Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - Dr. MOSONYI EMIL: A vízerőhasznosítás helyzete Svájcban

XXVII. évf. 19J,T. 5—8. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 59 1.4 milliárd kWh volt. A svájci vízerőtermelés korszerű hőerőművek és ióminőségű szén, feltételezése esetén 10 millió tonna szénnek felel meg. Éppen ennyi volt Magvarország évi széntermelése a 40-es évek elején. Feltehetjük a kérdést: ' m i az oka a svájci vízerőhaszri os'ítás fent vázolt rendkívüli, fejlettségének? Itt elsősorban négy közismertszempontra kell rámutatnunk, gmelyeket a műszaki közvélemény nemesük a svájci, hanem általánosságban a külföldi vízerőhasznosítások rohamos és nagymértékű fejlődésének okaiként ismer el. Ezek: A) a hegyvidékek kedvező adottságai révén kihasználható nagy esések; B) a gfeccserek és lavak által kiegyenlített vízjárás; C) az egyéb energiahordozók hiánya; D) a nagymértékű ipari feilődés és az ezzel kapcsdlatQs magasabb életszínvonal szükségessége. Mielőtt e tényezőket részletesebben vizsgálnám, illetve az eziráfiyú svájci adatokat ismertetném, előre kell bocsátanom, hogy a tárgyalás folyamán összehasonlítást kívánok tenni a hazai vízerőhasznosításokkal, illetőleg, — helyesebben fogalmazva — vízerő-lehetőségekkél. Étre az összehasonlításra véleményem szerint azért van szükség, mert ennek kapcsán lehetőség nyílik rávilágítanom arra a szinte általános érvényű tényre, hogy még objektív szakemberek is hajlamosak a külföldi viszonyok túlbecsülésére és ezzel egyidejűleg a hazai lehetőségek aláértékelésére. Semmi esetre' sem vonom kétségbe a svájci vízerőkészlet jóval tetemesebb mennyiségét és a vízerőhasznosítá'snak bizonyos eseteiben jóval kedvezőbb feltételeit, de meg kell állapítanpijn, hogy a különbség nem olyan rehdkívül nagv, mint ahogy az az egész műszaki közvéleményben is meggyökeresedett. Sőt van számos olyan megépült svájci vízerőmű, amelynek műszaki és gazdasági feltételei nem kedvezőbbek, mint néhány még ki nem használt, de energiagazdálkodásunk számára jelentékenynek'mondható hazai lehetőségé. A) A hasznosítható esések tekintetében Svájc igen kedvező helyzetbe^! van és a kontinensen mindjárt Norvégia és Svédország után következik. Az Alpok hatalmas hegyei között-igen'kitűnő lehetőségek kínálkoznak részben nagy esések ' koncentrált hasznosítására, részben pedig oltfan tározómedencék létesítésére, amelyeknek segítségével az energiatermelést a fogyasztáshoz idcTmítani, azaz a termelt energiát értékesebbé lehtet tenni. Svájc' legnagyobb esésű erőműve a CHANDOLINEerőmű, ezen 10 m

3/sec vízhozamnak 1622 m uaao eséssel való hasznosítása 126 ezer kW generátor teljesítményt ad. Az erőművel kapcsolatban lévő éves tározó (C^IXENCE) befogadóképessége 50 mill m

3. Svájcnak ezen-_ kívül még számos olyan erőműve van, amelynek hasznos esése 100 m-nél jóval nagyobb. Minthogy a hazai lehetőségek értékelése szempontjából bennünket inkábl? a kisesésű művek érdekelnek, joggal felmerül- • felden, Whylen, Kembs'

2 és a Chancy-fougnv Rohne-erőmű energiatermelésének Franciaországra, ill. Németországra eső részét, a Svájc számára termelhető energia 10.913 millió kWh. Ez a mennyiség jellegét tekintve az I. táblázat. 5. oszlopában megadott értékekkel hasonlítható össze. Tekintettel arra, hogy á fentemlített kiadvány az 1946-ban befeiezett erőműveket már üzembenlevőknek tekinti, nyilvánvaló a különbség, amely az I. táblázat 1945. évi adatai és az általam számított érték között mutatkozik. IV. TABLAZAT. — TABLEAU IV. A svájci vizienergiatermelés megoszlása a hasznos esés szerint. Rep'artition de la moyenné annuelle d'énergie ólectrique produite par les usines de la Suisse. A hasznos esés legnagyobb A műszakilag lehetséges évi átlagos energiatermelés Production moyenne c.nnuelle pratiquement disponible értéke m Maximum de la chute mennyisége a megadott esések közt millió kWh Quantitó d'énergie entre les chutes donnée millión kWh mennyisége összesen a megadott esésig Totál jusqu'á la chute donnée utilisable m « mennyisége a megadott esések közt millió kWh Quantitó d'énergie entre les chutes donnée millión kWh millió kWh millioo de kWh 0' /o 2—5 5—10 10-15 .217 . 1.109 1.553 217 1.326 2.879 2.0 12.2 27.4 15-25 25—50 1.296" 181 4.175 4.356 38.3 40.0 50—100 100—250 250—500 50Ű—1000 1000-1622 693 1.264 2.462 1.880 258 5.049 6.313 8.775 10.655 10.913 46.4 57.9 80.5 97.7 100.0 Összesen Totál 10.913 Ha a kiadvány alapján Svájc vízerőmű ve i t a legnagyobb hasznos esés szerint osztályozzuk, a IV. táblázat számadatait kapjuk Az energiatermelésnek esés szerint való megoszlását legszemléletesebben egy olyan grafikonnal ábrázolhatjuk, amelynek valamely pontja megadja, hogy mennyi azoknak az erőműveknek összes energiatermelése, amelyeknek legnagyobb hasznos esése egy pnegadott érték alatt van. 2 A Kembs-i vízerőmű teljesen francia területre esik,' de energiatermelésének 20%-át átadja Svájcnttk. . het a kérdés: vannak-e Svájcnak egyáltalán íf"^'' számottevő mennyiségű energiát termelő kisesésű erőművei? Ennek a kérdésnek alaposabb vizsgálata céljából feldolgoztam a Schweizerischer Wasserwirtschaftsverband 1947. évi kiadványának (Wasserkraftwerke und Elektrizitatsversorgung der Schweiz) adptaif. Svájc üzemben levő vízerőművei által átlpgosan termelhető évi energiamenynyiség a kiadvány adataiból számítva: 12.821 millió kWh. Ka ebből levonjuk a 8 rajnai erőműnek (Eglisau, Rekingen, A1bbruck-Dogern, Laufenburg, Ryburg-Schwörstadt, Rhein> 10. 100 * 10Ó0 • '622 Legnagyobb hasznos esés m Moximum de chfjte ufi/isob/e m 2. ábra. Svájci vízerőműveken termelhető átlagos évi energiamennyiség megoszlása a legnagyobb hasznos esés szerint. Figure 2. Re'partition de la moyenne annuellé de l'énergie produite par les usines de la Suisse suivant lo chute utilisable.