Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai

A )iit>koLöGlAi KÖZLÖNY XXV

111. i vf. 1 fl-JS. 1 szúm. PALEOGÉN SZÉNBÁNYÁSZATUNK, A KARSZTVÍZ ÉS A VÉDEKEZÉS MÓDJAI.' Irta: Kassai Ferenc. (Mining Old Tertiary Coals, Karst Water and Prevention of its Dangers in Hungary. Bv F. Kassai. — Extract p. 61.) I). C. 622.33:561.444(439.11) Az újkor gazdasági élete olyan hatalmas gépezethez hasonlítható, amelynek üzemben tartásához szükséges energiát javarészt a szén szolgáltatja. Gazdasági életünket szén nélkül úgyszólván el sem képzelhetjük. A szén adja a legtöbb hőenergiát, amely energiaátalakítási folyamatokon keresztül munkává alakul át. Egy egész gazdasági korszak épül fel a szénre és a vasra. A XIX. század második felében meginduló nagyarányú ipari fejlődésnek a vason keresztül végeredményben a szén adta meg a szükséges lendületet és így az ipari élet a szénben találta meg egyetlen, nagyhatású energia-forrását. Az 1928^ban termelt 1.730 millió tonna energiának 75.1%-a szénből, 17.3%-a olajból és 7.6%-a vizierömüvekbol származik. Ugyancsak ebben az esztendőben a Földön rendelkezésre álló energia-mennyiség 5,840.000 millió tonna volt, amelynek 97%-a szénre, 2.7%-a olajra és csak 0.3%-a esett vizieröre. Míg 1925ben az előállított energiának, 1.600 millió tonnának 78%-a szénből 14.5%-a olajból és 7.5%-a a vízierőművek által jött létre. (í.,40—41; 2. B.52.) A kutatás fokozatos haladást mutat és annak eredményeképpen újabb és könnyebben hasznosítható energiák (olaj, földgáz, vizierö) kapcsolódtak be intenzívebben a gazdasági életbe. A szénben felhalmozott hőenergiának szerepe ez újabb energiaforrások bekapcsolódásával némileg csökkent ugyan, de a szén mint ősi energia-forrás nem veszített jelentőségéből. Gondolunk itt elsősorban a szénből előállítható gázra, villamos energiára, mübenzinre és kémiai termékekre. Így a szén igen nagy szerepet játszik nemcsak gazdasági, hanem kultúrális szempontból is az ember életében. Ezek után nem tűnik merésznek az az állításunk, hogy az ember gazdasági és kultúrális életének egyrészt közvetve, másrészt pedig közvetlenül is alapja a bányászat. Hőenergia előállítása tekintetében a szén felhasználása némi csökkenést mutatott ugyan, de a gazdasági életben szerepe nem hanyatlott alább, mert, mint a fentiekben már láthattuk, a Föld összes többi energiája együttesen sem szolgáltatja a felét sem annak az energia-mennyiségnek, amit szénkészletünk képvisel. A szén szerepe azonban nemcsak a Föld energiagazdaságában jelentős, hanem hazánk életében is kiemelkedő. Az alföldi medencében az olaj, a gáz és a vízerő csak másodrendű energia-forrásnak tekinthető. A szénbányászat értéke ezért nálunk még fokozottabb mint a Föld sok más helyén. Hazánk gazdasági életének, és ezen át a magyar ember gazdasági és kultúrális fejlődésének közvetve és közvetlenül is valóban alapja a szén termelése és kellő felhasználása. Foglalkozzunk ezért behatóbban sséngazdálkodásunk-kai. Tanulmányozzuk lelkiismeretesen szénbányászatunk jellegét, felépítését, helyzetét a Föld és Hazánk energiagazdálkodásában. Vizsgáljuk meg az alföldi medence legfontosabb szénelöfordulása, a paleogén szén termelésének feladatait. Vázoljuk azokat a veszélyeket, amelyek