Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - Dr. MOSONYI EMIL: A vízerőhasznosítás helyzete Svájcban
XXVII.-évf. 191,7. 5—8. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 57 A VÍZERÖ HASZNOSÍTÁS HELYZETE SVÁJCBAN. 1 Irta = dr. MOSONYI EMII. (Expjoitation des forces hydroélectriques dans la Suisse. By E. MOSONYI, D eu r és sc. techn. — Résumé p. 101.)D. C. 620.92[494| A svájci vízerőhasznosítás rendkívüli fejlettsége méa a vízerő-kérdéssel nem foglalkozó szakemberek, sőt, a nagyközönség körében is köztudomású. Syájcban az első villamosenergiát termelő műv§t 1879-ben St. Moriizban építették,'egy szálloda világításának biztosítására. Ez az erőmű 10 lóerős turbinával működött. Már néhány évtizeddel korábban is létesültek vízerőművek, ezek azonban a víz energiáját közvetlenül alakították át mechánikai murvká^á. Az első közhasználatú, villamosenergiát lermelő vízerőművet 180 lóerő teljesítménnyel 1882-ben helyezte üzembe a Société Suisse d'Electricit§_ Lausannebcn. A vízerő hasznosítás fejlődését világosan szemlélteti az I. táblázat, mely a beépített gépi teljesítményeknek és az évi energiamenyhyiségekntek 1875-től bekövetkezett növekedését mutatja. I. TÁBLÁZAT. — TABLEAU I. A svájci vízerőhasznosítás fejlődése. Développement de la production des forces hydrauliques ' dans la Suisse. ' 1 2 ' 3 4 ,-5 . 6 A kifejthető legnaA műszakilag lehetgyobb generátor séges átlagos évi teljesítmény energiatermelés Beépített* Maximum de rendePrcíduction moyenne turbinament du annuelle pratiquement teljesítgenerateur disponible mény évi átlaÉv LE évi átlagos növeAnnée Rendegos növekedése nagysága kedése millió ment des kW millió kWh . turbines installées kW accróissekWh accroisseCh. v. ment moyen annuel kW millión de> kWh ment moyen annűel . millión de kWh 1875 7CL000 ' 45.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 300 21 16 55 1885 120.000 77.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 510 21 16 55 1890 141.0U0 91.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 590 21 16 55 1900 27^.000 179.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . v 1.140 21 16 55 1910 .677:000 432.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 2.580 144 „ 223 179 279 210 ' 284 80 300 220 1913 887.000 5to.000 ' 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 3 250 144 „ 223 179 279 210 ' 284 80 300 220 1920 1,333.000 850.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 4.500 144 „ 223 179 279 210 ' 284 80 300 220 ^1927 2,138.000 1,370.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 6.450 144 „ 223 179 279 210 ' 284 80 300 220 1930 2,393.000 1,540.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 7.080 144 „ 223 179 279 210 ' 284 80 300 220 1935 3,012.000 1,920.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 8.500 144 „ 223 179 279 210 ' 284 80 300 220 1940 3,263.000 * 2,100.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 8.900 144 „ 223 179 279 210 ' 284 80 300 220 1945 3,831.000 2,460.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 10.400 144 „ 223 179 279 210 ' 284 80 300 220 1950 4,252.000 2,750.000 3.200 2.800 8.800 25.300 46.000 40.000 74^300 56.700" „ 76.000- " 36.000 . 72.000 58.000 . 