Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - MAGYAR SZEMLE - CIKKEK - GREGOR ALADÁR: Vízerőművek a magyar energiagazdálkodásban. Ismerteti: SALAMIN PÁL

104 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 13.',7. 9—12. szám. Analyses extended upon the Fidelis Spring, Károly and Timsós (Alum) Spring and on anonymous mineral springs betwpen the sanatoriiifrt and the bakery. In. Table I water analyses of Ludwig (1890), Csajághy (1943) and analyses of andesite'of Ilosvay (1888—1893). and Varga are given. Table II show water analyses of Papp (1941). From a geological point of view the following questions have to be elucidated by examining the mineral waters of the Büdöshegy: 1. Origin of mineral water. 2. Relationship between mineral water and ground water. 3. Origin of g^seous and solid constituents dissolved in mineral water. » 4. Relationship between cheniical composition of the mineral water and the rock oí its source. The water of the sources is mostly rain water which penetrates into the porous' andesite and dissolves its constituents. Its gaseous constituents,, C0

2 and H

2S are of postvolcanic, that is, of juvenile origin. Of them H

2S is the most effective. On the Büdös Mountain. gas emanates 'from andesite only, and the water penetrating through this rock is saturated with H

2S and C0

2, and the solutions thus förmed continue to dissolye the mineral contituerits of the andesite and pehetrate into thé sandstone and clay which, however, are more repugnant to the dissolving action of the water. It is evident that the constituents of the Büdöshegy mineral waters, Recepted C0

2 and H

2S gases, are due to chemical changes that were going on in their rocks (table I). However the hi^h Na and Cl- ion content of Fidelis springs cannot be explained by hydrolysis of the felspar of the andesite, this is perhaps due to fossil sáít deposits in the deep. The high SO 4 ion content of the Büdöshegy springs is to be attributed to the emanation of HoS. A surprising feature of these springs is their high. ammónia content which, not being due to organié decomposition, is irreproachable from a sanitary point of view. Its origin is not clear, it may be of juvenile origin and and förmed according to the Melsens synthesis. , It has been found that all Büdöshegy springs ate sulphatic C0

2-waters. The Fidelis Spring is strongly salty, while the Timsós (Alum) Sprin'g contains much free sulphuric acid. Most springs are characterized by a high Fe and NH

4 content. Sources around the sanatorium deposit ochrous clay while Alum springs form no sediments. Near the Wedge of the sai;atorium above the depoáU of ferric ochre fresh water limestone has been deposited but no spring is active there now. MAGYAR SZEMLE < GREGOR ALADÁR: Vízerőmüvek a magyar energiagazdálkodásban. (Wasserkraftwerke in der ungarischen Energiewirtschaft. Eiektrizitats Verwertung. 22. évf., 1947/6. sz. ,U03. o. — 7 o., 1 á., 7 t. — D. C. 620.92 (439.1)) A vízi tudományokkal foglalkozó szakembernek/elsőrendű kötelessége a víz kémiai, fizikai,' biológiai, geológiai és egyéb tulajdonságaiban, adctftságaiban rejlő értékek, felhasználási lehetőségek, energiaforrások feltárása. Különösképpen érvényes ez a tételünk a nyersanyagokban szegény magyar alföldi medencében. Itt 'igazán joggal mondhatjuk, hogy egyik legértékesebb nyersanyagunk a víz, elsősorban talán értékes fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságánál fogva. Mezőgazdqságunk további fejlesztése, városaink, községeink egészségesebb életének kialakítása és számtalan más kérdés megoldása a víz — hazai adottságainak megfelelő — értékesítésével füpg össze. Ezekhez a kérdésekhez csa^ tolhgtjuk az eddig — hazánkben — talán legelhanyagoltabb feladatkört, a víznek energiaforrásként való feN használását- és ezeri keresztül elsősorban iparunk és közlekedésünk fejlesztését. örömmel üdvözlünk ezért minden tudományos vagy gyakorlati tevékenységet, mely közelebb Visz bennünket a víz értékesítéséhez, és különösen örömmel k'öszöhtjük az elhanyagolt vízienergia~feladatok megoldását elősegítő- megnyilatkozásokat. ,GREGOR A. értékes tanulmánya világosan és áttekinthetően mutatja meg a svájci szakköröknek hazánk vízerő kérdéseit, és ezzel valóban a fenti célokat szolgálja. Mondanivalói itthon is érdekesek, és külön ki kell emelnünk, tételeit éppen Közlönyünk ezen számában, amelyben MOSONYI E. a svájci vízerőgazdálkodás felépítését tárgyalja. i Cikkek sorrendje a nemzetközi tizedes rendszer szerint. Bevezetőjében vázolja a szerző az egyoldalúan kialakult (csak a hőenergiák hasznosítására támaszkodo) mag'yar energiagazdálkodást. A vízenergiák elhanyagolása több okból származott: A magyar energiagazdálkodás hirtelen fejlődésének kezdeten — a húszas évek elején — a vizi energiák értékelése hazánkban még "kezdetleges volt, és később, amikor a külföldi nagy vízerőtelepek létesítésének hatása alatt a hazai szakkörök is komoly tanulmányokat'folytattak, akkor a szénbánya vállalatoknak már- Júl nagy befolyásuk volt CL villamosítás irányítására. Ez a befolyás érvényesült is kellőképpen: a vizienergia források csak 1%-os részt fe'deznek ma az ország energiafogyasztásából. A vízerők kihasználását elvető közvélemény kialakításit elősegítette folyóink néhány látszólag hátrányos tulajdonsága is. A magyarországi folyók általában síkvidéki jellegűek, nagy esések és tározási lehetőségek nélkül. Azonban, mint minden kellő gonddal nem tanulmányozott kérdésnél,' úgy itt is, elhamarkodott volt az általános állásfoglalás. .MOSONYI mutatja ki éppen említett cikkében (63. o.), Viogy a hazai látszólag kedvezőtlen vízrajzi tulajdonságok ellenére a Dráva, a Duna, és a Tisza vízjárása számos svájci folyóéval egyező tulajdonságokat mutat. Az érdekes fejtegetések vázolják a továbbiakban, hogy nemcsak a vízrajzi részlet-tényezők értékelése történt tévesen, hanem az elméleti vízerőkészlet értelmezése és meghatározása is helytelen úton haladt. A Vízerőügyi Hivatal legújabb adatai szerint Magyarország elméleti vízerőkészlete kereken 1.1 millió kW-tal és évi 7.5 milliárd kWó-val jellemezhető. Az elméleti készletnek műszakilag hasznosítható része 500—600 ezer kW-ra és 1.5—2.0 milliárd" kWó-ra," a gazdaságosan kiépíthető rész, a technika mai állása mellett 200—300 ezer kW-ra és kb. 1 milliárd kWó-ra becsülhető. Ezek az adatok szembeállítva az első becslésekkel (7Ctr-$0 ezer