Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - KÜLFÖLDI SZEMLE - LIEFRINCK F. A.: Németalföld ivóvízellátása. Ismerteti: dr. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR

114 HIDROLÓGIA! KÖZLÖNY XXVII. et'/. I9p. vám ' NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM (KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY) KÖZPONTI IVÓVÍZELLÁTÁSI BIZOTTSÁG Vízművek Szövet- -< sége. Közmunkaügyi Körzet (Újjáépítési •< szolgálat) Országos és tartó- ^ mányi tervgazda­sági hivatalok Központi tűzrendé­szed felügyelőség ÁLLAMI IVÓVÍZELLÁTÁSI INTÉZET KÖZPONTI IGAZGATÁS Általános természetű és jogügyek IGAZGATÓ FŐMÉRNÖK. (ALIGAZGATÓ) TITKÁR (JOGTANÁCSOS) IGAZGATASI OSZTÁLY Belső igazgatás Számvevőség Könyvtár; SHIV. IGAZGATÓ kezelőszemélyzet, gép- és gyorsírók, altisztek, kapus I Y MŰSZAKI OSZTÁLY Helyi és körzeti víz-* vezetékek tervezése, építése és újjáépítése. .Tanácsadás és véle­ményezés műszaki és gazdasági kérdé­sekben. Propaganda. FŐMÉRNÖK mérnökök, technikusok, rajzolók - . • I , Y \EGYI ÉS BAKT 1. OSZTÁLY Fizikai,, vegyi, bak­teriológiai es bioló­giai vizsgálatok. Ivóvíztisztítás, FOVEGYESZ­BAKTERIOLÓGUS vegyész-bakterioló­gusok, biológus, laboránsok, szolgák . HIDROGEOLÓGIAI OSZTÁLY Hidrológiai kutatá­sok vízellátási és mélyépítési kérdé­sekkel kapcsolatban. Talajvízáramlási modelkísérletek. FŐMÉRNÖK geológus (szakértő a haarlemi földtani intézettől) hidrológusok, mérnökök, kezelőszemélyzet A tudományos és ipari kutatás köz­ponti szerve Vízépítési labora­tórium, Talajme­chanikai labora­tórium, földmive­I.lesügyi szerv Földtani Intézet Közegészségügyi Intézet > Központi Közegészségügyi Laboratórium > Szabványügyi Intézet 1. ábra. A háejai Állami Ivóvízellátási Intézel szervezeti vázlala. Az intézet véleményező és tanácsadó szerv, de v egyben tervező és építöhivatal is. Mivel ­1- a kormány­megbízásoktól eltekintve — csak megfelelő költség­megtérítés fejében vehető igénybe, sem a magángazda­ságnak (tervező és tanácsadó mérnököknek) nem tá­maszt versenyt, sem nem érinti a--k.ülönbözö közszol­gálati ágak tevékenységét, amivel kiküszöbölődött a fejlődés legfőbb kerékkötője: a hatásköri féltékenység. (Nálunk is elképzelhető lenne, hogy egy központi ivó­vízellátási szerv magánvállalkozónak adja ki a ter­vezést vagy építést, vagy hogy egy terv végrehajtá­sába bevonja a területileg illetékes kultúrmérnöki hi­vatalt. Nagyjából ez volt a helyzet 1911 előtt, amikor az Országos Vízépítési Igazgatóság Közegészségügyi Mérnöki Osztálya szorosan együttműködött a vízügyi szolgálat egyes külső hivatalaival.) Szervezeti szempontból tehát feltétlenül követésre méltó a hollandusok példája. De ha valaki azt állítaná,' hogy könnyű nekik, a gazdag népnek, akkor vegye fi­gyelembe, hogy a hágai Ivóvízellátási Intézet immár 35 éves tapasztaláta szerint a nagyközségközi vízmü­vek mind önfenntartók, tehát ha jövedelmet nem is hoznak, a befektetést aránylag srövid idő alatt törlesz­tik. Pedig szakszempontból Hollandiában is csaknem „ olyan nehéz a helyzet, mint nálunk. Szétszórt telepü­léseket látnak el, sík területükön gravitációs vezeté­kekről nem lehet szó, a tárolást kénytelenejt víztor­nyokban végezni (200-nál több hatalmas víztornyuk van) és mivel fiatalkorú tengert üledéktalajaik vize sok helyütt sós, a vízbeszerzés sem könnyű. (32%-ban felszíni vizet használtak.) Csupán az átlagos népsűrű­ségük nagyobb mint a mierrk (276 lélek/km 2 a mi 100 főnkkel szemben), ez azonban egymagában nem menti kétségbeejtő elmaradottságunkat. Végezetül még egy elgondolkoztató számpárt ,idé-. zek. A halálozási arányszám Németalföldön a II. vi­lágháború kitörésekor 8.5°/ 00 volt, —- a legkedvezőbb Európában, amit ők a természettől fogva kedvezőtlen ivóvízviszonyaik megjavításával magyaráznak. Mi . ugyanakkor 14.4°/oo-nél tartunk. A magyar nép jó ivó­vízzel való ellátásának halogatása — lassú öngyilkos­ság. A hollandus példa járható utat mutat a segítésre. Dr. LÁSZLÖFFY WOLDEMÁR. . X SZEBERÉNYI PÁL: A WAUTHA-PFEIFER-féle vízvizsgálati eljárás módosítása. (M. Kk. I,. II. évi., 1947/16. sz. 280, o. — P. C. 543.32) A Szerző ismerteti az első, 1895-ben megjelent ke­ménység meghatározási módszert, majd a Lunge-Berl kézikönyv leírását. Az új módosított eljárás a követ­kező: 100 cm3 vizet metilnarancs jelenlétében semlege­sítve, kiforralva, forrón 250 cm : !-es jelzett lombikba stöltve, majd ismert mennyiségű nflO szóda-nátronlúgat adva hozzá forró deszt. vízzel jelzés fölé töltjük (hogy kihűlés után a folyadék jelig érjen), összerázzuk és pihentetjük, amíg lehűl. Ezután 100 cm : i-t kivéve az oldat tisztájából fenolftalein jelenlétében n/10 savval megtitráljuk (=a cm 3), majd a titrálágt metilnarancs jelzőfolyadékkal tovább folytatjuk (=& cm"), a — b — a fölöslegben maradt nátronlúg, 2b — a fölöslegben ma­radt szóda mennyisége. Az elfogyott nátronlúg cm :! 0.002-vel szorozva adja a víz MgO tartalmát g/100 cm' !­ben. Az elfogyott összes lúg cm 3 2.8-del szorozva adja a víz összes keménységét német fokban. Dr. GEDEON TIHAMÉR.

Next

/
Thumbnails
Contents