Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
9-12. szám - ÉRTEKEZÉSEK - Dr. BALOGH KÁLMÁN: A MÁVAG diósgyőri forrásfoglalása
130 HIDROLÓGIAI sKÖZLÖNY XXVII. évf. 191,1. 5—8. szám. addiginál kissé magasabb (18° C) fenékhömérséklet mellett a felszín fölé emelkedő vizet tárt fel. Még lejjebb haladva azután a vízszint —14 17 m-re szállott alá, de nem ment le a megelőző 24 m-es felszínalatti nívóig. Ez a tapasztalat egybevág a dorogi bányákban észleltekkel, s azt mutatja, hogy még a mélykarsztban is lehetnek egymástól független járatok. Feltehetően jelen van a mélykarsztvíz a borsodi barnakőszén-medence sziklafenekét képező, fokozatosan ismeretlen mélységekig lesüllyedt mészkőrögökben is, ahol felveheti a mélységgel együttjáró magasabb hőmérsékletet, és keveredhetik a föld mélyéből származó, értékes ásványi anyagokat is tartalmazó, „profundus" vizekkel. A medencefenék leszorított szintű mélykarsztvize az öt lefedő vízzáró képződményekre nyomást gyakorol, sőt gyönge pontjaikon, a legkisebb ellenállást jelentő utakon (vetősávok), a benne lévő gázok feszítőerejét is igénybevéve a felszín fölé törekszik. E felszálló karsztvízhez azután többféle víz is keveredhetik: a harmadkori medence egyes víztartóinak rétegvize, a mészköhegység valamely lefelé tartó karsztjáratának hideg karsztvize, végül pedig az ugyancsak hideg és gyakran szenynyezett talajvíz, s ezek módosíthatják fiziko-kémiai és biológiai tulajdonságait. Sajnos, a bükki nyilt mélykarsztvíz felsőbb részének hőmérsékletére egyáltalán nincs megbízható adatunk, mélyebb szintjeinek hőmérsékletére is csupán a lillafüredi mélyfúrás egyes adataiból következtethetünk. E fúrás 387—407 m-ében 18" C, 700 m-ében pedig 23.2° C fenékhömérsékletet mértek a középső triász világos mészkőben; a campili palák elérése után azonban, 727.4 m-ben, — anélkül, hogy továbbfúrtak volna — fokozatosan 28° C, sőt 32° C-ig emelkedett a fenékhömérséklet (10). Mivel Diósgyőrött 5° G. különbségű források fakadnak egymás szomszédságában, aligha lehet ezeket egyszerűen egy a szinva-völgyi vetők mentén felduzzasztott, konvekciós áramokkal kiegyenlített hőmérsékletű, nyílt mélykarsztvíz egyszerű túlbuggyanásainak tartani akkor, amidőn tudjuk, hogy éppen a magasabb hőfokú Szent György- és Boldogasszony-forrás vízjárása a csapadék függvénye. Ehelyett inkább a nagyobb mélységből feltörekvő fedett karsztvíznek más vizekkel, pl. egy leszálló karsztjárat vizével való keveredésre kell gondolnunk. A görömböly-tapolcai vagy egri melegvizeknek a diósgyőrieknél teljesebb vegyi elemzése nemcsak bizonyos alkotórészeknek (H„SiC> 3, HCO a > CO.,) a magasabb hőfokkal együttjáró mennyiség-növekedését mutatja, hanem — ha kis mennyiségben is — számos olyan anyagot is feltüntet, amely a mészkőből hiányzik. Talán éppen ezeknek a kismennyiségü alkatrészeknek a rendszeres és pontos kutatása nyomán fogjuk világosabban látni e vizek származásának kérdését és a karsztvízhez való viszonyát. Most, amikor a vegytani kutatás a klasszikus analízis módszereinél gyorsabb, olcsóbb és pontosabb eljárásokat dolgozott már ki, (15, 20.) kívánatos, hogy a mikroelemek vizsgálatát minden _vízvizsgálatnál alkalmazzák. Amint