Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - SCHULHOF ÖDÖN dr.: Mit várhatunk orvosi szempontból újabb gyógyforrásainktól?

zolták, lliogy mesterséges oldatokkal nem utánozhatok ia természetes vizek fiziológiai hatásai, hanem esiak egyetlen adatot, Keysselitz kísérletét említeném meg, akii ebihalakat először hígsósavasolrlatba helyezett és azután egy részüket vízvezetéki vízbe, másik részülket aacheni forrásvízbe és a harmadik részt pedig ezzel egyenlő lugosvágú szódabikarbóna oldatba helyezte. A vízvezetéki vízben hat óra után valamennyi kísérleti állat elpusztult, a szódahikorbónaoldatban a 9 órát egy sem élte túl, míg az aacheni vízben 12 óra moulva még valamennyi élt és 48 éra múlva is csiak a kísérleti állatok 20°/o-a pusztult el, jeléül annak, hogy ebiben az esettben nem egyszerűen a szódahikarlbónának sósavlközömbösítő hatásáról volt szó, hanem az ásványvíz egyéb alkatrészei által is • lényegesen befolyásolt koimplexbatásról. Ma, amikor a reumás megbetegedések jelentőségét a termelés szempontjából már felismerték, nem kell annak a fontosságát külön kihangsúlyozni, hogy hazánk gyógyivízkincse ilyen nagyszámú termális forrással gyarapodott. Hőfokuknak megfelelően a felsorolt vizek közül néhány majdnem eredeti állapotában használható fürdésre, míg másoknak tán éppen az az egyetlen hibájuk, hogy túlságosan forróak ós előzetes hűtés nélkül nem alkalmazhatók. A hűtésnek olyan módon való megoldása, hogy az aránylag a legkevésbé változtassa meg a víz szerkezetét, nem könnyű és nem költségmentes feladat. Az eddig használatos módszerek általában nem mondhatók kielégítőiknek. Viszont kétségtelen, hogy az elméleti meggondolásoknak nem megfelelően hűtött hajdúszoboszlói vízre nem lehet ráfogni, hogy hatásosságát a hűtéis által el vesztenie. Természetesen nem tudjuk, hogy megfelelően kezelve nem lenne-e hatásosabb benne a fürdőikúra, minit ma? Ugyancsak tisztázandó kérdés, hogy az eddig- csak szennyezésnek tekintett íbituimeines alkatrészek, melyek ezen források legtöbbjében jelen vannak, nem tartoznak-e a terápiás szempontból fontos alkatrészek közé? Ez a probléma a Mihályi-i szénsav feltöréssel kapcsolatban is felvetődött Részletesebben nem foglalkoztam a Mihályi-i szénsavval, miivel előadásom a gyógyvizekről szól, de ha lehet gázforrásokról beszélni, akkor meg kell említenem, hogy ez is természeti gyóigykincseink együk reménységéhez tartozik. A Mihályi-i fúrás szíénsavjából előállított szénsavhó szintén tartalmazza ezelket a bitumenes anyagokat és az ottani kolléga megfigyelése szarinit, különösen reumás betegeknél, ennek a nyers állapotban felhasznált szénsavnak a terápiás hatása nagyobb, mint a tisztított, tehát ettől a bitumenes „szenynyeaéstől" megszabadított szénsavé. Természetesen pontos vizsgálatoknak meg 'kellene még erősíteni ezt az észleletet. Az ismertetett vizek közül kettő feltűnően nagy mennyiségben tartalmaz metaborsavat• Ennek az alkatrésznek gyógyászati jelentőségéről eddig nem sokat tudunk. Itt csak arra akarnék rámutatni, hogy Rubner vizsgálatai szerint az alkaliáknaJk a zsíranyagcserére gyakorolt hatása éppen az alkátóáknak borsavtas sói részéről a legkifejezettebb. Amint láthatjuk, ezekkel az új vizekkel szerzett tapasztalatok még távolról sem olyan kialakultak és lezártak, mint amilyen gazdag azoknak a kérdéseknek a sora melyek felhasználásúikkal kapcsolatosan felvetődtek. Orvosi szempontból tehát nemcsak a gyakocrlati felhasználás lehetősége nyílik meg számiunkra, hanem a kutatás és a vizsgálatok kötelezettsége is. A reulmás betegségeik elleni küzdelem szempontjából felbecsülhetetlen, hogy ezentúl nemcsak néhány nagy központban lakó beteg juthat könynyeblben hozaá a számára szükséges terttnálkúrához, hanem az ország legkülönbözőbb részeiben tudjuk ezt a rászoruló betegeknek nyújtani. Ez a jelentősége Békés, Csofcon y avi s o nta, Karcag, Komló, Tótkomlós, Tiszakürt, Tiszaörs, Kőrösszegapáti vizednek. Vannak azonban az újabban feltárt vizeink között olyanok, melyekkel különleges tulajdonságaiknál fogva kell foglalkoznunk. Így egészségügyi szempontból nagyjelentőségű a Bükkszéki víz, mert ilyen összetételű, alkalikus szénsavas forrás hazánkból eddig teljesen hiányzott és melynek feltárása lehetővé teszi, hogy a Viehy-i típusú gyógyvizet gyomor-bél, máj és epebetegek kezelésiére felhasználhassuk és az ötéves terv keretében Bükkszéken ilyen betegek kezelésére berendezett intézmény létesülhessen. Ugyancsak külön kell megemlítenünk Mezőkövesd nagy kéntartalmú vizét, mely előreláthatólag a reumás betegek kezelésében fog különleges helyet elfoglalni és az ötéves terv keretében kialakítandó másik központot fogja képezni, nagyobb fürdő kórházzal kapcsolatban. Az Erzsébet sósfürdői mélyfúrásról külön beszélnünk cstaik abban a vonatkozásban kell, hogy egy helyben egyesíti a glauber- és keserűsósfiirdők lehetőségét a teilmális kénes fürdővel és így a balneoterápiás indikációknak különösen széles skftláját, teszi lethetővé. A jódos ivókúrák indikációknak mindenben megfelel a Sóshartyán-i víz. Magas jódtartalmá•nál fogva igen előnyös benne a jód és konyhasó aránya Mert míg ahhoz, hogy 2 mg jódot vigyünk be a szervezetbe, a pesterzsébeti vízből kb. 1 liter (8 g Na Cl tartalommal), a hajdúszoboszlói víziből A liter (0.7 g Na Cl tartalommal), a Csiz-i vízből V« deciliter (0.8 g Na Cl tartalommal) kell, addig a eóshantyáni vízből ugyanehhez csak 0.22 deciliterre van szükség, ami 0.37 g Na Cl-ot tartalmaz. Röviden és vázlatosan soroltam fel azoknak a feladatoknak egy részét, amelyek újabb gyógyforrásainkkal kapcsolatosan orvosi szempontból felmerülteik. Feladatomat azért éreztem nehéznek, mert tudtam, hogy amikor az orvosoknak inondok újat, az a hidrogeológusok előtt már régen ismeretes és viszont. Mégis úgy gondoltam, hogy az egész feladatkörnek ez előtt a hallgatóság előtt való felrvetítése mégsem lesz steljesan hiábavaló munka. 105