Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - A HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLY HÍREI

XXVII. évi. 19/,7. 1—!,. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 43 felületi úszóval és a botúszóval. Vizsgálták a hőmérsékletnek a sebességmérő műszerre gyakorolt hatását. Vízkivételi művek tervezéséhez (XI) vizsgálták a vízkivételi csatornába jutó iszap menynyiségét a vízkivételi szög és vízmennyiség függvényében. A csatornabukók (XII) közül vizsgálták a Sarda, Poona, Punjab és Montagu-féle bukókat. Modellkísérletekét végeztek a legkedvezőbb utófenék kialakításának meghatározásához. XIII. feiezet az iszapnak a mederből való kivonását tárgyalia a csatornafenéken elhelyezett keresztirányú résen át. A lefolyási tényező (XIV) megállapításával kapcsolatban igen sok mérést és adatfeldolgozást végeztek. A folyók vízállásának hónapokkal való előrejelzésének lehetősége az indiai öntözésekben igen nagy jelentőségű a kritikus IV., V. és VI. hónapban. A VII., VIII., IX. havi esőket monszum szél hozza. Az indiai Meteorológiai Intézet hosszú ideje foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. G. T. Walker dolgozott ki először statisztikai alapokon álló megoldást 1908-ban. A IV—VI. hónap között lefolyásra kerülő vízmennyiség azonban főkép a hóolvadásből ered. Az Északamerikai Egyesült Államokban egyes folyókra 30 éve adnak előrejelzést, amely a hőmennyiség megmérésén alapul. Az előrejelzés elég pontos. 63 előrejelzésből 41 10% pontosságon belül volt. Legnagyobb eltérés 31%. Ezt az eljárást Indiában is kifejlesztik. Jegyzőkönyvi kivonat a MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLYÁ-nak 1947 január 29-én tartott 30-ik évzáró üléséről.

1 Elnök: VITÁLIS SÁNDOR dr. Jelen voltak összesen 51-en. Az elnök a szakosztály nevében szívből üdvözli a megjelent vendégeket és tagtársakat, az évzáró ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkéri dr. Groó Béla és dr. Papp Szilárd tagokat, rrlajd megnyitja az évzáró ülést: Mélyén tisztelt Évzáró ülés! 30 év, egy emberöltő — az évmilliók távlatában gondolkozó geológus előtt — csak egy röpke pillanat, de az ember rövid földi életében, egv tudományos szakosztály működésében nagyon is ielentős idő. Szakosztályunk 30-ik évét záró ülésén úgy érzem, kötelességem az évmilliók távlatából a röpke pillanat elmúlt 30 évének emlékéhez visszatérnem s arról röviden megemlékeznem. 30 évvel ezelőtt, 1917. januárjában BOGDÁNFFY ÖDÖN és KAAS ALBERT megjelentek SZONTÁGH TAMÁS-nál, a MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT akkori elnökénél és az ország vízügyeivel foglalkozó szakemberek nevében arra kérték, hogy a Magyarhoni Földtani Társulat kebelében a hidrológiai tudomány ápolásával foglalkozó szakosztályt alakítsanak. SZONTÁGH TAMÁS nagv lelkesedéssel tette magáévá a tervet s a Társulat választmányi ülésén, 1917 január hó 31-én javaslatára a választmány egyhangúlag elhatározta a HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLY létesítését. 1 A titkár és a számvizsgáló bizottság jelentését, a választmányi ülések beszámolóit Közlönyünk következő száma közli. A XV. fejezet beszámol a talajerózió elleni intézkedésekről. Tározómedencék feliszapolódásá nak számítására (XVI) az empirikus Inglis és Khosla képleteket használják. A XVII. feiezet csatornákból elszivárgó, illetőleg azokba beszivárgó vízmennyiséggel foglalkozik a TONS és GIRI tározók építésével kapcsolatban. A XVIII. feiezet beszámol a csőkutas öntöző rendszer területén végzett vizsgálatokról, amelyeknek eredménye, hogy a szivattyúzás lényegesen nem befolyásolta az altalajvíz szintjét. A XIX. feiezet az öntözőcsatornákból elszivárgó víz által okozott talajvízszínemelkedéssel foglalkozik. Burkolt és burkolatlan csatorna szakaszok öszszehasonlítása. A talajmechanikával foglalkozó fejezetben (XX) beszámolnak a tervezett SOLANI és BALTA földgátakkal kapcsolatban végzett kísérletekről. Kísérleteket végeztek a DAMODAR gátszakadásával kapcsolatban is. Beszámoló a talajmechanikai vizsgálati módszerek és készülékek szabványosításával kapcsolatban LAHOREban tartott értekezletről. A XXI. g á t a k ról szóló fejezetben beszámolnak a gátak tervezéséről és az előforduló építőanyagok vizsgálatáról. A XXII—XXVI. feiezet jelölési módok szabványosításá ról, talajjavítás i kérdésekről számol be. MÁTRAY ISTVÁN. Y HÍREI D. C. 061.22.05 1917. május 9-én a választmány elfogadja a Szakosztály ügyrendjét s 1917-iúnius hó 6-án rendkívüli közgyűlésén a Szakosztályt megalakítja. Szakosztályunk 1917 június hó 16-án tartotta első választó ülését, melven elnökké KOVÁCS SEBESTYÉN ALADÁR-t, társelnökké : KÖVESLIGETHY RADÓ-t és dr. SCHAFARZIK FERENC-et, titkárrá: BOGDÁNFFY ÖDÖN-t választották. Az első választmány tagiai: EÖTVÖS LÓRÁND, FARKASS KÁLMÁN, KAAS ALBERT, LENGYEL ZOLTÁN, id. LÓCZY LAJOS, MARENZI FERENC KÁROLY, OELHOFFER HENRIK, PRINCZ GYULA, RÉTHLY ANTAL, TREITZ PÉTER, WESZELSZKY GYULA és ZIELINSZKY SZILÁRD lettek. A szakosztálynak alakulásakor összesen 45 rendes tagia volt. Az első tisztikarból FARKASS KÁLMÁN tiszteleti tagunk, PRINCZ GYULA és RÉTHLY ANTAL élnek, míg az első tagok közül: BALLENEGGER RÓBERT, BARTUCZ LAJOS, EMSZT KÁLMÁN, FÖLDES LIPÓT, HOJNOS REZSÓ, JUGOVICS LAJOS, KAAS ALBERT, IFJ LÓCZY LAJOS, MAUCHA REZSÓ, PAPP KÁROLY, SCHRÉTER ZOLTÁN, VIGH GYULA és ZALÁNYI BÉLA javarészt, hála Istennek, ma is működő tagjaink. Szakosztályunk első szakülését 1917 november hó 28-án tartotta, melyen dr. SCHAFARZIK FERENC: „a budapesti Duna paleohidrográfiája" című értekezését mutatta be. Ezen az első szakülésen mint fiatal egyetemi hallgató vendégként magam is részt vettem s éz a klasszikus szakelőadás iegyzett el a hidrológiai tudománnyal s egyben szakosztályunkkal. Akkor még gondolni sem mertem arra, hogy 30 év múlva nekem jut osztályrészül, hogy visszaemlékezzem az elmúlt 30 évre. A HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁL ÉVZÁRÓ ÖLÉS. Elnöki megnyitó és a dr. SCHAFARZIK FERENC emlékérem odaítélése.