Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
9-12. szám - ÉRTEKEZÉSEK - LUKÁCS ANDOR: A körösvölgyi öntözések vízrajzi szempontból
XXVII. évi. 191,7. 9—lg. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 137 A kőrösvölgyi öntözések vízrajzi szempontból. 1 Irta: Lukács Andor. (Irriitations tlans la vallóé des Körös au point de vuc hydromctriftue. Par A. Lukács. — Késumé p. 147.) D. C. 551.482.211(439.1) :626.81 A Körösök völgye az országnak egyik csapadékban legszegényebb vidéke. Talaja a mezőgazdasági müvelésre kiválóan alkalmas, ezért már több évtizedes hagyománya van itt az öntözéses gazdálkodásnak. A háború alatt és azóta az öntözések gombamódra elszaporodtak. A gazdák különösen a rizst termelik szívesen, főként azóta, amióta a növénynemesítöknek olyan rizsfajtát sikerült kitenyészteniük, amely a hazai, a rizs igényeihez képest, rövid tenyészidö alatt is be tudja érlelni termését és azonkívül a vetésnél a dugványozást, illetve átültetést feleslegessé teszi. A rizstermesztés nagy fellendüléséhez természetesen az is hozzájárult, hogy a háború alatt és az utána következő időkben a külföldi rizs behozatala erősen megcsappant. A versenytárs nélkül álló magyar rizs a szántóföldi termelésben eddig soha nem látott haszonhoz juttatta a gazdákat. Természetes tehát, hogy minden olyan területen, amelyhez a viz könnyűszerrel odavezethető volt, rizsültetvények települtek. A háború alatti csapadékos években a rizstermesztéssel semmi baj sem volt. Víz bőven állt rendelkezésre, a a jelentkező vízigényeket könnyen ki lehetett elégíteni. Az 1946. és az 1947. évben azonban, amelyeknek a nyári hónapjai katasztrofálisan aszályosak voltak, vízhiány jelentkezett a rizskultúráknál is. Az öntözések engedélyezését tehát meg kellett szorítani, a meglevőket pedig felül kellett vizsgálni. A felülvizs. gálás, valamint a jövőben engedélyezhető vízhasználatok feltételeinek megállapításánál az első kérdés az volt, mekkora az a vízmennyiség, amely az öntözések Fig. 1. ábra. céljára rendelkezésre áll. E célból tanulmányunkban a körösvölgyben rendelkezésre álló kisvízi" vízhozamok A Berettyó folyó magyarországi szakaszán a legnagyságát vizsgáljuk és az így kapott eredmények fel s° vízmérce Berettyóújfalun van elhelyezve. Ennek gyakorlati vonatkozásait vesszük majd szemügyre. a vízmércének az adatait tettük vizsgálat tárgyává, annál is inkább, mert elégséges víztömegmérési adat^ tal rendelkezünk. A víztömegmérési adatok már régebbi idö óta rendelkezésünkre állanak, újabb víztömegmérésekre csak kiegészítésképp, a kisvizekre vonatkozóan volt szükség. A vízmérce főbb adatai: az eddig észlelt legkisebb vízállás 1947. szeptember hóban -140 cm, a közepes kisvízszin az 1931/40. évtizedben —93 cm. Az eddig végzett kisvizi vízhozammérések adatai a következők: 1935. XI. 19. —88 cm vízállásnál 1.14 m : !/sec 1936. VII. 30. —95 „ „ 0.53 1943. IX. 28. —107 „ „ 1.27 1947. XI. 5. —135 „ „ 0.72 Ezek az adatok nagymérvű medermélyülésre mutatnak. Különösen kiütköző az 1936. évi mérés. Az idézett 1935. évi hozamhoz képest mindössze 7 cm vízszinkülönbség ellenére a vízhozamok között több, mint 100% az eltérés! Ennek az oka már nem kutatható ki teljes pontossággal. A két mérés között eltelt 8 hónap alatt a medernek ilyen nagymérvű lemélyülése nem valószínű, annál kevésbbé, mert az 1936-os tavaszi árvíz az évtized legkisebb árvize volt. Ha a középsebességeket nézzük, akkor is egészen kicsiny, 17 cmes, sebességet találunk az 1936-os mérésnél. A nagyságban közvetlenül utána következő legkisebb mért víztömegből számított átlagos sebesség, az 1947. * évi vízmérés alapján, - 25 cm volt. Az 1936. évi kisvizi mérést tehát mint megbízhatatlant, vagy leg. alább is kevésbbé megbízhatót kell kezelnünk. A Körösvölgyben rendelkezésre álló vízmennyiségek nagyságát lehetőleg az országhatár közelében lévő vízmércéknél vizsgáljuk. Az a kérdés ugyanis, hogy mennyi az a víz, amely Magyarország területére érkezik, és így hasznosítható. A Hármas-Körös vízrendszerének a magyar-román határon átlépő nagyobb természetes vízfolyásai, ámeneknek vízhozama az öntözési idényben figyelembe vehető, a Berettyó, a Sebes-, a Fekete- és a FehérKörös. Ezeken a természetes vízfolyásokon kívül azonban mesterséges csatornákon át is érkezik víz Magyarország területére. (1. ábra.) Nagyvárad alatt ugyanis egy rözsegát van a Sebes-Körösön, amely a folyó vizét feduzzasztja és a Feketekörösi Ármentesítö Társulat régi Felfogó-csatornájába juttatja. Ez az öntözöfőcsatorna a Feketekörösi Ármentesítö Társulat romániai részén települt öntözéseket látja el vízzel. Ugyancsak ebből a vízből táplálkoznak a Biharugra környékén közvetlenül a határ mellett települt halastógazdaságok is. De a Feketekörösi Ármentesítö Társulat magyarországi része is kap vizet a Sebes-Körösböl. Ez a viz az inándi csatornán lépi át a magyar határt. Ennek a víznek a szerződésileg biztosított mennyisége 0.7 m 3/sec. 1 A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1947. nov. 26-i ülésén a Vízrajzi Intézet előadássorozata keretében elhangzott előadás.
