Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Salamin Pál: Ivóvízellátás, az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységében

47 Ivóvízellátás, az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységéiben. sóikra az általános, országos vízgazdálkodásban? Az előbbi esetben az ivóvízellátó hálózatot a mélyben tározott vizekre építjük fel. (A pénzügyi szempontok a vízkivételi módozat megválasztásánál különösen akkor lesznek jelentősek és döntőek, ha a Tisza vizlépcsőzése megvalósítható és így a gazdaságosság kérdése nagy vonalakban vizsgálható. Ekkor nagyrészt a gazdaságosság elérése fogja eldönteni, hogy talajvízből, mélységbeli vízből vagy folyóvízből nyerjünk-e ivóvizet?) További kérdéseink: 2. A megfúrt rétegek, melyekre vízműveinket felépítjük, nem merülnék-e ki üzem közben? Olyan nagy-e a megfúrt rétegek vízkincse, hogy időtlen időkig vízutánpótlás nélkül biztosíthatja a vízmű működését vagy kisebb a vízkincse, de mélyebbről vagy a felszín felől olyan vízutánpótlást kap, hogv az üzem zavartalan lesz? Mikor érkezünk el az egyes rétegéknél a vízpazarláshoz, rablógazdálkodáshoz, amikor a vízkivételt tovább fokozni már nem szabad? 3. Hogyan kerülhetjük el kútjaink vízadó rétegénék felülről vagy oldalról való szennyeződését? A talajvíz áramlásának gondos tanulmányozása adhat erre választ. 4. Nem lép-e fel az ivóvízkivétel miatt vízhiány helyenkint a mezőgazdasági termelésnél? Nem süllyed-e le túlságosan a talajvízszint? Csak az átfogó vízgazdálkodás akadályozhatja meg a káros beavatkozásokat;. 5. Hogyan biztosíthatjuk az ivóvízellátás fejlesztésénél fellépő nagyobb mennyiségű szennyvíz eltávolítását? Megoldás csak a vízgazdálkodásba mélyen bekapcsolódó csatornázási munka lehet, mely feladat már nem tartozik szorosan véve tárgykörünkhöz Ezek a művek megépítéséneik leglényegesebb vízgazdálkodási kérdései. A válasz pontos ismeretével lehet csak az ivóvízellátás munkáját elvégezni, milliókat befektetni, mert különben kitesszük magunkat annaik, hogy egy-két sikertelen kezdeti munka nagy akadályt képez majd a teljes kiépítésben. E kérdések fontosságának jellemzésére megemlítjük még példaképpen a számtalan kiszáradt alföldi ártézi kutat, a rablógazdálkodás látható eredményét. Feleletet csak a már említett részletes hidrogeológiai felvétel elkészítése és az összes vízgazdálkodási részadatnak a nagy vizi egységben való összesítése adhat. összesítsük eddigi eredményeinket: A 120,000 liter percenkinti ivóvízigényt elsősorban a mélyebb víztartó rétegekből biztosítjuk. Folyóvizek vizét csak akkor használjuk fel, ha nem tárhatunk fel mélységi vizeket. E vízkivételi módoknak előfeltétele» egyrészt a részletes hidrogeológiai felvétel, másrészt ezen felvételek eredményeinek az eddigi és ezutáni vízrajzi és talajvizi adathalmaznajk, feltárási eredményeknek a vázolt vizi egységeken belüli áttekinthető, minden lényeges összefüggést kimutató feldolgozása.