Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - dr. TOMOR JÁNOS: AZ OLAJMEZÖK VIZEI ÉS ÁBRÁZOLÁSUK GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA AZ OLAJBÁNYÁSZATBAN

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 19',7. 1—',. szám. 50J keket kellőképpen magvarázni lehessen. Azonban kézen­fekvő az a gondolat, ha a szomszédos Lovászi mező Lovászi sorozatának vize szalinitásfok szempontiából semmi összefüggést nem mutat a réteg kétségtelenül alsópannóniai jellegével, hanem kifejezetten miocénvíz, amely csak mélyebbről történő migráció útján kerülhetett jelenlegi helyére, Újfalun is méltán lehet a felsőpannó­niai víz iellegváltozását ilyen módon magyarázni. (3. táblázat.) A mellékelt ábrán összehasonlítás céliából az Atlanti Óceán tengervizének vízvizsgálati diagrammja is fel van tüntetve. IV­A hahóti olaimező eltérően az eddig tár­gyalt három mezőtől, amely felboltozott alsópannóniai rétegekből termel, egy mélységbeli mezozoos tömb re­pedéseiben és a részben rátelepült miocén képződmé­nyekben tárolja az olajat. Amint említettük, ezen a mezőn a mészkő repedéseiben levő víz nyomására kerül az olaj felszínre. A kutak vizeiről készített diagrammok tökéletesen hasonlóak, egyben eltérnek az eddig tárgyalt vizek diagrammjaitól (5. ábra). A száraz maradék igen csekély ingadozást mutat csak, de a hasonló származású budai vizekének mintegy kétszerese. Jellegzetes a diagram­mokban a túlsúlyban lévő hidrokarbonát. A kalcium + magnézium lényegében a kloriddal egyensúlyban van, a szulfát viszont igen kis mennyiségben szerepel, össze­hasonlítva a budai, ugyancsak mezozoos mészkőből fel­szökő vizek diagrammjával, kitűnik, hogy ezektől egyes vonásokban különbözik, amellett, hogy a víz jellege hasonló. Megállapítható, hogy a kalcium és magnézium szempontjából nincs lényeges különbség. A klorid ion mennyisége viszont a budaiakénak kb. háromszorosa. Igen jellemző a hidrokarbonát-klorid viszonyszám is. 4. TÁBLÁZAT. A kút száma Alkat­rész Mili­gramm egyen­érték Mg. egyen­ért. % Száraz mara­dék A termelés helye Meg­jegy­zés Hahót 6. Co Mg Na Cl so 4 HCO 3 11.33 2.50 25.52 15.82 0.18 23.35 14.40 3.18 32.43 20.10 0.22 29.67 2290 Lithothamniu­mos mészkő és mezozoos mészkő 1464—1479 m Hahót 7. Ca Mg Na Cl so 4 HCOJ 12.57 1.32 22.18 14.30 0.22 27.03 16.20 1.70 28 58 18.42 0.28 34.82 2282 Mezozoos mészkő 1521—1547 m Hahót 12. Co Mg Na Cl so 4 HCO 3 11.38 4.31 23.73 10.55 0.14 33.92 13.55 5.12 28.24 12.56 0.16 40.37 2424 Lithothamniu­mos mészkő és mezozoos mészkő 1399—1462 m Hahót 27. Co Mg Na Cl so 4 HCO 3 10.68 4.97 27.79 16.60 0.49 28.93 11.94 5.55 31.06 18.56 0.55 32.34 2274 Alsópannóniai Hahót márga repedés rendszere 1729—1778 m Hahót 26. Co Mg Na Cl scu HCO 3 3.95 2.00 26.89 16.77 0.43 15.17 6.06 3.07 41.23 25.72 0.66 23.26 1894 Lithothamniu­mos mészkő és Hahót márga 1618—1681 m kevert víz fel­szálló víz H-6. Miocén Lithotharrviiumos mészkő ^ mezozoos mkí. H-7 Mezozoos mészkfi. H-12. Miocén Uthothamnunos mészkfi ^ mezozoos mkfi. HE-27. Hahót márga. 5. ábra. A hahóti olaimező vízvizsgálati diagrammjai. HE-26. Lithathamniumos mészkfi és Hahót márga

Next

/
Thumbnails
Contents