Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai

XXVIII. éri. /S',8. 1 .',. amim. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 19 800 DUNAFOLDVAR JElMAGYARAZO

: SYMBOLS^ 65(LS 'ZOhiéta S izobgete ,,

7

0 hegycsúcs mountain peak .. VÍZ VQlQSZtD • divide 4. ábra. A Dunántúl csapadék-térképe. Dr. Hajósy csapadék-térképe nyomán. Precipitation Map of Transdanubia after dr. Hajóst)'« Precipitation Map. föld — Dobri — Lenti — Lentikápolna és Nagyrákos környékén húzódik a 800—1000 mm-es izohiéta. Az említett községek és a Dráva által határolt terület a Dunántúl legcsapadékosabb, de egyúttal a legnagyobb területe is. A Ny-i határszélen az évi átlag ennél is nagyobb. Hazánk belseje felé a csapadék mennyisége csökken. Szombathely — Tűrje — Keszthely — Kaposvár — Villány városok vonalától ÉK-re 700 mm-nél is kevesebb csapadékmennyiséget észlelünk évi átlagban. A Kis Alföld DNy-i, D-i és DK-i szegélyén: Kóny — Mórichida — Tét — Györszentmárton — Tápszentmiklós Bakonyszombathely — Bakonysárkány — Isztimér •— Várpalota — öskü és Vilonya; és a Nagy Alföld Ny-i és DNy-i szegélyén: Balatonalmádi — Szabadhídvég' — Felsőnyék — Ozora Pincehely Pálfa — Bikács — Nagydorog — Kajdacs — Medina — Máza és Nemesnádudvar községek környékén húzódik az 550 -600 mm-es átlagcsapadékot feltüntető izohiéta. A Balatontól D-re fekszik az a lapályos terület, amely Fonyód Balatonboglár Balatonszárszó és