11.500 144 „ 223 179 279 210 ' 284 80 300 220 végéig beépített és üzembehelvezett gépi berendezésekkel, a megengedett duzzqsztások legjobb kihasználásával és a ténylegesen rendelkezésre álló vízhozamok figyelembevételével egy átlagos vízjárású esztendőben termeihetők lettek volna. A tényleges termelés ezeknél az értékeknél kisebb volt; a különbség, illetve a vízerőművek kihasználtságának mértéke sok műszaki, de még inkább gazdasági tényezőtől függ. Igy pl. az 1934—35 évi gazdasági mélypont idején a svájci vízerőművek kihasználtsága csak 70% volt, míg az utóbbi években kifejtett fokozottabb erőmű-együttműködí'is és egyéb- energiagazdálkodási intézkedés az erőművek között a vízrajzi lehetőségeknek lényegesen jobb, egyes esetekben 90—95%-os kihasználását is eredményezte A. táblázat 4. és 6. oszlopa a generátor-teljesítmény és az energiatermelés évi átlagos . növekedését szemlélteti A közölt adatokból jól látjuk, hogy a svájci vízerőhasznosításnak- nogyobbmértékű fejlődése a századforduló idejében indult ,njeg, 1900-tól 1910-ig. Az évi átlagos térmelés-növekedés_ közel 150 millió kWh. A húszas évektől kezdve azután egy további -ugrás látható, az -évi növekedés megkétszereződik. A jelenlegi fejlődés több-kevesebb 'ingadozással állandóan évenkinti 200 millió kWh körül mozog. (Ennek a mennyiségnek a jellemzésére megemlíthetjük, hogy a Tiszán, tervezett négy vízerőmű átlagos évi energiatermelése összesen éppen mintegy 200 millió kWhJ A legnagyobb kiugrás a háború alatt mutatkozoit, amikor Svájc olyan hatalmas erőfeszítéseket tett vízerőműveinek fejlesztésére, hogy az évi átlagos Q-nergianövekedés az 1941-től 1945-ig terjedő 5 éves időszakban 300 millió kWh-ra emelkedett. A táblázat utolsó sorában — azaz az 1950-es évíe — feltűntetett adatok tervek alapján becsült értékek. A 300 kWh-nál nagyobb teljesít m,ényű erőműveket nagyságrendi jelöléssel az 1. ábra $_ze rh I é I t e t i, kü'ön jelölést alkalmazva azokra az erőművekre, amelyekkel kapcsolatos tározómedence kielégíti az éves tározás mértéket, vagy annál nagyobb. II. TÁBLÁZAT. — TABLEÁ'U II. v A villafhosenergia termelése és behozatala Svájcban. Production et importation d'énergie électrique dans la Suisse. A táblázat adatai a megnevezett év végére vonatkozó állapotot adják meg.. A 2. oszlop a beépített turbinateljesítményt, a 3. pedig a kifejthető legnagyobb generátor-teljesítményt mutatja. Ennek megállapítása nemcsak a vízerőgép és generátor méreteinek, hanem a vízerő egyéb mértékadó adatainak, vagyis a vízhozamnak és hasznos esésnek a figyelembevételével lörténik. Az 5 rovat a műszakilag lehetséges átlagos évi energiatermelést millió. kWh-ban tünteti fel. Ezek az értékek nern a szóbanforgó években fénylegeseYi termelt energiák, hanem azok a mennyiségek, amelyek a vizsgált év 1 A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLYÁ-nak 1947. évi október hó 29-i ülésén elhangzott előadás. Tanulmányúti beszámoló. -x. Év Année A téli félévben (október-március) Semestre hivernal! A nyári félévben (április-szeptember) Semestre eslival A villamosenergia évi menynyisége millió kWh électrique millión kWh Totál annuel de l'energie Év Année Vízerö , Forces hydrauliques Höerö Forces thermiques Béhozotal Importation c 0} 0 _ K £ .i, 0 >— Vízerö Forces hydrauliques Höerö Forces thermiques Béhozotal Importation összesen Totál A villamosenergia évi menynyisége millió kWh électrique millión kWh Totál annuel de l'energie 1930/31 25.55 15 8 2578 2471 80 2479 5057 1935/36 2983 20 4. 3007 3039 9 0 3048 6055 1938/39 3205 33 40 3278 3884 12 2 3898 7176 1939/40 3907 ' 21 35 3963 4112 10 8 4130 8093 1940/41 3939 14 71 3924 4428 8 20 4456 8380 1941/42 3416 16 85 3517 4535 5 9 ' 4549 8066 1942 43 3889 10 - 54 3953 4775 3 11 ' 4789 8742 1943/44 3724 11 59 3794 4781 3 5 4789 B583 1944/45 4660 4 53 4717 4934 2 2 4938 9655 I