akadályozzák a paleogén szenek kibányászását. Határozzuk meg gondos munkával elsősorban a karsztvízveszély jelentkezésének, feltételeit. Figyeljük rneg a karsztvíz élet jelenségeit, és keressük meg azoi A József Nádor Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara által elfogadott doktori értekezés. Bírálók: Esztó Péter műegyetemi ny. r. tanár és dr. Vendel Miklós műegyetemi ny. r .tanár. kat a védekezési módokat, amelyek a karsztvíz törvény, szerűségeinek ismeretében közelebb vezethetnek a veszély leküzdéséhez, bányászatunk fejlesztéséhez, s ezzel a magyar ember életszínvonalának emeléséhez. I. PALEOGÉN SZÉNTERMELÉSÜNK. 1>. » . 622.33:620.91(439.1) Széngazdálkodásunk, s ezen belül paleogén széntermelésünk áttekintő megismerésére vizsgáljuk meg először is — mint bevezetőnkben már említettük — széntermelésünknek, szénkészletünknek a Föld energiagazdaságához való viszonyát. Elevenítsük fel a Föld széneloszlására vonatkozó ismereteinket. Illesszük be ezen ismereteinkbe a hazai adatokat. Vizsgfáljuk felül részletesen Magyarország ásványszén-vagyonát, kőszén-, barnaszén- és paleogénszén-készletét. írjuk le bányászatunk fejlődését., s magyarázzuk meg a mai helyzet kialakulását. Vizsgálataink eredményeképpen mutassunk rá arra, hogy hazánk széngazdálkodásának jelentősebb ága a paleogén szén bekapcsolása gazdasági életünkbe. A FÖLD SZÉNKÉSZLETE ÉS SZÉNTERMELÉSE. Visszagondolva a szénnek bevezetőnkben említett fokozott szerepére, megérthetjük azt a törekvést, amely a — legtöbb energiát szolgáltató — szén Földjön való eloszlásának megállapítására törekedett és törekszik ma is. Torontó-ban 1913-ban, a XII. nemzetközi geológiai kongresszuson a Föld szénkészletének megállapítása volt a leglényegesebb kérdés. -Itt kimutatták, hogy a feltárt, valószínű és lehetséges szén-előfordulások alapiján a Föld szénkészlete kereken 7.4 billió tonna. A következő táblázatban (I. táblázat) a Világ szénkészletének földrészek szerinti eloszlását láthatjuk. (.?., 457—461.) I. TÁBLÁZAT. — TABLE /. A világ szénkészletének földrészek szerinti eloszlása. The World's Coal Reserves according to Continents. Kőszén Black Coal Barnaszén Brown Coal Összes szén Total. Coal Európa Europe . . . 747.0 16.9« 30.7 1.22 784.2 10.60 Amerika America . . 2293.6 52.13 2811.9 93.80 5105 5 69.01 Azsia Asia 1168.(1 26.55 112.» 3.77 1280.9 17.32 Afrika Africa 56.8 1.29 I II 0.03 57.8 0.78 Óceánia Oceania . , 133.8 3.04 35.1 1.17 168.9 2.28 Összesen Total 4399.6 100.00 2997.6 100.IX) 7397.3 100.00 Földünk kereken 7.4 billió tonna szénkészletének súly szerint 59.5%-a kőszén és 40.5%-a barnaszén. Ha 7.000 kal/kg-nak vesszük a kőszén fűtőértékét és 4.700 kal/kg-nak a barnaszén fűtőértékét, úgy az összes szén. készletünk energia-mennyiségének 77%-a kőszénre és 23%-a barnaszénre esik. A legintenzívebb széntermelés Európában van. Szénkészletének évente kb. 0.1%-a nyer kitermelést Világtermelésben első helyen Európa áll 51.24% -kai, holott szénkészlete csak 10.6%. Amerika a Világ szénkészletének 69%-át mondhatja magáénak, de termelése csak 30.3%-kal szerepel világviszonylatban. Évente szénkészletének 0.01%-ánál is kisebb részét aknázza ki. Ez azzal magyarázható, hogy ott sok a köny-