Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
1-4. szám - dr. TOMOR JÁNOS: AZ OLAJMEZÖK VIZEI ÉS ÁBRÁZOLÁSUK GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA AZ OLAJBÁNYÁSZATBAN
8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 19',7. 1—',. szám. 4. a) Alföldi miocénvíz. Pl. Lovászi 2., Tiszakürt 1., Budapest, Soroksári út. 5. Karsztvíz. Pl. Hahót 7. 6. Tengervíz és miocén-oligocén sótömzs eredetű olairétegvizek. Pl. Románia. VI. A diagrammok gyakorlati felhasználása. Az előbbiekben ismertetett vízdiagrammok alapián egy eljárást lehetett kidolgozni, amelynek segítségével több gyakorlati feladatot lehet az olajmezőkön megoldani. Ha a víz egy olajkútban megjelenik, felmerül a kérdés, milyen szintből származik? És ha több réteg van egyszerre megnyitva, — amint az a legtöbb olajkútnál fennáll —, melyik rétegből jön annyi víz, hogy az olajtermelés állandóan csökken, sőt teljesen meg is szűnhet. Egy újonnan lefúrt kút rétegvizsgálatánál gyakran nem olyan eredményt kapunk, amilyen a szerkezeti helyzet, az olajindikációk és az elektromos mérés alapján várható volna, hanem vízbetörést, amely az olajtermelést lehetetlenné teszi. Ebben az esetben tisztázni kell, jó-e a béléscsövek cementezése, a csőösszeköttetés nem szakadt-e meg, vagy a fúrószár a már béléscsövezett kút csöveit nem dörzsölte-e ki. Ha egy olajmezőn elegendőképpen ismerjük a rétegsor vízféleségeit, a feladatok biztosan felismerhetők és esetleg leküzdhetők. Az alkalmazott bonyolult műszaki munkálatok, amelyek a tömítőknek különböző helyeken való sorozatos leültetésével, Schlumberger-rendszerű elektromos ellenállás- és hőmérsékletmérés sorozatokkal állapították meg a vízbetörés helyét, sok esetben feleslegessé válhatnak, ami nemcsak pénz-, hanem anyag- és időmegtakarítást is jelent. ' Ez pedig azért lehetséges, mert: Egy olajmezőn belül a vízdiagrammok felhasználásával jó rétegpárhuzamosítás végezhető. Ez néha nagyobb területen is lehetséges, ha azok nincsenek hidrológiailag elkülönítve. Ha erőszakolt termelésnél rendszertelenül hatol előre a peremi víz, és váratlanul vízbetörést kapunk, a) a peremi vízből, vagy b) a laposan boltozott : mezőknél a talpi víz kúpszerű felemelkedéséből, a vízvizsgálati diagrammok segítségével megállapítható, hogy a víz az olajtartó rétegvize-e, esetleg fedő-, vagy feküvíz. Az olaimezők rétegvizei függőleges irányban ugyanis élesen különböző jellegűek, úgyhogy segítségükkel megkülönböztethetők az olajtartalmú sorozatok. Sok esetben a vízdiagrammok szűkebb határokon belül paleogeografiai határok megjelölésére is felhasználhatók. Még néhány példa a gyakorlati felhasználásra: A Lovászi olajmezőn egy kút a Rátka és a Lovászi sorozatból termel. Eldöntendő, hogy mindkét réteg termel-e vizet? Klorid titrálással eddig is meg lehetett állapítani, hogy a Lovászi homok vizet ad, mert kloridból számított nátriumklorid tartalma 14—28 g/l. De hogy Lovászi mellett Rátka-viz is tör-e a kútba, nem lehetett eldönteni. A vízdiagrammokkal, azok érzékenyen megmutatkozó jellegváltozásával, a nagyobb mennyiségben fellépő HCO3 segítségével a Rátka vízhozzáfolyás is biztosan eldönthető. Felhasználhatók a diagrammok forrás- és kútvizek eredetének eldöntésekor is, bizonyos határokon belül. Hahóton az olajat karsztvíz nyomja ki a mészkőrepedésekből a kútba. A mészkő felett fekvő Hahót márga repedéseiben azonban szintén lehet alsópannóniai korú víz. Ha egy kút vizet kap, igen fontos tudni, vájjon karsztvíz, vagy alsópannón víz-e. Amennyiben t. i. karsztvíz betörést állapítunk meg, a munkálatokat azonnal abba lehet hagyatni, mert olajtermelés abban a kútban már nem várható. Ha viszont megállapítjuk, hogy a víz alsópannóniai, akkor azt elzárva, a mészkő még termelhet olajat. Erre az eredményre egyébként csak többszöri sorozatos dugócementezéssel lehet rájönni, ha — mint rendesen — nyitott lyukban vizsgáljuk a hasadék rendszereket. Egy másik példa: Lovászi 22. és Lovászi 46. sz. kutak normális termelés mellett állandóan csökkenő mennyiségű folyadékot termeltek. A termelőcső kiemelése után kiderült, hogy a cső belső falára vízkő rakódott le, amely a belső nyílást teljesen elzárta. A lerakódott anyag összetétele a következő volt: SÍO2 Fe20.-i CaO MgO CO2 2.76 »o 2.58 °,o 48.06 °/o 7.71 ó/ó 37.79o/o 7. ábra. Elektromos ellenállásmérés soroz'at sósvízzel feltöltött fúrólyukban. A vízdiagrammal meg lehet állapítani, hogy a lerakódás nem Lovászi, hanem a Rátka sorozat vizéből származik, így tehát mód van arra, hogy megmondjuk, melyik réteget kell lezárnunk, hogy a termelődő víz a béléscső perforációját, a termelőcsövet, sőt talán még a tároló kőzetet is eltömje lerakódásával.
