Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Földvári Aladár dr.: A kassai Lajos forrás hidrogeológiája

A kassai Lajos forrás hidrogeológiája. írta: Földvári Aladár dr* I. A terület földtani felépítése. A Kárpátok „belső zóná ja", a főleg kristályospalákból és paleozói képződményekből felépített Szepes-Gömöri Érchegység, Kassánál hirtelenül végződik. A hegység csapásirányát keresztező vetődések mentén ezek a képződmények mélybe süllyednek, kelet felé fiatalharmadkori és negyedkori kőzetek fedik el őket és borítják a felszínt. A lesüllyedés nem követi pontosan a Hernád völgyét, a Hernád szurdokában a régi képződmények átnyúlnak a folyó keleti partjára is. míg a szurdoktól délre a Szepes-Gömöri Érchegység kőzetei már a Hernád nyugati oldalán a méh be szakadnak. A kassai Lajos forrás a Hernád nyugati partján van a szurdoktól délre, a folyó holocén terraszán. Azok a harántvetődések melyek mentén az Érchegység rétegsora lesüllyedt nagyon fiatalok, pliocén koriak. Ezt bizonyítják azok a riolittufa foszlányok, melyek a Szárazvölgyben a paleozói rétegeken diszkordánsan települve megtalálhatók, míg a Hernádtól keletre ezek is a mélyben rejtőznek a pliocén képződmények alatt. A riolittufa már a Hernádtól keletre lévő Eperjes-Tokaji Üatalharmadkori vulkáni hegység szerves része, a harmadkori vulkáni hamu szórásnak a paleozói hegységre hullott anyaga. Az Eperi jes-Tokaji hegységben a szárazvölgyivel egyező riolittufák szarmata koriak. A harmadkori süllyedésnek a Lajos forrás szempontjából tekintetbe jövő része aránylag egyszerű felépítésű. A Hernád iszap és kavicsos homokjából álló holocén ierraszon épült Kassa városa, (ca. 210 ni t. sz. f.j Felette 40—30 m. magasan (250 m t. sz. f.) helyezkedik el a Hernád pleisztocén terrasza. mely ugyancsak iszap és kavics rétegekből áll. A következő magasabb tereplépcsőt a közepén 300 m t. sz. f. magaságú kavics és nyirokból álló felső pliocénkori terrasz képezi. Ez alatt vannak a Hernád keleti oldalán lévő dombokon a pliocén agyagos-homokos rétegei, melyek eltakarva, a felszín alatt átnyúlnak az Érchegység lábáig. Ezekbe vágta bele a medrét a régi Hernád, völgyében pedig később felépítette terraszait. A Hernád terraszai északon a szurdokban is követhetők az Érchegvség régi kőzeteibe vágott és kaviccsal fedett sziklaterraszok formájában. Sokkal bonyolultabb az idős kőzetekből álló Érchegység felépítése. A Kárpátok felgyűrődésekor a belső öv kőzetei redőkbe gyűrődtek, sőt észak felé irányuló hegyképző erők a Szepes-Gömöri Érchegység redőit egvmásra tolták,'a fekvőszárnyak ejvéko* Előadta a Hidrológiai Szakosztály 1946. március hó 27 iki ^zakülésén