Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)
Salamin Pál: Ivóvízellátás, az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységében
Salamin Pál. 3 3 venyzei, a gazdasági élet tengődéséből ? A jól ismert, sokat, de mégsem eleget hangoztatott statisztikai adatok nemet mondanak: 1938-ban halvaszületett több mint ötezer gyermek, a csecsemőhalandóság elérte a 13 °/o-ot, halálozási arányszámunk Európában majdnem a legnagyobb, egy évben kilencvenezer fertőző megbetegedés történt, majdnem tizenháromezer ember halt meg gümőkorban. S ezzel szemben áll a szintén jól ismert ivóvízgazdálkodási adat: hazánk az európai országok közt egyike azoknak, melyek népük legkisebb részét látják el vízmű, vagy hatóságilag ellenőrzött kutak segítségével ivóvízzel. A Tiszavidéken népünk 6 °/o-a kapja csak — többé-kevésbbé korszerű — központi vízműből ivóvizét. A népesség nagyrészt kifogásolt bakteriológiailag és kémiailag meg nem vizsgált, vagy ellenőrzött vizet fogyaszt ivásra, mosó és öblítővízként. Tanulságként megállapíthatjuk, hogy az Alföld feljesztése minden téren ma is vízgazdálkodási kérdés és ezt a kérdést ha más, talán nehezebb úton, de éppen ezért még szívósabb kitartással kell előbbre segítenünk, mint a hegyvidéki tározások lehetőségének korszakában. Ma, egy részt ragadunk ki a vízgazdálkodási feladatok csoportjából, a Tiszavidók' ivóvízellátását. Vázolni akarjuk e vizi munkakör általános tervét, az elmondottak szellemében: Az ivóvízellátás része az Alföld életét legjobban befolyásoló nagy vízgazdálkodási folyamatnak. Megoldása úgy kielégítő, ha az igényeket viziegységekben vizsgáljuk, ha a szükséglet megszerzésénél megkeressük a vizi hatásokat és ha a végrehajtásnál viziegységekre építjük fel a tanácsadó és irányító szerveket. Ebben a szellemben több eredményt érünk el és elősegítjük a többi vizi tényezőnek az. Alföld képét átalakító fejlődését. Ivóvízszükségiet: Kiválasztott országrészünk, az alföldi Tiszavidék — mely vidéknek ivóvízszükségletét az ivóvízellátási terv első lépéseként megbecsüljük — viziegység. Kisebb részei: az Északi, a Középső és a Déli Tisza-vízgyüjtő terület szintén viziegységek. Vessünk egy pillantást ezeknek a viziegységeknek elhelyezkedésére és népességére. (1. ábra.) 1. Az Északi tiszai vízgyűjtőterület, röviden az Északi gyűjtő egész Szatmár és Bereg megyét, Szabolcs megye nagy részét és Zemplén megyének bodrogközi és bodrogmenti részét foglalja öszszo. A jelenlevő összes népesség az 1941-es népszámlálás adatai szerint kereken 580.000 fő. 2. A Középső gyűjtő Szabolcs megye két déli fekvésű járásából, Borsod és Heves megyék síkvidéki részéből, Pest-Pilis-SoltKiskun megyének a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozó részéből, a teljes Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú és Bihar megyékből és Békés, továbbá Csanád-Arad-Torontál megyék északkeleti részéből tevődik össze. Az összes népesség kereken 1,780.000 fő.
