Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Földvári Aladár dr.: A kassai Lajos forrás hidrogeológiája

74 Földvári Aladár dr. 7II. Technikai feladatok a Lajos forrás foglalásával kapcsolatban. A forrást a Hernád partján több helyen jelentkező gázbuborékolás alapján, a parton mélyített kúttal tárták fel. Később Hernádi úr, Kassa város tisztiorvosa varázsvessző« vizsgálatai alapján a pártól távolabb több fúrást végeztek, ezek közül a legszénsavdúsabbat építették ki véglegesen. Sem a régi, sem az új kut rétegszelvénye nem ismeretes, azon kívül, hogy a kutak csupán néhány méter mélyek és belőlük kavics és homok került ki. A folyóparton azonban jól feltárva látjuk a felszínt borító Hernád iszapot, a forrástól északra lévő uszoda gödrében pedig az iszap alatt a holocén terrasz kavicsot. A városi Vízművek csatornázási munkálatai alapján szerzett adatok szerint a holocén terrasz szelvénye felülről lefelé haladva 1. 2 m vastag iszap 2. 4-7 m vastag kavics, néhol 6 m vastag agyagos kavics. 3. A felszíntől 9-11 m mélyben található az alapkőzet, mely agyag, márga vagy pala a feljegyzések szerint. Ebből következtetve a Lajos forrás jelenlegi kutjai nem lehetnek mélyebbek 5—6 m-nél. Helyes foglalás esetén pedig előreláthatóan 10—15 mélységig kellene lehatolni. (Az ismeretlen mélységű dolomitba.) Információm szerint a Lajos forrás kútjaival a dolomitot nem érték el. A forrás vizét tehát még a holocén fedőrétegekben találták meg, ahol különösen áradáskor a Hernád beszivárgó vizével; a terrasz kavicsban mozgó talajvízárammal pedig állandóan keveredik. Fig. 4. Hydrologiral sketch and regulation plan of the Lajosspring near Kassa. A) Jelenlegi állapot. — Actual State. B) Javasolt foglalás. — Proposed outlet. 1. liernádiszap. — Holoocne fluiviatile silt. 2. Kavics. _ Gravels, 3. Pliocén rétegek. — Pliocene teds. — 4. Középtriász dolomit. — Middle Triassic dolomite. 5. Vetődések. — Faults.