Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - DARVAS LAJOS: Az egészséges fürdőfejlesztés alapelvei

80 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. l'.H,1. S—K. ne<ím. AZ EGÉSZSÉGES FÜRDÖFEJLESZTÉS ALAPELVEI.' ír>a: DARVAS LAJOS. (Medicina! Springs of Budapest and their Utilization. By L. DARVAS. — Extract p. 103.1 D. C. 613(439.1511:551.49 • Az egészséges fürdőfeilesztés alapelveit három szempont szerint kell tárgyalnunk: 1. Mennyi vizünk van? Milyen vizünk van? Mennyi kerül felhasználásra? Mennyi folyik el felhasználatlanul? 2. A meglevő fúrások foglalása, kezelése. 3. A fürdőkultúra terjesztése az adottságok helyes ismeretében. / 1. Budapesten 118 langyos és meleg vízfeltörést tartunk számon. Ezek a vizek a dolomit hasadékai közül, vagy a budai márga rétegeiből,

(vagy az alluviális iszapból törnek elő. A vizek eredetére több elméletet.és elgondolást ismerünk. Az egyik felfogás, hogy a hőforrások lecsurgott csapadékvízből, vadózus v í z bői táplálkoznak, mely víz a mélyben felmelegszik és a hidraulikus nyomás következtében újból a felszínre kerül. A víz itt a közlekedő edények törvénye szerint tör fel. Tewnészetes .szökő-, vagy artézi kút a nevük. A másik felfogás szerint a melegforrások a magma működése következtében törnek á felszínre és így első ízben jut a víz napviláüra. Ez p i u v e n i I i s víz. Jellemzi, hogy hőmérséklete áltandó, a kiömlésnél szakaszos lüktetéssel tör elő, a yízből gőz szabadul Hel, hozama állandó. így harmadik feltevés szerint termálvizeink vegyes eredetűek. Többek között a bórsav, a kén jelenléte a feltörő víz szakasaossága, rádióaktivitása, a víz i u v e n i I i s eredete mellett szól. A víz hőmérsékletének ós hozamának változásai és ingadozásai, a vegyi alkat változásai azt jelentik; hogy különböző mértékű v a d óz.us víz is keveredik hozzá. GAUTIER kísérletekkel igazoífa, hogy légüres térben hevítve az^eruptiv kőzetek vizet bocsátanak ki magukból. 1 kg gránitból 7.35 g, 1 kg" bazaltból 16'3 g víz szabadul fel. Ebből következik, hogy a hőforrások vize — a földkéreg-mozgás hatására mind mélyebbre kerülő kőzetekből — a nagy nyomás é;s magas hőmérséklet következtében felszabaduló vízből származtatható, kémiai átalakulás folytán. Ez a mennyiség tekintélyes, összes hőforrásaink 50 évi vízhozamát 1 km

s gránit fedezi. összefoglalva: a budapesti meleg források vize egyrészt gázokat és oldott ásványi anyagokat tartalmazó mélységi víz, másrészt a leszivárgó és útközben felmelegedő — csapadékvízből pótlódó — főleg karbonátokat tartalmazó karsztvíz. Akár vadózus, akár juvenilis a melegvizeink eredete, akár pedig azt tételezzük fel, hogy alattunk egy zárt termál rr^edence van és felülről kap utánpótlást, vagy az alaphegység kőzetei kémiailag kötött vizének felszabadulása az eredet, az igazság a fentemlített elméleti álláspontok között van. Nálunk igen nagy a véleménykülönbség — csaknem szélsőséges — forrásaink vízkészletét illetőleg. A teljesen meghatározott vízmennyiségű zárt medence és a kiapadhatatlan — folyton utánpótlódó — VÍzhozam-ú hőforrások között folyik a felfogási A MAGYARHONI FÖLDTANI "TÁRSULAT HIDROLÓGIAI SZAKOS2TÁLYÁ-nak 1947. évi június hó ?5-i ülésén elhangzott előadás. beli különbség vitája. A vita kiterjed arra is, hogy öszszefüggenek-e egymással hőforrásaink, vagy mindegyik a vsaját geológiai viszonyai mellett kezelendő-e? Megkíséreltük, hogy a matematika és a hidrosztatika segítségével ennek xj szélsőséges felfogású eredet-vitának, számítás alapján adjunk határozottabb irányt. Tételezzük fel, mint szélső esetet, hogy a Budapest alatt elterülő termál vízmedence teljesen zárt. A melegvíznek és a benne levő gázoknak nyomása a zárt me.dence falára :— mely á feltörő víz fizikai és kémiai állandóiban észlelhető — kifejezhető egy negyedrendű differenciálegyenlettel r »y N <>x

4 2 y í a

4 £ EJ ; Ox-ír d y

4 (1 — ,k

2; Hogy a számításnál bizonyítani tudjuk a zárt medence létezését, a mérések adatainak pontossága meg kell ha^ ladja a mérőműszerek — a technika mai állása szerinti — pontosságát. A melegvíz-forrásokküi kapcsolatos eddigi ' mérések hiányosak. A mérésnél szükség van két egymásho±, legközelebb levő forrás hőmérsékletére, a légnyomásra, a Duna vízállására, a nyugalmi szintre, a kémiai összetételre ugyanabban az időpontban és a levegő hőmérsékletére. A'2--állandóan változó, az azonosan változó és a nem változó méréseredmények adhatnak a számításnál olyan összefüggéseket, melyek megnyugtató közelítő, de pontos eredményeket is szolgáltatnak. A pontos mérőeszközökön kívül, állandó, jól betanított és gyakorlott mérő ós észlelő szakemberekre van szükség, hogy a mért és számított eredmények egybevetésével forrásaink eredetét és összefüggéseit illetően az elméleti-álláspontok közelebb kerülhessenek egymáshoz, tovább egyengetve a gyakorlati fejlődés és ,így az egészséges fürdőfeilesztés útjait. . Ennek az áldatlan és szélsőséges felfogású vitának szomorú példáia — a már itt a Szakosztályban is megvitatásra került — Elektromos Művek m,é I y•fúrási ügye. Hatalmi szóval kísérelték meg a vita eldöntését. Az érdekelt hatóságok az egész város lakosságának szempontiából védték álláspontjukat egy túlbuzgó kisebbség ellen, mely jogtalanságra akart jogot alapítani. A megadott engedélyeket jogerősen feloldatták, a fúrás leállf, a . feltárt forrás-korcsszülött. Ha 4000 hektárra vesszük a budapesti melegv-íz gyűjtőterületét és évi 500 mm-es csapadék-átlagot számítunk, a leszűremlő utánpótlás 23.000 m

3/nap vízmennyiséget ad, mely elegendő 4—5 úi, létesítendő fövenyfürdő vagy fürdőtelep termál-víz ellátására. Az üzemben tartott, forrásaink napi vízhozama 70.000.— m

3, melyből a Széchenyi I., a Sósfürdői és a "Dagály utcai források felhasználatlanul folynak el a foglalás hiánya vagy befejezettlenségük miatt. A Gellért fürdő, a Margit-szigeti II. sz. és az óbudai Árpád-fórrá^-kihasználtsága 100%-os, a többi forrás felhasználása 60—80% között mozog. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a napi forrás-vízhozamunkból 34.780 m" folyik el kihasználatlanul. (100