Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
9-12. szám - MAGYAR SZEMLE - Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1946. évi sóku-tató munkálatairól.
148 HIDROLÓGIAI sKÖZLÖNY XXVII. évf. 191,1. 5—8. szám. MAGYAR SZEMLE Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1946. évi sókutató munkálatairól. (Magyar Pénzügyminisztérium, Budapest, 1947. — 237 oldal. — 1>. ('. 553.631(439.1) :550.8) A háborút követő országos sóhiány leküzdésére, tudományos intézetek szakembereinek bevonásával kincstári sókutatás indult. A kitűzött cél két kérdésnek tisz. tázása volt: van-e remény az országhatáron belül kősótelepekre és hazai sósvizekböl bepárlás útján nyerhetö-e só? A munkálatokkal kapcsolatosan egyéb hasznosítható anyagok (szénhidrogének, jód, bróm, stb.) lehetőségek szerinti felkutatása is tervbe volt véve. A vizsgálatok eredményét, műszaki megoldásait a három részre osztott tanulmánysorozat ismerteti: I. Geológiai és geofizikai részBendefy László dr.; Összefoglaló jelentés az 191,6. évi só- és sósvízkutató munkálatokról. A kincstári sókutatás célkitűzéseinek meghatározása után az új kutatások eredményeiről számol be. Szalai Tibor dr.: A sókutatás története Magyarországon 1919-töl 19J fJ t-ig. A két világháború közti idő vizsgálatait foglalja össze. Szentes Ferenc dr.: Kösóképzödés a Kárpátmedencében. A földtörténeti korok ősföldrajzi viszonyait ismertetve megállapítja, hogy a sóképzödéshez szükséges tényezők az ország területén kétségtelenül csak az alsó miocén idején voltak meg, és pedig az északkeleti területrészeken, ahol sólencsék- és 20%-os töménységet elérő sósvizek remélhetők. A többi, 15—20 g/l-es sósvíz előfordulást nem sós anyagokból vagy kősó oldódásából származtatja, hanem szénhidrogének keletkezésével kapcsolatos syngenetikus termékeknek tartja. Bartkó Lajos dr.: Beszámoló az 1946. évben Sóshartyán—Szécsény környékén végzett kutatásokról. A vidék földtani felépítésének ismertetése után a sóshartyáni kutatófúrásról számol be. A 130 m mélységben, a középső és felső oligocén üledékek határán elért víz 13,442 g/l NaCl-t, 70,7 mg/l J-t és 85,2 mg/l Br-t tartalmaz. A kis vízhozam (napi 25 m : i) miatt a vegyi összetétel alapján a víznek inkább balneológiai jelentősége van. Csajághy Gábor: A sóshartyáni sósvizek vegyvizsgálatának eredményei. Az I. sz. fúrás-, a régi aknaés a szécsényi községi kút vizének részletes elemzését táblázatokba foglalja. Az előbbi sorrend szerinti 70,07-, 67,0- és 36,2 mg/l-es jódtartalom alapján jódos vizeink európai viszonylatban a második, harmadik, illetőleg hatodik helyet foglalják el. Dombai Tibor: Geofizikai módszerek alkalmazása kösókutatásnál. Míg a gravitációs és földmágneses mérések csak alárendelt jelentőségűek a kösókutatásban, addig a szeizmikus és elektromos módszerek nemcsak sótömzsök, hanem sótelepek kimutatására is alkalmasak. Dombai Tibor: Geofizikai felvételek Sóshartyán környékén. Mérések alapján kimutatja, hogy Sóshartyán vidékén nincs sótömzs előfordulás. Szebényi Lajos dr.: Felboltozódások morfológiai viszonyai. A rákosszentmihályi, sóshartyáni és bükkszéki boltozatokat ismerteti. Scherf Emil dr.: Szénhidrogének• és sósvizek felkutatásának lehetőségei a Duna—Tisza közén. A Duna —Tisza közének északnyugati peremi részén, a miocén tenger hajdani lagunás öbleiben remélhető szénhidrogén és sósvíz előfordulás. Geofizikai és tektonikai meggondolások alapján is, szénhidrogén kutatás szempontjából a bugyii maximum megfúrását ajánlja, sósvizek feltárására zárt idomú geofizikai minimumok peremi részein — így Kunszentmiklóson és Soroksáron — javasol próbafúrást. Bartkó Lajos dr. és Szebényi Lajos dr.: Előzetes jelentés a pestszenterzsébeti sósvíz földtani viszonyairól. Pestszenterzsébet környékének hidrogeológiai ismertetése után a sósfürdö vizének és a kispesti Hofherr és Schrantz gyár kútjának vízelemzését közlik. A pestszenterzsébeti kutak fontosabb adatait feltüntető táblázatban szembeötlő a Mechanikai szövőgyár vizének 18,72 g/l-es NaCl tartalma. Szentes Ferenc dr. és Bartkó Lajos dr.: A budapestkörnyéki szénhidrogénkutatások eddigi eredményei. A főváros környéki kutatások alapján további, főleg földgázra irányuló vizsgálatot javasolnak. Számos eddig nehezen hozzáférhető hidrológiai adatot közölnek. II. Üzemtechnikai rész. Bendefy László dr.: A sóshartyáni régi sósktít és az I. sz. mélyfúrás. A régi sóskút korszerű kiképzését és az I. sz. fúrás mélyítésének műszaki ismertetését közli. Szabó Gyula: Hazai sósvizéink jód- és brómtartalmának ipari kinyerése és hasznosítási lehetősége. Az országos szükséglettel és az előállítás műszaki megoldásaival foglalkozik. MAORT közlése alapján: A lovászi olajmezőn végzett sólepárló kísérlet. A sólepárlás földtani és technikai alapfeltételeit, műszaki megoldásait és a termelt só minőségét ismertéti. Bendefy László dr.: A budapestkörnyéki sósvizek hasznosítása. A problémakör általános vázlatát adja. A kincstári sókutatással kapcsolatos értekezlet „Beszámoló"-ja a só-, gáz- és bepárlás kérdésével kapcsolatban a legjelesebb szakemberek véleményével ismertet meg. Mazalán Pál: Egyes ma használatos mélyfúró rendszerek és módszerek és Szilágyi László: Béléscső forgató készülék jobb- és balöblítéshez című tanulmányai fúrótechnikusok számára is újdonságokat tartalmaznak. III. Kisebb közlemények. Bendefy László dr.: Történeti források felhasználása bányageológiai kutatásoknál és Az onogur-magyarság és a só című történelmi összefoglalásai zárják a sorozatot. A Jövedéki Mélykutatás munkája gyakorlati szempontból sajnos ezideig nem zárult a kívánt eredménynyel, azonban a tudomány számára értékes adatokat szolgáltatott. A tanulmánysorozat néhány fogyatékossága dacára nélkülözhetetlen forrásmunkája lesz a sókérdéssel foglalkozó szakembernek és adathalmazát gyakran fogja igénybevenni hidrológus és geológus egyaránt. Dr. Meisel János.