egyszerűen kar szt forrásnak minősített források kifolyási szintjeiben nem szabad minden további nélkül karsztvizszintet látni, épp úgy a mind pontosabb vegyi elemzések módszere sem fogja persze az egyedül üdvözítő utat jelenti. A karsztvízprobléma olyan fogas kérdésnek bizonyult, hogy csak a minden részletre (földtani viszonyok, összefüggésvizsgálatok, hőmérséklet- és vízhozamingadozások, a fizikai és vegyi tulajdonságok időbeli változásai, stb.) kiterjedő és hosszú időn át rendszeresen folytatott vizsgálatok eredményeinek együttes és összehasonlító szemlélete alapján fogunk valamelyes sikert elérni. A táblázatból kitűnően a bükk-hegységi források összetétele nemcsak a budapesti hévforrásokétól, hanem a dunántúli karsztforrásokétól is eltér. Hogy az utóbbiak Ca-tartalma a bükkhegységieknél kisebb, Mg. tartalma viszont nagyobb, nyilván annak a következménye, hogy vízgyűjtőterületünk nagyrészt dolomitból áll, a Bükk-hegység karsztos kőzetei ellenben jobbára mészkövek. • A diósgyőri tavi forrásokkal kapcsolatban legtöbbet az alulról feltörő langyos víz és a hideg talajvíz egymáshoz való viszonyával foglalkoztam. Mint említettem, a főbb források aknás foglalása s a kisebbek alagcsöves összegyűjtése után azok közvetlen környékét mállott, mészkőtörmelékes, a vizet teljesen elzárni nem képes vörös agyaggal töltötték fel. II. táblázat. — Tableau II. Sorszám Numéro d'ordre A forrás vagy kút megnevezése Dénomination des sources ou des puits Dátum — Date Sorszám Numéro d'ordre A forrás vagy kút megnevezése Dénomination des sources ou des puits 1947. IV. 4. 1947. IV. 10. 1947. V. 2. 1947. V. 16. 1 Forrásfoglalás É-i aknája 17.1° C 17.0° C 2 Forrásfoglalás D-i aknája 17.1° C 17.0° C 3 Forrásfoglalás gyűjtőaknája 17.1°C 17.0° C 4 Kisforrás 14.9° C 4a Kisforrás melletti vízszivárgás 17.3° C 17.1° C 17.2° C 17.1° C 5 Moszkál Jánosné Zsigmond kir.-u. 25. 14.6° C 14.5°C 15.6° C 15.5°C 6 File István Zsigmond kir.-u. 23. 10.1° C 10.1° C 12.6° C 12.5° C 7 Vas István és Brach Zsigmond kir.-u. 19— 21 8.3° C 8.2° C 11.4 °C 11.4°C 8 Wurfel Emiiné Zsigmond kir.-u. 8 6.6° C 6.5° C 10.1° C 9.9 °C 9 Vékony Andrásné .... Zsigmond kir.-u. 17. 6.3° C 6.0° C ^ 9.3 °C 9.3 °C 10 Papp József Zsigmond kir.-u. 15. 7.4° C 7.0° C ^ 8.9° C 8.9° C 10.7° C 10.5° C 11 Fejes József Zsigmond kir.-u. 11— 13 9.3°C 8.9° C 8.9° C 8.9° C 10.7° C 10.5° C 12 Nagy András ... Zsimond kir.-u. 7. —. 7.4° C 7.3° C 10.5° C 10.5° C 13 Czakó Ferenc Zsigmond kir.-u. 6 6.2° C 6.1° C 9.1° C 9.0° C 14 Zsigmond kir.-u. 39. 7.6° C 7.5° C 8.8° C 8.7° C 9.2° C 9.1° C 9.7° C 9.6° C 15 Zsigmond kir.-u. 12. 7.6° C 7.5° C 8.8° C 8.7° C 9.2° C 9.1° C 9.7° C 9.6° C 16 Zsigmond kir.-u. 10. 8.1° C ' 8.0° C 8.9° C 8.8° C 8.9° C 8.8° C 17.2° C 17.0° C 12.1° C 11.8° C 17 Zsigmond kir.-u. 16. 8.9° C 8.8° C 8.9° C 8.8° C 17.2° C 17.0° C 12.1° C 11.8° C 18 I. fúrás 17.1° C 17.0° C 8.9° C 8.8° C 8.9° C 8.8° C 17.2° C 17.0° C 12.1° C 11.8° C 19 II. fúrás 12.7° C 12.6° C 8.9° C 8.8° C 8.9° C 8.8° C 17.2° C 17.0° C 12.1° C 11.8° C 20 III. fúrás 12.0° C 11.9°C 11.1° C 11.0°C 21 IV. fúrás 12.4° C 12.4° C 22 VI. akna 10.8° C 10.7° C 11.4°C 11.3° C 23 VII. fúrás 10.4° C 10.1° C 10.1° C 10.0° c
