Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - dr. SCHUSTER FERENC: A Fertő-tó vízháztartása

XXVII. évi. 19/,7. 1—!,. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 23 gására vonatkozó adatokat fogjuk alapul venni. Ez az eljárás elfogadható, mert a Balaton és a Feitő-tó között a legrövidebb távolság alig 100 km. Emellett néhány megfontolással bizonyíthatom a 902 mm párolgás tarthatatlanságát. Kenessey említi a Balatonról szóló munkájában," hogy a Balaton partjain mért párolgás 500 mm, azonban azt tartja, hogy az igazi párolgás 2.4 — 7.3-szerese lehet a mértnek. A Kiszeli által számbavett 1644 mmes párolgás

8 úgy látszik megközelíti a valóságot. Igyekezzünk ezt a számot átvinni a Fertő-tóra a megfelelő redukálással. A párolgásra vonatkozó mérési eredmények alapján ezt nem tehetjük, mivel még Siófok I. és Siófok II. észlelő állomás megfelelő adatai között sem találunk arányosságot. Ezért Cholnoky professzor vizsgálatai alapján a párolgásnak a 0°-nál magasabb havi középhömérséikletek arányában való számítása kínálkozik célszerűnek. Cholnoky professzor ugyanis megállapította,

1

1 hogy a Balaton párolgása az észlelt havi középhömérscklettel arányos. Ha a középhömérséklet 0° C-nál kisibb, a párolgást gyakorlatilag elhanyagolhatjuk. Hasonló lehet az eset a Fertőnél is. A Balatonnál a 0" C-nál nagyobb havi középhömérsjkletek öszege az 1921- 35 évsorozat átlagában 126.1° C, a Fertő-tónál 115.1° C. Ha jobb hijján elfogadjuk Kiszeli adatát, az 1644 mm évi párolgást, akkor a fenti középhömérséklet-összegek arányában éppen 1500 mm/évi párolgást vehetünk számba a Fertő-tónál. Hogy ha pedig az 1500 mm-es számértéket valóban elfogadjuk, még igen szerények vagyunk. Ugyanis a Fertő a Balatonnál is sekélyebb, tehát vize jobban átmelegszik. A dévényi kapun át betörő szél sokkal élénkebb, mint a Balatonnál, tehát eresebb turbulenciát okoz. E két tényező pedig a párolgásra serkentőleg hat. Lássuk most, hogy milyen új megismerésekre juthatunk a párolgásnak ezzel az értékével. _ A Fertő-tó valószínű vízháztartása. Megkíséreltem a tó valószínű vízháztartását 1500 mm párolgási magassággal és a Cs + Q

7+ Q

a = P, illetve -Q

a = Cs + Q

f - P 3.) egyenlettel meghatározni. A 3.) egyenlet lényegében különbözik a 2.J egyenlettől, mivel a 3J-tan, noha L

f=L

a= 0, Q

a =|= 0, ami azt jelenti, hogy a 3.) egyenlet már utal a talajvízhozzáfolyás jelenlétére. A kiszámított értékeket az V. táblázat-hun mutatom be. Feltünhetik, hogy mindvégig, — bármilyen jelleg i évben, — megtartottam az 1500 mm párolgást. Természetes, hogy ez az érték az időjárástól függően változik, hogy azonban miként, azt megállapítanunk, mai ismereteink mellett, nem lehet. A párolgásnak itt feltételezett értéke azonban, — mint említettem, — inkább kisebb lehet a valóságnál, úgyhogy az óvatos számításommal feltárt körülmények a valóságban még erőteljesebben kidomborodhatnak. Ki kell még emelnem, hogy vízháztartási számításaimat nem azzal a céllal végeztem, — mert nem is végezhettem, — hegy pontos számokat nyújtsak, hanem, hogy a valóságot nagyságrendileg jól megközelítő eredményekre jussak. Hogy erre még az előbbi megszorítások mellett is mekkora szükség volt, legI Kenessey Béla: A Balaton. — Budapest, 1928. s Bertók József: A Balaton vízszínének, szabályozásának és a siófoki Sió-zsilipnek ismertetése. — Vízüevi Közieménvek. 1935/4. szám. I

I Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton hidrográfiája. — A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, I. kötőt, 2. i ész. Budapest, 1918. fényesebben az eddigi szabályozási (és lecsapolási) kísérletek kudarca bizonyítja, továbbá az a körülmény is, • hogy a Fertő szélsőséges vízállásait az eddigi számításokkal nem lehetett megmagyarázni. Ezek előrebocsátásával mutathatok rá arra az érdekes eredményre, hogy az V. táblázat utolsó oszlopa szerint a csapadék még a legnedvesebb esztendőben som elegendő a Fertő-tó párolgásokozta vízveszteségének tartós kiegyenlítésére. Átlagos évben is 598 mm hiány mutatkozik, ami azt jelenti, hogy ennyit kellene a víztükör szintjének süllyednie. De még sem süllyed. Honnan van az, hogy a Fertő-tó még sem szárad ki ? Kénytelenek vagyunk már pusztán a számítás alapján is feltenni, hogy a Fertő-tó vize nemcsak csapadékból, hanem, — véleményem szerint, — talajvízből is táplálkozik. Az, hogy a csapadékból származó víz nem lehet elegendő, kitűnik a következőkből is. Egészen durva számokkal élve, a Fertő-tó nyilt víztükrének 1 km

2-ét a vízgyűjtőterületnek 602 : 337 = 1.8 km^-e táplálja. Ugyanez a hányados a Balatonnál 5.187 : 610 = 8.5 km-, vagyis a Balatonnak 8.5 : 1.8 = 4.7-szerte nagyobb a víztükör*négyzetkilométerére számított vízgyűjtőterülete. Ha csupán a csaknem azonos éghajlati tényezőkkel számolunk, nyilván lehetetlen, hogy a két tó vízszíne a vízgyűjtőterületnek ennyire különböző nagysága ellenére egyformán egyensúlyban tudjon maradni. A Fertő-tónak tehát a csapadékon kívül még máshonnan is kell vizet kapnia. A többlet pedig nem lehel más, mint talajvíz. Mindezek a megfontolások tehát talajvízhozzáfolyás feltételezését teszik szükségessé. A hozzááramlás szükséges és elegendő feltételét, — a Fertözug felszínalatti rétegeinek vízvezetö voltát, - már bemutattam. A talajvízhozzáfolyás és 1500 mm átlagos párolgás feltételezésével végzett vízháztartási számítás (V. táblásat), az előző számítással ellentétben (IV. táblázat) megmagyarázza a szárazabb évsorozatok alatt bekövetkező nagymérvű vízszíncsökkenést is. A szárazság alatt nem csak a csapadéknak és felszíni hozzáf oly ásnak, hanem a talajvízáram által szállított víznek a mennyisége is csökken. V. TÁBLÁZAT. — TABELLE V. A Fertő-tó vízháztartása 1500 mm párolgás feltételezésével, a 3.) képlet alapján. Der Wasserhaushalt des Neusiedlersees auf Grundé der Gleichung 3.) mit Voraussetzung einer Verdunstung von 1500 mm. Az év, vagy évsor jellege Charakter des Jahres oder des Jahresreihe g 'Öc.oH O « o c t.CO Hozzáfolyás Zujluss tw Vízhiány (—) Mangel (—) Az év, vagy évsor jellege Charakter des Jahres oder des Jahresreihe Csapadék a sop középérték " o-á Niederschlag in Normalzahl v. millió m

3/év Millionen m'IJahr vízoszlop WassprSaule mm c cn "Sí § o t: -ed <*j a. ^ mm, év mm Jahr millió m

3/év Millionen mP'Jahr Csapadék a sop középérték " o-á Niederschlag in Normalzahl v. millió m

3/év Millionen m'IJahr Jahr mm millió m

3/év Millionen mP'Jahr Átlagos év Normaljahr (1901-1930) 100 304 902 / 1500 -598 —202 Száraz évötöd Trockenes Jahrfünft (18y5-1899) 90 274 815 1500 -685 -231 Különösen száraz év Überaus trockenes Jahr (1898) 76 231 685 1500 -815 —275 Nedves évötöd Nasses Jahrfiinft (1902-lfeÜö) 123 375 1114 1500 —380 —130 Különösen nedv. év Überaus nasses Jahr (1903) 154 468 1386 1500 -114 - 38