Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Vásárhelyi Pál emlékezetére

Vásárhelyi Pál emlékezetére. Irta: Vitális Sándor dr.* Mélyen tisztelt Évzáró Ülés! Szegeden a Széchenvi-téren egy egyszerű, de szép ércszobor áll, talapzatán egy név: Vásárhelyi Pál. Az ércszobor s a róla sajnos hiányzó két évszám 1795—1846 juttatja eszembe, hogy 150 évvel ezelőtt Í795. március hó 25.-én született és 100 évvel ezelőtt 1846. április hó 8.-án halt meg kézdioásórhelyi Vásárhelyi Pál, korának és hazánknak egyik legkiválóbb mérnöke. Vásárhelyi Pál nevét alkotásai és hidrológiai szakmunkássága révén nemcsak a hidrológiával foglalkozó szakemberek ismerik, hanem az Alföld' •— főleg a Tisza vidék — legegyszerűbb földművelői is, akik áldásos vízszabályozási és ámentesítési munkáinak gyümölcsét ma is élvezik. ; '*<"• Vásárhelyi Pál sz-akmunkásságával és alkotásaival — (a Duna folyam térképezése, „Vásárhelyi-féle térképek", az Alduna-Vaskapu szabályozása. Széchenyi út, Száva szabályozása és főleg a Tisza szabályozása és környékének ármentesítése stb.) — ércnél maradandóbb emléket állított önmagának és a magyar vizimérnöki karnak. Amikor Vásárhelyi Pál 150 éves születési és 100 éves halálozási évfordulójáról megemlékezem, azt hiszem azzal hódolok legjobban emlékének, ha nagybecsű figyelmüket hazánk szívének, a Nagyalföldnek sajnos még mindég igen elhanyagolt hidrológiai problémáira irányítom. Mint geológusnak figyelmem természetesen elsősorban az Alföld mély altalajának hidrogeológiai problémái felé fordul. Nagyalföldünk csaiknem tökéletes síkság s így a felszín földtani ismerete alapján, mély altalajának földtani viszonvairól alig kaphatunk képet. Nagyalföldünk mély altalajáról, földtani felépítéséről, hegyszerkezetéről és hidrológiai viszonyairól egyedül a lemélyített ártézi kutak, kutató fúrások adatai adnak némi felvilágo sitást. Nagyalföldünkön becslésem szerint mintegy 20—25.000 ártézi kut (— sajnos pontos kút-kataszter még ma sem áll rendelkezésünkre —) s alig 15—20, kilencszáz ezer méternél mélyebb kutató fúrás van. A hatalmas, közel 100.000 km

2 nagyságú terüleien csak alig pár tűszúrást jelentenek ezek a fúrások. * Elnöki megnyitó a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1946. január hó 30-ik:i évzáró ülésén.