Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai

u HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVIIt. évf. 13J,x. 1—4. ssám. kozatos csökkenés után novemberben a legkisebb víz­mennyiség. „A légnyomás hatása azonnal jelentkezik: magas légnyomás alkalmával magasabb a tó vízállása is, ahogy ezt a budapesti melegforrásoknál is sikerült kimutatni." (22.,152.) Újabban a Rudasfürdö Juventus és Attila forrásainál végzett Komlóssy Zsolt légnyomással kap­csolatos megfigyeléseket s megállapítja, hogy az ala­csonyabb légnyomás nagyobb hozamot, a magasabb légnyomás alacsonyabb hozamot eredményez. Szerinte az Attila forrásnál 1 dl hozamcsökkenéshez 10 mm lég­nyomásemelkedés, illetőleg a Juventus forrásnál 2 mm légnyomás-emelkedés okoz *t dl hozamcsökkenést. Kom­lóssy szerint is meglepő, hogy a két közel egyenlő ho­zamú forrásra mennyire különbözőképpen hat ugyan­akkora nagyságú légnyomásváltozás, s szerinte a kü­lönböző szerkezeti felépítésben kell a valószínű magya­rázatot keresni. (3., 124.) Az erozió-bázis szívó hatása, a csapadék mennyi­sége, a légnyomás befolyása, és számtalan másodrendű jelenség a karsztvízszint kialakulásában döntő szerepet játszik. Kíséreljük meg a leírt jelenségek hatását vá­zolni: Ha az egyes megcsapolási helyeken át metszetet ké­szítünk, láthatjuk, hogy parabolikus összefüggés áll fenn a hossz, illetve a távolság és a magasság között (7—-9. ábra). A számítások minden esetben egy ma­gasabb rendű parabolikus összefüggést eredményeztek. Ügy látszik, hogy a vízszín a megcsapolási helytől tá­volodva kettős parabolikus pályát követ. E kettős para­bola egy domború és egy homorú parabola szakaszból adódik, melyek egy inflexiós pontban simulnak egymás­hoz. Valószínű, hogy a közvetlen megcsapolás (8. ábra) hatása az inflexiós pontig terjed s ettől a ponttól tá­volodva a víz a meteorológiai és topográfiai, stb. hatá­soknak megfelelően már a természetes pályán vagy helyesebben felületen helyezkedik el. Az inflexiós pont fölötti szakasz természetszerűleg követi a folyók eró­ziós völgyei szintjét s ha ebben a szakaszban törés állna elő, akkor a töréspont környékén egy más irányú megcsapolási hatást kellene keresnünk. Ennek megfe­lelően természetesen az egységes víztömeg egy igen bo­7. ábra. Metszetek a megcsapolási helyeken át. — Sections along tapping points.

Next

/
Thumbnails
Contents