beteg növény gyökerei vörösbarna, vagy barnásfekete színűek. A betegség végső stádiumában gombák és baktériumok lepik el a pusztuló növényt és bekövetkezik a rothadás. Ha a betegség jelentkezésekor a szemképződés már megindult, a szemek nem fejlődnek ki teljesen, megszorulnak és a termés mennyisége és minősége rendikívül leromlik. A betegség hazai rizstelepeinken is fellépett és azt alkalmaim volit a Földmívelésügyii Minisztérium Termelési ügyosztálya megbízásából 1948 szeptember elején tanulmányoznom a tiszántúli telepek egy részén, Tiiszaszentálmre, Pusztaeeseg, Turkeve, Szarvas, Turtő és Mezőgyán környékén. A károsodás egyes telepeken nagymérvű volt. HELYSZÍNI MEGFIGYELÉSEK. A felsorolt telepek bejárása alkalmával feltűnt, hogy a betegség egyes foltokon lép fel és utána gyorsan terjed tovább. Megfigyelhető volt az is, hogy sok helyien az öntözővíz a csatornákban szellőzetlen és oldott oxigénben szegény lehet. A beteg növény gyökere mindenütt barnult volt, a szár külső része és a borító levelek a vízállás magasságáig, sőt azon felül is gyakran feketések, de többnyire sötétbarnán elszíneződtek, a bütykök feketés elszíneződést mutattak. A leveleken vörösbarna, középütt hamuszürke foltok gyakran fordultak elő. A nagymértékben barnult egyedeken már rothadásos tüneteket lehetett megfigyelni. Azt is meg lehetett állapítani, hogy a rothadásos tünetek nem elsődlegesek, hanem a már beteg, életképtelen töveket másodlagosan lepték el a kórokozók. A betegség okát nem lehetett a másodlagos fertőzésekben keresni. A megszemlélt telepek közül három helyről talajmintákat gyűjtöttem be további vizsgálat céljából: 1. A tiszaszentimrei Bagi telepen, ahol 250 kg szuperfoszfátot szórtak ki kat. holdankint, egy jó területről és egy rosisz területről vettem talajmintákat a 0—20 om. feltalaj rétegből. A telepen második éve termelnek rizst ós azelőtt gyep volt. A talaj középköltött vályog, gyengén savanyú kémhatású és rejtett savanyúsága jelentékeny. A vízborítás a telepen 25 am-es volt, 2. A turkevei templomzugi állami gazdaságban, ahol szuperfoszfátot nem szórtak ki, az egyik talajmintát egészen rosisz foltról gyűjtöttem 0—20 cm-ig. E terület idei gyep.törós volt. A másik talajmintát 0—20 cm-ig egy jó táblasarokból vettem, amely korábban szántóterület volt és a rizst megelőző évben ugaron maradt. E talajok nagymértékben kötöttek, kémhatásuk gyengén lúgos! és a rejtett savanyúság a 'területen közepes értékű. A talajok jellege kilugzott szikes agyag. A vízborítás magassága 20—25 cm. 3. A turtöi Magtermelő Rt. telepén, amely idén feltört szikes legelő volt, rossz területeken vettem a mintát, egyiket olyan helyen, amely kfo. 1' q szuper foszfátot kapott holdankint a betegség fellépésekor, míg a másiik mintát olyan tábláról gyűjtöttem, almely szuperfoszfátot egyáltalán nem kapott. Mindkét talajmintát 0—20 cm-es talajrétegből gyűjtöttem be. E terület kötött szikes vályognak minősíthető és a kilugzott szikesek típusába tartozik. A megmintázott területek kémhatása gyengén lúgos, de rejtett savanyúsága nagy. A talajmintákat jól zárható patent üvegekbe tettem, alaposam, teletömve talajjal az edényeket, hogy levegő ne igen maradhasson bennük, mert a minták a talaj igen nagymértékű gleyesedésére, levegőtlenségére utaltak és neon akartain, hogy szállítás közben a talajminták levegővel érintkezhessenek, oxidálódjanak. így eljárva, a helyiszíni talajjal megegyező talajt vehettem a laboratóriumiban vizsgálat alá. Helyszíni megfigyeléseim közül meg kell említenem, hogy a turtői telepen, ahol a táblákról a vizet kb. egy héttel otfcjártam előtt engedték le, a rizsszárak azokon a táblákon, amelyek szuperfoszfátot kaptak, szürke csapadékkal voltak bevonva ós a lecsapoló árokba igen sok helyen az árok oldalából a talajrepedéseken át vörösbarna színű, sűrűn kocsonyás ferrihidroxid sziivárgott ki. Ezt a vasrozsda szivárgást gyakran megfigyeltem Szolnok és Tiszasüly között a Tiszán tett hajóuitaim alkalmával a víz szintje feletti szürke gleyes talajrétegekből. Alacsony vízálláskor a mélyen bevágott partoldalakból A * Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara budapesti osztályának Talajtani Intézetében 1948 november hó 22-én tartott Talajtani Szemináriumi szakülésén elhangzott előadás. The cause of rice browning and its prevention. By K. Sik, D. Sc. (English text p. 122.) 106